FYI
Tisztelt Kollégák,
ha valakinek nem jól olvashatóan mutatja a levelezője, adom pdf-ben is.
üdv:
Kokas Károly
----- Továbbított levél networkshop@hungarnet.hu címről -----
Dátum: Tue, 22 Dec 2020 13:42:43 +0000
Feladó: Hungarnet Egyesület <networkshop@hungarnet.hu>
Viszontválasz cím: Hungarnet Egyesület <networkshop@hungarnet.hu>
Tartalom: Networkshop 2021 - Programvázlat
Címzett: kokas@bibl.u-szeged.hu
A 30. Networkshop: 2021 tavaszán
Programvázlat
,,Online térben -- az online térért"
A HUNGARNET Egyesület az ITM és a Digitális Jólét Program
együttműködésével rendezi meg -- a még mindig velünk lévő járvány
miatt -- az online térben 2021 tavaszán,
2021. április 6-9. között
ezúttal már harmincadik (!) alkalommal a felsőoktatás, a köznevelés, a
kutatás és a közgyűjtemények legrangosabb hazai számítógép-hálózati és
alkalmazási informatikai konferenciáját, a NETWORKSHOP-ot
A rendezvény -- ezúttal virtuális -- házigazdája az ELTE lesz,
amelynek informatikai igazgatósága -- a szakmai partnerségen túl --
ezúttal a számítógépes hátteret is biztosítja.
A konferencia Programbizottsága várja előadás-javaslataikat az NWS2021
előadás-kezelő oldalán
(https://easychair.org/conferences/?conf=nws2021&utm_source=Hungarnet+c%C3%ADmlista&utm_campaign=6e64e5adc0-EMAIL_CAMPAIGN_11_30_2018_12_53_COPY_01&utm_medium=email&utm_term=0_6a259de011-6e64e5adc0-600804178) . (Az EasyChair használata regisztrációhoz kötött, az adatokat az Európai Uniós Általános Adatvédelmi Rendeletnek /GDPR/ megfelelően, bizalmasan kezeljük, a részleteket honlapunkon (http://www.hungarnet.hu/hu/node/103?utm_source=Hungarnet+c%C3%ADmlista&utm_campaign=6e64e5adc0-EMAIL_CAMPAIGN_11_30_2018_12_53_COPY_01&utm_medium=email&utm_term=0_6a259de011-6e64e5adc0-600804178)
találják.).
Az előadók 2021. január 25-ig jelentkezhetnek a tervezett előadás
pontos címének, valamint minimum 1000, de legfeljebb 2000 karakter
terjedelmű részletes tematikájának beküldésével. A Programbizottság
(http://www.hungarnet.hu/hu/node/141?utm_source=Hungarnet+c%C3%ADmlista&utm_campaign=6e64e5adc0-EMAIL_CAMPAIGN_11_30_2018_12_53_COPY_01&utm_medium=email&utm_term=0_6a259de011-6e64e5adc0-600804178) a feltöltött anyag alapján dönt az előadás elfogadásáról. (Kérjük a tematika összeállításánál azt is figyelembe venni, hogy egy-egy előadás időtartama 20 perc. A kész előadások beküldési határideje 2021. március
2.)
A részvételi feltételek a szervező Comp-Rend Kft. honlapján
(https://nws.comp-rend.hu?utm_source=Hungarnet+c%C3%ADmlista&utm_campaign=6e64e5adc0-EMAIL_CAMPAIGN_11_30_2018_12_53_COPY_01&utm_medium=email&utm_term=0_6a259de011-6e64e5adc0-600804178) olvashatók, itt regisztrálhatnak közvetlenül az online felületen, illetve igény esetén megtalálják a letölthető jelentkezési formanyomtatványt
is.
** A NETWORKSHOP 2021 kiemelt témái:
------------------------------------------------------------
A felsőoktatás és köznevelés digitális transzformációja; a ,,smart
university", az adatmenedzsment általános kérdései, különös
tekintettel a nyílt hozzáférésű kutatási adatok sorsára és kezelésére;
a digitális bölcsészeti kutatás módszertana és a közgyűjtemények,
valamint a hálózat kapcsolata; a digitális bölcsészeti platform; a
digitális közgyűjteményi stratégia, a Nemzeti Adattár Projekt, mint
nemzeti aggregátor célja, tartalma, közgyűjteményi digitalizáció és
tartalomipar viszonya, nemzeti laboratóriumok lehetséges innovációs
hatása, illetve a digitális kulturális örökség újrahasznosítása; MI;
5G; felhőtechnológiák; digitális infrastruktúrák;
szuperszámítástechnika (HPC); ELKH Cloud a kutatási IKT
infrastruktúrák nemzetközi trendjei; digitális ökoszisztémák; Research
& Open Science WS; DOS; együttműködési platformok; FinTech; bionika;
e-sport; diákháló; robosztus oktatási háló. Említenünk kell, szakmai
háttérként is a Digitális Jólét Programot (DJP), annak immár öt éves
történetét és eredményeit is, főként, hogy 2017. nyarán döntés születt
a Digitális Jólét Program kibővítéséről, a Digitális Jólét Program 2.0
elfogadásáról.
Fontos szempontnak tartjuk az általános megközelítésekben, hogy a
kialakult diskurzusok reflektáljanak arra is, hogy DESI (Digital
Economy and Society Index) szempontjait is figyelembe véve, az adott
terület konferenciánkon prezentált projektjei mennyiben járulnak hozzá
Magyarország digitális fejlődéséhez általában véve is.
A konferencia tartalmát illetően -- különös tekintettel a digitális
bölcsészeti téma korábbiaknál jóval erőteljesebb megjelenése okán --
kiemelt szakmai partnerünk lesz a PIM újonnan alakult Digitális
Bölcsészeti Központja.
Konferenciánkon a fentiek szerint -- az általánosan felmerülő témákon
túl -- hívószóként is alkalmazva azokat, fókuszpontokat jelölünk ki,
amelyek arra irányulnak, hogy ezek a témák alaposabban körüljárhatóak
és kielemezhetőek legyenek. Ehhez a klasszikus előadástartásokon túli
formákat is igyekszünk majd megadni. Ezen témák, fókuszpontok közül
különösen kiemelendőnek tartjuk az alábbiakat:
1. A felsőoktatás, kutatás és közgyűjtemények digitális transzformációja
A Networkshop 2020-ban a felsőoktatás, kutatás és közgyűjteményi
szakma digitális transzformációját helyezte -- többek között, de
kiemelt helyen -- a konferencia középpontjába. 2021-ben is ezt
szeretnénk folytatni, azokra a területekre fókuszálva, amelyek mind a
hazai, mind a nemzetközi közösség szempontjából előtérben vannak.
1. Smart University
A digitalizáció mellett a koronavírus-járvány is felgyorsította a
felsőoktatás digitális transzformációját. A digitális oktatás mellett
a hallgatói életpálya egészét támogathatják az elektronikus
megoldások, pl. a Digitális Logisztikai Stratégia megvalósítása
keretében Digitális Logisztikai Kompetencia-központok létrehozása a
felsőoktatásban. A felsőoktatás sikeressége és versenyképessége
szempontjából is fontos, hogy minél gyorsabban tudjon reagálni a
változásokra, minél jobban tudjon alkalmazkodni a hallgatói/oktatói
igényekhez és stratégiáját a rendelkezésekre álló adatok alapján
rugalmasan alakíthassa ki. Ezen a területen az IoT-től kezdve az
elektronikus tanulási környezeteken át a személyre szabott
információszolgáltatásig vannak ígéretes kezdeményezések, a
Netwokshop-on a hazai és nemzetközi irányokat és megoldásokat
szeretnénk bemutatni.
2. Adatvagyon és adatgazdálkodás: nyílt hozzáférésű kutatási adatok
A felsőoktatási, a kutatási és a közgyűjteményi szektor minden
szereplőjének kiemelkedően fontos az adat - vagy azért, mert munkája
során erre támaszkodik, vagy azért mert a munkája az adatok
kezelésére, hozzáférhetővé tételére, menedzselésére alapul. Az
intézményi adatvagyonok feltárása, menedzselése, hozzáférhetőségének
biztosítása éppannyira stratégiai kérdés az oktatásban, mint a
kutatásban.
