2020. szeptember 4., péntek

[KATALIST] mit tudunk a gulag-rendszerű jogfosztásokról / évfordulók napja

Tisztelt Listatagok, kedves Kollégák!
Az alábbiakat szakmai szempontból elsősorban a gyűjteményszervezőknek és  tájékoztató szolgálatban dolgozóknak, közkönyvtárak és társadalomtudományi, jogi szakkönyvtárak, iskolai könyvtárak munkatársainak ajánlom. Nem készítettem klasszikus ajánló bibliográfiát, hanem a téma memoárirodalmára, mint különleges tényfeltáró forrásra szeretném a figyelmet ráirányítani.

Ma tartották a 2. világháború során a Szovjetunióba hurcolt több, mint 800000 magyar fogoly érdekvédelmi szervezetének, a SZORAKÉSZ-nek jubileumi ülését: megalakulásának 30. évfordulójáról emlékeztek meg.
Tudjuk, hogy a 800000 fő a nyilvántartott, a szovjet munka-(halál-)táborokba beérkezett, regisztrált magyar fogoly száma.
Akik a magyarországi, erdélyi, kárpátaljai fogságba ejtéstől kezdődött kálváriájuk során, az erőltetett menetek miatt, vagy a közbeeső rabtáborok fertőzései következtében még Magyarországon vagy a környező országokban hunytak el, azokról még csak hozzávetőleges adatok is alig állnak rendelkezésre.
L. pl. az egyik legfrissebben publikált autentikus forrást: 
    Mami naplója : a Földváry-Boér család szenvedései a kommunista Magyarországon, 1945-1956 / ... szerk. és a rövid történelmi áttekintést írta Kovács Attila ; [kiad. a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet Országos Központja]. - Veszprém : M. Vidék Orsz. 56-os Szerv. Orsz. Közp., 2019. - 99 p. : ill. ; 24 cm
OSZK: [AN 000003796035]

Emlékezzünk meg tehát mi is ezekről a honfitársainkról, a névtelenségben elhunytakról, a táborokban regisztráltan elpusztultakról, a végkimerülésig dolgoztatott, éhhalálra kárhoztatott sok százezer magyarról, akiket a "háborús jóvátétel" okán, minden tényleges jogszolgáltatástól megfosztva fogságban tartottak. Akik haza tudtak térni, azoknak évtizedekig hallgatniuk kellett arról, hogy a szocializmust építő szovjethatalom foglyaként rabmunkára fogták őket.
L. pl. az MKE nagykanizsai vándorgyűlésén sokunk által személyesen is megismert gulag-tűlélő, Rózsás János műveit:
      Keserű ifjúság : szovjet fogságom naplója. - München, 1986.
[AN 000003091018]
    Keserű ifjúság / Rózsás János ; [a szöveget az eredeti napló alapján gond. és új kéziratrészekkel kieg. Tóbiás Áron] ; [Alekszandr Szolzsenyicin rendhagyó előszavával]. - [Bp.] : Szabad Tér, 1989 Debrecen : Alföldi Ny. - 2 db ; 21 cm
 OSZK [AN 000000750148]
    Gulag lexikon / Rózsás János. - Budapest : Püski, 2000 [Gyomaendrőd] : Gyomai Kner. - 415 p. ; 24 cm
OSZK [AN 000000417362]

Ugyancsak figyelemre méltóak Olofsson Placis bencés pap személyes vallomásai, videofilmeken:
    Placid atya, aki megjárta a Gulagot (8 perces ajánló a teljes filmhez)

Rákosi rendszere tökéletesen lemásolta a szovjet gulág-rendszert. Egyike volt - ma már talán a legközismertebbje - a recski haláltábor, amelyet 1950-ben hoztak létre, és 1953-ig működtettek. Mai évforduló az is, hogy Michnay Gyula, aki többedmagával kalandos úton szökést hajtott végre Recskről, végül egyedül jutott el Nyugatra, s végre a nyilvánosság előtt, az Amerika Hangja adásában szólhatott a táborról, több száz nevet emlékezetből felsorolva. Az adás ma 69 éve hangzott el. Számos recski fogoly családja csak ebből az adásból értesülhetett arról, hogy letartóztatás után nyomtalanul eltűnt rokona él.
Michnay Gyulának több hónapnyi "igazoló művelet" után hitték el, hogy a tábor valóban létezik, hogy onnan szökött meg. Ezt követően kerülhetett sor a híres rádióinterjúra. Emlékirataiban a szökésről és a menekülésről is többet lehet olvasni, a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalain.
L. még: a túlélőknek a Recski Szövetség honlapjáról is elérhető visszaemlékezéseit.

Remélem, hogy a fentieket hasznosítani tudják a t. Kollégák a munkájuk során.

Üdvözlettel:
Haraszti Pálné
ny. parlamenti könyvtáros
Bejegyezte: - Közzétéve: