"Tisztában vagyok, hogy a gondolati valóság ilyen bemutatásával nem
leszek a mi szakmakultúránkban soha népszerű. Könnyebbség azonban,
hogy nem függök a népszerűségtől: nem kell munkahelyi retorziókra
számítanom, nem kell tartanom attól, hogy emiatt nem választanak meg
valamilyen pozícióra, elutasítják ilyen-olyan pályázatomat, szakmai
meggyőződésemet vállalva állhatok ki hosszabb távú, közös szakmai
érdekek mellett. Jelezve, hogy az elsőre talán szomorú valóság
megismerése nélkülözhetetlen feltétele a szilárd talajon való
építkezésnek (vö.: tényeken - és nem érzéseken - alapuló
döntéshozatal). - Summa: megengedhetem az őszinteség luxusát. Majd
megválasztanak másmilyen embereket."
Kedves Gábor!
Az őszinteségért azok szoktak megharagudni, akiknek van
takargatnivalójuk. Erről köztünk szó nem lehet! Oly sok őszinte szót
váltottunk már eddig is.
A fenti, általad írt ,,fejezetet" kiemelve mondhatjuk, kedves Gábor:
,,Itt kaptuk el a szarva közt a tőgyit!"
Mondataid alapján egyértelmű: Te semmiért nem vállalsz felelősséget!
Te nem az őszinteség luxusát, legfeljebb a felelőtlenség luxusát
engedheted meg!
Több mint 30 éves könyvtári /beosztott könyvtárosi, könyvtárvezetői/
tapasztalattal mondom és kívánom: a gyakorlatban - beosztott
könyvtárosként, avagy akár vezetőként - tapasztald meg a saját,
illetve intézményed lehetőségeit, és akkor és ott próbáld meg, a
lehetetlenből csodát tenni!
Szavaidnak akkor, és csak akkor tudok majd hitelt adni. Mindaddig,
amíg a pályaszélről (,,eufémizmussal" élek) mondod a magadét, addig ez
kibicelés.
Szóval: őszintén kívánom, próbáld ki magad a szakmában! A közférában!
Az ott szerzett gyakorlat alapján aztán méltán mondhatod: a
megtapasztalásnál tényleg nincs nagyobb tudás!
Régi barátsággal: gyula
Idézet (Mikulás Gábor <mikulasg@gmconsulting.hu>):
> Kedves Ibolya, Kollégák,
> köszönöm Ibolya levelét, annál is inkább, mert neki volt mersze nyilvánossá
> tenni véleményét :-)
>
> Nem írta meg külön, hogy előző levelem válaszai megfeleltek-e, ezért
> feltételezem:
> - Fodor Ákos haikuja kapcsán egyetért azzal, hogy saját hatáskörben,
> szabadon dönthet abban, hogy támadónak, vagy támogatónak értelmezi a
> válaszlehetőségeket.
> - Nem kifogásolja gyakorlatomat, tapasztalatomat a közkönyvtárak
> működéséről.
> - Nyugtázza, hogy a KIT rendszeresen közreadja az aktuális szavazók
> számát.
>
> "Azért írtam a levelet, mert azt éreztem, hogy Mikulás Gábor nem
> a könyvtárosokért "haragszik", hanem a könyvtárosok ellen. Már, hogy
> némi irodalmi áthallást is belevigyünk..."
> - Igen, ha Ilona így érzi, akkor így érzi (vö.: az idézett haiku). Hogy én
> mit gondolok, és mi a szándékom, azt pedig én tudom, előző levelemben le is
> írtam.
>
> A kérdések egy távolabbi példával: a könyvtáros szakmától távol eső
> feladatokkal foglalkozó emberektől (a könyvtárak célcsoportjának
> képviselőjétől, alias minőségellenőr - vö.: minőségirányítás!) gyakran
> hallom: nem értik, hogy miért is kell a könyvtárosságot tanulni... Ami
> engem, könyvtáros végzettséggel is rendelkezőt eleinte elszomorított.
