Kedves Kollégák!
A Holokauszt Emlékközpont felajánlja megvásárlásra az alábbi két konferencia előadásainak
szerkesztett változatát tartalmazó köteteket:
Zsidó sorsok a nyilas időszakban : konferencia a kutatók éjszakáján, 2019. szeptember 27. :
tanulmányok / szerk. Jakab Attila, Kovács Tamás. - Budapest : Holocaust Dokumentációs Központ
és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, 2019. - 85 p.
ISBN 978-615-5132-18-6
Ára: 1500,- Ft
Analitika: >>>
A kötet bevezetője:
A Holokauszt Emlékközpont 2019. szeptember 27-én, a kutatók éjszakája programsorozathoz
kapcsolódóan műhelykonferenciát rendezett „Zsidó sorsok a nyilas időszakban” címen
és tárgykörben. A 75 évvel ezelőtti tragikus ősz napjaiban a rosszul előkészített és kivitelezett
kiugrási kísérlet után a megszálló németek hatalomba juttatták Szálasi Ferencet és elvbarátait.
Sokan talán azt gondolják, hogy erről a bő féléves időszakról mindent tudunk… Talán azt
a kijelentést megkockáztathatjuk, hogy a nyilas korszak létrejöttének és működésének nemzetközi
hátteréről, vagy „nagypolitikai” vonulatairól ma már komoly ismereteink vannak.
Ugyanakkor a korszak mikro- vagy helytörténeti jellegű megközelítésében, és ilyen típusú
feldolgozásában még van pótolni valója a magyar történettudománynak.
A nyilas korszakról sokáig Teleki Éva 1974-ben megjelent könyve volt egyfajta kályha, de
az elmúlt bő egy évtizedben több szerző is újfent górcső alá vette mind magát a mozgalmat,
mind pedig a korszakot.
Ahogyan a programból is kitűnik, a korszakot sok szempontból megközelítő előadások
hangzottak el a konferencián, mint ahogyan maguk az előadók is különböző tudományos
intézményből érkeztek. Külön szerencse volt, hogy a konferencia moderálását Gellért Ádám,
a Clio Intézet társ-ügyvezetője vállalta, akinek értő és néha provokatív kérdései még izgalmasabbá
tették a konferenciát.
Már a konferencia szervezésekor is deklarált cél volt, hogy ne (csak) a nagypolitikára, hanem
sokkal inkább az emberi, illetve a lokális eseményekre koncentráljunk. A két budapesti
kerületben, Zuglóban és a 12. kerületben történt borzalmak bemutatása során nem „csak” és
pusztán a féktelen és embertelen terrort elemzik a szerzők. Mindkét tanulmányból kitűnik,
hogy a helyben született döntések, a helyi nyilas vezetők akarata miképpen érvényesült,
s hogy az emberi gonoszság és kapzsiság milyen könnyen a felszínre jut.
Az emberi sorsokra és az áldozatok utóéletére koncentráló tanulmányok, ha úgy tetszik,
alulnézetből engednek bepillantást egy-egy család, vagy éppen a zsidó nők helyzetére
1944–1945-ben. Ezek, a gyakran személyes hangvételű írások pedig, ha úgy tetszik egyfajta
alulnézetből mutatják be a kort, s azt, hogy egyes emberek élete néha milyen apróságon is
múlhatott...
Szintén fontosnak éreztük, hogy – ha csak érintőlegesen is – de a nyilas korszak bűnei
kapcsán történt számonkérésekről és az éra, illetve maguknak „A” nyilasoknak a különböző
filmekben történt megjelenítésükről is beszéljünk. Az, hogy a bűncselekményeket elkövetők
sorsa hogyan alakult, önmagában is köteteket megtöltő téma lehetne – keserű tanulságokkal.
A filmes ábrázolásban az ’50-es évek kissé leegyszerűsítő szemlélete ugyan átalakul egy,
a korszakot összetettebben és mélyebben elemzővé és értelmezővé. De joggal feltehetjük a
kérdést: mennyire épültek (égtek?) bele a magyar populáris kultúrába és segítették ilyetén
módon a múlt ezen tragikus időszakának feldolgozását.
A Holokauszt Emlékközpont „Zsidó sorsok a nyilas időszakban” című konferenciája reményeink
szerint az egyik első lépés a magyarországi nyilas korszak történelmének mélyebb
feldolgozására.
---------------------
Volt egyszer egy vidéki zsidóság : konferencia a Holokauszt Emlékközpontban, 2019. november 28. :
tanulmányok / szerk. Jakab Attila, Kovács Tamás. - Budapest : Holocaust Dokumentációs Központ
és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, 2019. - 126 p.
ISBN 978-615-5132-19-3
Ára: 2000,- Ft
Analitika: >>>
A kötet bevezetője:
A Holokauszt Emlékközpont 2019. november 28-án nemzetközi konferenciát szervezett
„Volt egyszer egy vidéki zsidóság” címen. Sok okot lehetne arra írni, hogy miért volt fontos ez a
konferencia az intézmény életében, vagy milyen tudományos eredményekkel gazdagodtunk.
Ismert tény, hogy 1944 tavaszán és kora nyarán a vidéki Magyarországról közel 440 000
embert deportáltak, elsősorban Auschwitz – Birkenauba. Tudjuk, hogy a deportáltak 80%-át
a megérkezés utáni első szelekció alkalmával a gázkamrába küldték. Később is szenvedés,
embertelen munka, további szelektálások volt a sorsuk, sokaknak pedig az értelmetlen
halál jutott osztályrészül. A magyarországi zsidó férfiak nagy részét ekkor már behívták
munkaszolgálatra; sokuknak közülük a magyar határokon kívül kellett dolgozniuk.
A háború végét fájdalmasan kevesen élték túl. S bár 1945-ben sok helyen elkezdték újra
vagy újjászervezni a helyi közösségeket, a „régi világ” nem tért, nem térhetett vissza…
Különösen igaz volt ez azokra a területekre, amelyek 1944-ben Magyarországhoz
tartoztak, de a háború után visszakerültek Csehszlovákiához, Jugoszláviához, Romániához,
illetve Kárpátalja a Szovjetunió része lett. Az onnan deportált, jórészt magyar anyanyelvű és
kultúrájú zsidóság lényegében a trianoni béke óta kettős kisebbségben élt. Ezt csak fokozták
a zsidótörvények, majd a deportálások. A hazatérők pedig már nem is Magyarországra
tértek haza, hanem egy magyar állammal és nemzettel ellenséges államban kellett keresniük
ellopott vagyonukat, ott várták hazatérő családtagjaikat.
Konferenciánk ezt a tulajdonképpen sokszor körbejárt, de talán még mindig sok-sok kérdést
rejtő témát, pontosabban annak néhány szeletét próbálta meg körbejárni. Az Emlékközpont
különösen fontosnak tartotta, hogy a határainkon túlról is érkezzenek olyan előadók, akik a
helyi zsidóság történetét ismerik, kutatják.
A konferencia szervezésekor szintén fontos szempont volt, hogy az előadások
mikrotörténeti megközelítésűek legyenek. Vagyis „alulról”, egy kisebb közösségen keresztül
mutassák be a helyi zsidóság, illetve a holokauszt lokális eseményeit. Meggyőződésünk, hogy
a magyar társadalmat ért veszteségeket a ma emberének úgy lehet a legjobban, nemcsak az
értelemre, hanem az érzelmekre hatóan is bemutatni, hogy minél több személyes történetet
mutatunk be – lehetőleg sok tárgyi emlékkel illusztrálva –, amelyek leginkább a helytörténeti
kutatásokban jöhetnek elő, még az események után több mint 75 évvel is.
A konferencia megerősítette bennünk, hogy egyrészt folytatni kell a helytörténeti, illetve
családfa kutatásokat. Látható, hogy sok eleddig ismeretlen kutatási és összehasonlítási
szempont, módszertani kérdés jött elő csak ezen a konferencián, illetve az előadások utáni
kérdésekben és hozzászólásokban. A tanulmányokat olvasva pedig megállapíthatjuk, hogy
bár a magyarországi holokauszt főbb eseménysora ismert, illetve az egyes településeken
is hasonlóan zajlott le – de részleteiben igenis lehetnek különbségek. Hasonlóan a helyi
közösségek által teremtett értékeken keresztül lehet bemutatni azt is, hogy ezek elpusztítása
mekkora pótolhatatlan károkat okozott.
Konferenciánkat eme feldolgozó munka első lépésének tekintjük, amelyet reményeink
szerint további, a témához kapcsolódó konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, workshopok
fogják követni.
--------------------
A kötetek megrendelhetők e-mailben az alábbi elérhetőségen. A postaköltség az igénylő könyvtárt terheli.
Holokauszt Emlékközpont
Janka Dorottya titkársági asszisztens
1094 Budapest, Páva u. 39.
Tel.: +36 1 455 3320
E-mail: titkarsag@hdke.hu
Üdvözlettel:
Bittnerné Temesi Zsuzsanna
könyvtáros