Mindez különös tekintettel vonatkozik a kutatási adatokra és azoknak
nyílt és szabványos (open access) típusú kezelésére. Ahogy a
publikációk világában ez már régóta zajlik, felmerül a közpénzekből
finanszírozott kutatások adatainak menedzsmentje, átlátható kezelése
és hasznosulása. A kutatási adatok hozzáférhetősége segít a kutatási
eredmények validálásában és további kutatások alapját képezheti. A
törekvés a tudomány fenntarthatóságát és menedzselhetőségét
biztosítani hivatott nyílt hozzáférésű tudomány (Open Science)
mozgalom részét képezi. Az Európai Unió Adatstratégiája szerint a
különböző domain-ek (üzleti, kormányzati, tudományos) adatainak
felhasználását kölcsönösen fejleszteni kell. Ez nem csupán elhatározás
kérdése: humán és technikai kapacitásokokon túl a kutatók és
felhasználók hozzáállásán is múlik. A kutatási adatkezeléshez
szükséges adatgazdászok, adattudósok, adatkönyvtárosok
képzését meg kell alapozni -- számítva arra, hogy ezekre a
képességekre az iparnak és a közigazgatásnak is egyre nagyobb
mértékben szüksége lesz.
3. Archiválás és adatvédelem
Ugyancsak fontos e témán belül -- az adatvagyon feldolgozásán,
kataszterein túlmenően -- a létrejövő adatmennyiség megőrzése, hosszú
távú archiválása is. Ez a most hamarosan nyilvánosan is beinduló (OSZK
MIA) webarchiválási programmal együtt, annak most hosszú távú
megőrzési funkcióira utalva, szintén stratégiai kérdés.
Egészen más területhez kapcsolódik, de szintén az adatvagyonhoz, annak
adatvédelmi aspektusához a digitális fogyasztóvédelem kérdésköre:
kapcsolódási pontként jön mindez a digitális adatmenedzsmenthez is,
elsősorban a nemzetközi techóriások adatkezelési gyakorlatának
vizsgálatán és a lehetséges módszertanok átvétele és alkalmazása útján.
Mindennek elméleti hátterén túl a gyakorlatok kérdéseit (best
practices) is körbe kell járni így az országos
adatvagyon-gazdálkodáshoz illeszkedő intézményi megoldásokat,
lehetőségeket és kihívásokat is szeretnénk a 2021-es Networkshop-on
feltárni.
2. Digitális módszerek a bölcsészeti és társadalomtudományokban
1. A digitális bölcsészet és társadalomtudomány fokozott színre lépése
A bölcsészettudományokban, s talán egyes társadalomtudományokban még
előbb, az igazi változást -- vagy helyesebben -- a változás nagyon
intenzív elmélyítését nem is a puszta számítógépes módszertan
alkalmazása okozza, hanem két körülmény, ami annak hatását erőteljesen
felnagyítja. Az egyik az, hogy a lehetséges forrásanyagok (s ma már
nem is csak föltétlen az írott források!) mennél nagyobb köre
digitálizált objektum lesz vagy már lett is, másrészt pedig, a
források jelentős része digitálisan született már eleve (born
digital): és természetesen ezek az objektumok kezelésük, tárolásuk és
feldolgozásuk során a hálózatba kerülnek. Ez a két hatalmas s csaknem
egy időben lezajló fordulat a művészeti és forrástermészetű
szövegekkel dolgozó bölcsészeknek és a társadalmi , gazdasági stb.
adatokkal és forrásokkal dolgozó társadalomtudósok számára az
informatika kutatásba való befogásának egészen újfajta aspektust ad. A
digit
alizálás és a hálózat egész életünket átalakítja, sokan az emberiség
történetének fordulópontjaiként is kitüntetett szerepet látnak e két
jelenségben: ezért is lenne egyik fókuszpontja konferenciánknak, hisz
ez nem csak új kutatói törekvések megmutatkozása, de a közgyűjtemények
anyagainak teljesen újfajta megszólaltatása is.
A digitális bölcsészetnek is (pl. kutatási adatokként), de általában
véve a digitális örökségvédelemnek fontos programja lehet majd a Kézai
Simon Program, aminek küldetése olyan országos mozgalom létrehozása,
amelynek célja digitálisan megőrizni a régi, analóg technológiával
fotókon rögzített emlékeket és családi történeteket.A Program keretén
belül a fényképek és dokumentumok digitalizálását, valamint online
albumba rendezését a fotók tulajdonosai webes felületen, ingyenes
mobilapplikáció segítségével, illetve az ország 25 pontján a Digitális
Jólét Program Hálózat Kézai Pontjain, könyvtárakban, levéltárakban
tudják elvégezni ingyenesen 100 kép erejéig. A Program célja, hogy a
magyar családok képesek legyenek virtuálisan is összekapcsolódni a
közös családi emlékeik által (Digitális Családtörténeti Albumok).
2. Digitális bölcsészet az ELTE-n
Az ELTE-n 2017-ben jött létre a Digitális Bölcsészet Központ (melynek
oktatási és egyéb tevékenységeit a Központ évkönyve foglalja össze),
majd 2020. novemberében a Történeti Intézeten belül létrejött a
Digitális Bölcsészet Tanszék.
[1] (#_ftn1) . A központ munkatársai nemzetközi folyóiratot
indítottak, amelyet a Springer kiadó ad ki International Journal of
Digital Humanities címmel, jelenleg a negyedik tematikus számot
szerkesztik.
[2] (#_ftn2) . Megszületett az első magyar nyelvű folyóirat is a
témában, Digitális Bölcsészet címmel, szintén az ELTE-n. Két,
kifejezetten a diszciplínának szentelt nagy nemzetközi konferencia
zajlott az egyetemen, tucatnyi európai és azon túli ország kutatóinak
részvételével 2018-ban és 2019-ben.
[3] (#_ftn3) . Az ELTE, elsőként a magyar egyetemek közül, a Digital
Research Infrastructure for the Arts and Humanities (DARIAH) társult
tagja lett, felkerült a digitális bölcsészeti intézményeket listázó
CenterNet szolgáltatás térképére.
[4] (#_ftn4) . Bekerült a digitális bölcsészeti képzéseket listázó
Digital Humanities Course Registry rendszerébe is. Az egyetem
bölcsészkarán belül ment végbe a legnagyobb változás a Központ
megalakulása óta, összhangban az azt létrehozó Kari Tanácsi
határozattal: 2019-től kezdve ugyanis mind a kar oktatói, mind az
alapszakos és doktori hallgatók számára kötelező a részvétel digitális
bölcsészeti képzéseken.
A Központ kutatásai, a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program
támogatásával, magukba foglalják a digitális örökség szemantikus
repozitóriumi reprezentációját és automatikus adatgazdagítását, az
életrajzi és bibliográfiai adatok szemantikus hálózatba rendezését,
stilometriai és szerzőazonosító algoritmusok alkalmazását, valamint
különféle természetes nyelvfeldolgozó eszközök fejlesztését.
Nemzetközi együttműködésben a számítógépes ,,távoli olvasás"
gyakorlatát elősegítő irodalmi korpuszokat hoztak létre.
3. Nemzeti Laboratórium programok
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére
létrejövő nemzeti laboratóriumok a nemzetgazdaság számára különösen
ígéretes tématerületek hazai tudáscentrumait összefogva a jelentős
világméretű kihívásokra válaszokat adó, nemzetközi szinten elismert
tudományos csomóponttá válhatnak. A program keretében 2020 őszén két
újabb nemzeti laboratórium kezdte meg munkáját: a Digitális Örökség
Nemzeti Laboratórium és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium
az ELTE koordinációjával valósul meg. A harmadik most tervezett Open
Science Nemzeti Laboratórium projektvezetője a Miskolci Egyetem, a
Pannon Egyetem, a Szent István Egyetem, az OSZK, Magyar Nemzeti
Levéltár, PIM, Szépművészeti Múzeum és az SZTE Klebelsberg Könyvtár
partnerségével.
Ezek közös célja hogy intézményközi összefogásban, más, releváns
tudományos területen dolgozó nemzeti laboratóriumokkal együtt, a
lehető legnagyobb szinergiára törekedve kidolgozzák tárgyuk (pl. a
nemzeti kulturális örökség, vagy a társadalmi innováció
kérdésköreinek, a nyílt tudomány problematikájának) mesterséges
intelligencia alapú feldolgozásának, kutatásának és oktatásának,
valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát,
továbbá, hogy a kifejlesztett módszertanok és eszközök, valamint a
szakértői kompetenciafejlesztés piaci hasznosítására jó gyakorlatokat
alakítson ki. A közreműködő intézmények közös munkája lehetővé teszi,
hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása az adott témák
feldolgozásában, kutatásában és közzétételében az élen járó
országokhoz hasonlóan magas hatékonyságot érjen el. A fejlesztett
eszközök, módszertanok piaci alapú felhasználásának kidolgozott jó
gyakorlat
ai segítenek a korábban elszigeteltnek gondolt kulturális/oktatási
területek közötti falak lebontásában.
Figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak a felsorolt témákban, hanem
igen széleskörűen is szerveződnek Nemzeti Labor projektek, így pl.
indul MI Nemzeti Labor, Digitális Sport Nemzeti Labor, Nyílt
forráskódú Nemzeti Labor, Neveléstudományi és Oktatási Innováció
Nemzeti Labor stb. is. Szeretnénk, ha konferenciánk adott témái az
aktuális induló, vagy már elindult (pályázati kiírás alatt lévő)
nemzeti labor programra is reflektálnának.
4. Digitális Bölcsészeti Platform
A nemrég létrejövő Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti
Központ feladata a hazai közgyűjteményekben zajló digitalizáció,
tartalom- és szolgáltatásfejlesztések támogatása, koordinálása és
dinamizálása, különös tekintettel a Közgyűjteményi Digitalizációs
Stratégia által előírt digitalizációs feladatok végrehajtására. A
nemzeti kulturális örökségi adatvagyon döntő többségét kezelő
közgyűjteményi aggregátorok a Digitális Bölcsészeti Központ
vezetésével a Digital Europe Program (DEP) irányvonalait követve
együttműködést kezdeményeznek, egy közös szolgáltatási platform
kialakítására ,,dHUpla - Digitális Bölcsészeti Platform" (Digital
Humanities Platform) néven.
Ennek stratégiai célja olyan szolgáltatások és fejlesztések
kialakítása, amelyek lehetővé teszik a közgyűjteményekben felhalmozott
digitális adatvagyon kiaknázását. Diszruptív és szemantikus
technológiák terjesztésével új szolgáltatások és kutatási eredmények
létrehozásának és a gyűjteményekben felhalmozott tudás
összekapcsolásának lehetőségét teremtik meg. A nemzeti adatvagyon
egyre nagyobb részének digitalizálásával, elérhetővé és gépi
feldolgozásra alkalmassá tételével egyben technológiai központok adat-
és tartalmi hátterét is biztosítják. A terv szerint a Platform, mint
innovációs központ egy olyan korszerű digitális bölcsészeti
szolgáltatási közeg létrehozását jelenti, amely képes integrálni a
résztvevőknél már rendelkezésre álló technológiákat, képes
együttműködni technológiai központokkal és adattartalmat szolgáltatni,
olyan területeken, mint pl. az MI és Big Data, és továbbá az oktatás,
kutatás, a t
urizmus, a térképészeti jellegű alkalmazások és további szakterületek
részére feldolgozható és elemezhető tartalmakat szolgáltatni. A témába
vágó előadásokon túl a konferencia egyik workshop-ja e fejlesztés
szakmai területeit hivatott bemutatni, ill. arról párbeszédet
inicializálni.
3. A műszaki aspektusok
A tervezett konferenciánk hagyományosan felöleli a klasszikus műszaki
megfontolásokat, a kommunikációt és a kooperációt segítő
hálózattechnológiákat, az erőforrásokat biztosító
szuperszámítástechnikától a közös működést lehetővé tevő kollaborációs
elemekig, beleértve a köztesrétegeket és keretrendszereket is. Az
alábbiakban példaként néhány konkrét projekteket is említünk, de
fontos kiemelni, hogy konferenciánk eddig legfontosabb eredményét, az
egyik lényegi elemét, előnyét ezen a területen is meg kívánja őrizni:
azt hogy egymás mellett mutatjuk be az országos nagyprojekteket és a
kis intézményi sikereket is.
1. Kutatói felhő és HPC szolgáltatások
A SZTAKI és Wigner kutatóintézetek közös műszaki bázisán 2021-ben
létrejövő ELKH Cloud szolgáltatás célja a számos területen alapvetővé
váló gépi tanulás, elsődlegesen deep learning alapú technológiák,
valamint az adat-orientált kutatási metodológiák hazai elterjedésének
és gyakorlati alkalmazásának elősegítése a hazai kutatóintézeti és
felsőoktatási kutatói közösségben.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat ezen cél érdekében jelentős
beruházással európai szinten is közepes kapacitásúnak tekinthető felhő
infrastruktúrát hoz létre, melyben az MI célú GPGPU fejlesztések
kiemelt szerepet kapnak. Az infrastruktúra várhatóan csatlakozik az
európai kutatói felhő szolgáltatásokat tömörítő EOSC (European Open
Science Cloud) közösséghez is.
A konferencia az ELKH Cloud szakembergárdájának támogatása révén
önálló szekcióban az általános felhasználási lehetőségek
ismertetésétől a konkrét esettanulmányok szintjéig igyekszik a
részvevők felhő alapú kutatásra vonatkozó ismeretanyagát bővíteni.
Emellett workshopok, valamint a felhasználók és a szakértők közti
párbeszédre lehetőséget adó kerekasztal-beszélgetés keretében is az
igények és lehetőségek egymáshoz történő közelítését, illetve a
jövőbeli fejlesztési irányok meghatározását célozza.
A KIFÜ a kutatók nagy számítási és adatfeldolgozási igények
támogatására 2020-ban jelentősen megújította a C4E felhő szolgáltatást
és 2021-ben megújítja a HPC szolgáltatást és HPC problémák megoldását
támogató kompetencia központot. Fejlesztések célja, hogy a KIFÜ
ezekkel támogassa az oktatás és kutatás digitális transzformációját,
az adat-orientált működést. A KIFÜ csatlakozott az Európai Nyílt
Tudományos Együttműködéshez (EOSC), hogy ezzel támogassa a hazai és
nemzetközi kutatói közösség együttműködését.
2. Központi oktatási infrastruktúrafejlesztések
A KIFÜ 2020-2021 folyamán központi oktatási és kutatási
alap-infrastruktúra redundanciáját és robusztusságát növelte, új
gépterem és kiszolgáló infrastruktúra (C4E) kialakításával.
Az infrastruktúrafejlesztésekre alapozva a
felhőinfrastruktúra-szolgáltatások fejlesztése zajlik (IaaS, CaaS,
SaaS) az oktatási és kutatási igényeinek kiszolgálására (oktatás és
kutatás specifikus szolgáltatások). Annak érdekében, hogy a
felhasználók a megnövekedett HPC- és felhőkapacitásokat ki tudják
használni, HPC fejlesztési és támogatási kompetenciák fejlesztése
segítségével a kutatók támogatása hatékonyabbá váljon
* multimédia-szolgáltatások fejlesztése (VoIP, videokonferencia,
videotorium), hogy hatékonyabban tudják kiszolgálni az oktatás igényeit;
* Diákháló (közoktatási hálózat) kapacitásának (Digitális oktatási
stratégia és azon túl) és szolgáltatásainak fejlesztése;
* Digitális oktatási portál közös fejlesztése a tartalom gazdáival;
* DJG gerinchálózat fejlesztése (területi kiterjesztés, kapacitásbővítés);
* Azonosítási szolgáltatások (eduID, eduGAIN) univerzálissá tétele a
teljes oktatásban, valamint a kutatást és oktatást támogató EduID és
EduGAIN fejlemények.
3. Intézményi informatika mindennapos és stratégiai kérdései
* Online jelenlét, kollaboratív csoportmunka és kommunikáció, helyi és
távoli adminisztráció és felhasználótámogatás, távoli munkavégzés
informatikai támogatása az oktatásban, kutatásban;
* informatikai portfólió fenntartása, fejlesztése és a korszerű
szolgáltatásmenedzsment, alapszolgáltatások fenntarthatóságának
kérdései;
* kiszervezés, szakmai utánpótlás, emberi erőforrások, nyílt forrású
ingyenes rendszerek, felhő alapú szolgáltatások bevezetése;
* intézményi informatikai biztonság, hálózatbiztonság,
alkalmazásbiztonság, felhasználók identitásmenedzsmentje helyi és
föderatív modellben;
* nyílt Forráskódú Kollaborációs Szoftverek használata az oktatásban;
* adatbiztonsági és adatvédelmi megfelelőség biztosítása szabályzati
és műszaki alapon, szellemi tulajdon védelme, informatikai és jogi
kérdések együttes kezelése.
4. A köznevelési szféra digitális transzformációja
A köznevelési terület digitalizációja az utóbbi pár hónapban
hatalmasat lépett előre. Az IKT használata az online digitális
munkarend bevezetésével egyetlen tavaszi hétvége alatt a mindennapok
részévé vált.
1. A járvány hatása
Óriási szerencse, hogy épp a járvány kitörése előtt ért a célegyenesbe
az Európai Bizottság 2018-ban megfogalmazott Digitális oktatási
cselekvési tervének alapján az iskolai wifi-hálózatok kiépítése, sőt
EU-s forrásokra épülve jó néhány intézményben a tanórákon is
használható modern informatikai eszközök (laptopok, tabletek)
biztosítása, valamint a szélessávú internet hozzáférés bővítése. Ennek
az alap-infrastruktúrának a kiépítése azonban nem jelenti azt, hogy az
IKT eszközök használatához szükséges tudás és a pedagógiai
szakmódszertani gyakorlat is lépést tudott tartani a lehetőségekkel.
2. Digitális átállás, de most
A 2020 márciusi digitális átállás óriási kihívást jelentett a
pedagógusoknak, hiszen - bár sokan használtak addig is különféle
informatikai eszközöket az oktatáshoz - szinte egyik napról a másikra
kellett megismerniük, kitanulniuk és alkalmazniuk olyan hardver és
szoftver eszközöket (és kidolgozniuk a rájuk alapozott módszertant),
amelyekkel korábbi tevékenységük során nem, vagy alig találkoztak. Az
akkor és azóta készült felmérések nagy szórást mutatnak az átállás
hatékonysága tekintetében.
3. Networkshop lehetőségek
A mostani Networkshop konferencia jó alkalom lehet arra is, hogy a
technológiai hátteret fejlesztő, annak működését biztosító
szakemberek, és a szolgáltatásokat használó pedagógusok, diákok,
szülők, valamint az egész folyamatra rálátást igénylő fenntartó
(Tankerület) között megteremtődhessen egy hatékony kommunikációs
felületet. Ennek a jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Ha a fejlesztői
oldal naprakészen ismerheti meg a felmerülő igényeket, a felhasználók
pedig tisztában vannak az egyre bővülő, elérhető lehetőségekkel, akkor
a hatékonyságnak egy egészen magas szintjét lehet elérni.
Folyamatos fejlesztésre, a hatékonyság állandó monitorozására nagy
szükség van. Nagy gond a köznevelésben, hogy a profitorientált cégek
által a piacra fejlesztett platformok alapvetően nem az általános- és
középiskolai oktatásra, hanem - elsősorban fizetős - céges
felhasználóknak vannak tervezve. A videós kapcsolatot is kínáló
kommunikációs felületek (Zoom, Google Meet, MS-Teams, Gotomeeting,
Cisco-Webex, Discord stb.) legtöbbje vagy csak szűkített lehetőségeket
kínál az ingyenes hozzáférést használóknak, vagy olyan nagy az
erőforrás- és sávszélesség igényük, amit a jelenlegi körülmények
között csak igen szűk intézményi/felhasználói kör engedhet meg
magának. Nem beszélve annak a fenntartó által támasztott elvárásnak
való megfelelőségről, hogy mindez az adatforgalom naplózható,
archiválható kell, hogy legyen (mint erre tesz kísérletet a KRÉTA
Digitális Kollaborációs Tér).
A konferencia köznevelési szekciója két fő területen jelenthet óriási
segítséget a résztvevőknek. Egyrészt az iskolákban felhalmozódott
tudás és tapasztalatok széleskörű megosztásával, a módszertani paletta
optimalizálásával. A szekcióban elhangzó előadások eddig is
túlnyomórészt a jó gyakorlatok (best practice) átadásának voltak a
fórumai. Ezt szeretnénk most kibővíteni azzal, hogy a legmodernebb
oktatást támogató alkalmazásokat, LMS (Learning Management Systems),
LCMS (Learning Content Management Systems), VLE (Virtual Learning
Enviroment) és egyéb már rendelkezésre álló, vagy fejlesztés alatt
lévő lehetőségeket is bemutathatjuk az érdeklődő pedagógusok,
iskolavezetők és rendszergazdák előtt, amire ők reagálhatnak, ami
inspiráló és gyorsító hatású is lehet a fejlesztések vonatkozásában.
A köznevelési szféra digitális transzformációjának lényeges része az
iskolai testnevelés és szabadidősport digitális támogatása is, különös
tekintettel a DigiTesi és Digitális Sport Mentor projektekre,
amelyeknek a pandémia alatt is már különös jelentősége lehet.
4. Nemzeti tervek és programok integrációja: a DJP oktatási programja
További haszonnal járna, ha a pedagógus-továbbképzéseket szervező
intézmények és az ehhez finanszírozást biztosító oktatásirányítás
képviselői is megismerhetnék azokat a konkrét igényeket és irányokat,
ahol a legnagyobb szükség mutatkozik a digitális kompetenciák
fejlesztésére.
Nem maradhat említetlen a Digitális Jólét Program (DJP) keretében
elfogadott és az 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozattal létrehívott
Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája program, amely mintegy 160
oldalas, igen részletes anyagával rengeteg olyan informatikai
összefüggést és kihívást tartalmaz, amely inspirálóan hathat a
konferencia résztvevőire, majdani előadóinkra.
Konferenciánk mérete, szerkezete és publicitása
A konferencia tehát a részletesen megadott tartalmi szempontok és a
kiemelt fókuszpontok szerint várja az előadásokat és a várhatóan 100
körüli jelentkező előadót szekciókba sorolja.
Ezen fókuszpontoknak megfelelően fogjuk alakítani a konferenciai
szekcióit is, a beérkezett előadás-javaslatok számosságát és tematikai
szóródását is figyelembe véve. Ugyancsak ezekhez és a konkrét
javaslatokhoz igazodik -- a már több területen bevált -- ún.
mini-workshopok kialakítása, ahol egy kulcsponti előadás után felkért
és spontán hozzászólásokon keresztül hosszabb szakmai vita és
eszmecsere alakul ki.
A konferencia online rendszerében mód lesz az események (előadások)
rögzítésére is, hagyományaink szerint ezek bekerülnek majd a
Videotóriumba is. Az előadások anyagából immár harmadik alkalommal --
opcionálisan, az előadók igénye szerint - elektronikusan publikált
(Open Access) konferenciakötet készül, amit az MTA KIK
OCS-rendszerében és ugyanott repozitóriumban kerül publikálásra. A
kötetben megjelenő közlemények az MTMT-ben tudományos
könyvrészletként, ill. konferenciaközleményként rögzíthetők lesznek.
Üdvözlettel:
Az NWS2021 konferencia Programbizottsága
------------------------------------------------------------
[1] (#_ftnref1) Lásd:
http://elte-dh.hu/yearbook/?utm_source=Hungarnet+c%C3%ADmlista&utm_campaign=6e64e5adc0-EMAIL_CAMPAIGN_11_30_2018_12_53_COPY_01&utm_medium=email&utm_term=0_6a259de011-6e64e5adc0-600804178 (utolsó megtekintés: 2020. 11.
23.).
[2] (#_ftnref2) Lásd: (utolsó megtekintés: 2020. 11. 23.). Illetve:
http://elte-dh.hu/international-journal-of-digital-humanities/?utm_source=Hungarnet+c%C3%ADmlista&utm_campaign=6e64e5adc0-EMAIL_CAMPAIGN_11_30_2018_12_53_COPY_01&utm_medium=email&utm_term=0_6a259de011-6e64e5adc0-600804178 (utolsó megtekintés: 2020. 11.
23.).
[3] (#_ftnref3) Lásd: (utolsó megtekintés: 2020. 11. 23.) és
http://elte-dh.hu/dhprogram2019/?utm_source=Hungarnet+c%C3%ADmlista&utm_campaign=6e64e5adc0-EMAIL_CAMPAIGN_11_30_2018_12_53_COPY_01&utm_medium=email&utm_term=0_6a259de011-6e64e5adc0-600804178 (utolsó megtekintés: 2020. 11.
23.).
[4] (#_ftnref4) CenterNet. An international network of digital
humanities centres. Lásd:
https://dhcenternet.org/centers/centre-digital-humanities-e%C3%B6tv%C3%B6s-lor%C3%A1nd-university?utm_source=Hungarnet+c%C3%ADmlista&utm_campaign=6e64e5adc0-EMAIL_CAMPAIGN_11_30_2018_12_53_COPY_01&utm_medium=email&utm_term=0_6a259de011-6e64e5adc0-600804178 (utolsó megtekintés: 2020. 11.
23.).
============================================================
** Leíratkozás a további Networkshop információkról
(https://hungarnet.us9.list-manage.com/unsubscribe?u=93ae2895267addde99da6577a&id=6a259de011&e=7ba1e7ae7c&c=6e64e5adc0)
----- Vége a továbbított üzenetnek -----
--
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Dr.Kokas Károly
főig.h., c.doc. // dep.dir., hon.assoc.prof.
SZTE Klebelsberg Könyvtár/University of Szeged, Klebelsberg Library
H-6722 Szeged, Ady tér 10.
Tel.: +36 62 546-663 * Fax: +36 62 546-665
E-mail: kokas@ek.szte.hu
Weblap: http://www.ek.szte.hu/
"Imagination is more important than knowledge."
Einstein
------------------------------------------------------
SZTE Klebelsberg Konyvtar - http://www.bibl.u-szeged.hu
This message was sent using IMP: http://horde.org/imp/