> Sértőnek nem találtam, mert őszintén kérdezte, és botor lennék
> őszinteségére sértődéssel válaszolni. És örülök, hogy nem udvariaskodott
> velem, hiszen akkor nem ismerhettem volna meg az ő (a minőségellenőr)
> fejében lévő könyvtáros imázst - ami alapján ténylegesen dönt a könyvtári
> szolgáltatások igénybe vételéről. Véleménye rávilágít arra, hogy a mi
> kommunikációnk hiányos. (Szintén botorság lett volna részemről őt, a
> minőségellenőrt hibáztatni, hogy nem veszi észre a könyvtárosok valós
> értékeit.) Nyertem tehát kétségtelenül kellemetlen véleményével.
>
> Ugyanerről a kettősségről (imázs kontra önimázs) számolnak be könyvtárosok
> az országban széltében-hosszában. Csak amikor a polgármester,
> iskolaigazgató, illetékes döntéshozó a könyvtárról nyilatkozik, azt mondja:
> az a kultúra fellegvára, a tudás tárháza stb. stb. Amikor azonban a
> státuszok számáról vagy a költségvetésről esik szó, akkor jellemzően
> elfogynak a könyvtárosok lelkét masszírozó szép szavak: nincs, elfogyott,
> nem lesz, nincs annyi stb. S ez arra utalhat: a döntéshozó valamely
> kijelentésével nem mondott igazat. De jó-e az nekünk, ha nem mond igazat?
> Nem lenne-e jobb, ha hízelgés és szóvirágok helyett inkább az őszinte
> véleményét mondaná? (Itt most örülnék válasznak. Őszintének, ha lehet :-) )
>
> Az érintett válaszlehetőségekre visszatérve: bár senki nem kérdezett rá,
> elmondom: mindegyik (kellemes / kellemetlen / sértő / pongyola)
> válaszlehetőséget "az életből" szedtem. Egytől egyig könyvtáros(!)
> ismerőseim mondták e véleményeket. (Vigyázat: véleményeket, és nem
> igazságokat!) S ha van ilyen vélemény - ezt a korábbi évek tapasztalatai
> szerint egyértelműen bizonyíthatom - akkor talán rá is kérdezhetek
> (vagy "udvarias, toleráns" lenne, ha hallgatnék róluk?). Megértem, hogy e
> létező vélemények sokaknak fájdalmasak lehetnek. Gyakorlat ugyan
> szaksajtónkban és a közéleti orgánumainkban, hogy az újságíró a groteszkig
> feldicsér vagy csak olyanokat kérdez, amire a nyilatkozó kellemesnél
> kellemesebb válaszokat adhat. Nekem más a gyakorlatom. Ezért könyvtári
> vezetőknek sokszor "nem áll módjukban válaszolni" nyilvánosan a feltett
> kérdésekre (no, elég "udvarias, toleráns" voltam most? :-) . De önmagában
> ez a tény is komoly jelzés.
>
> Tisztában vagyok, hogy a gondolati valóság ilyen bemutatásával nem leszek a
> mi szakmakultúránkban soha népszerű. Könnyebbség azonban, hogy nem függök a
> népszerűségtől: nem kell munkahelyi retorziókra számítanom, nem kell
> tartanom attól, hogy emiatt nem választanak meg valamilyen pozícióra,
> elutasítják ilyen-olyan pályázatomat, szakmai meggyőződésemet vállalva
> állhatok ki hosszabb távú, közös szakmai érdekek mellett. Jelezve, hogy az
> elsőre talán szomorú valóság megismerése nélkülözhetetlen feltétele a
> szilárd talajon való építkezésnek (vö.: tényeken - és nem érzéseken -
> alapuló döntéshozatal). - Summa: megengedhetem az őszinteség luxusát. Majd
> megválasztanak másmilyen embereket.
>
> Végezetül: biztos vagyok abban, hogy a "végeken" Ibolya és sok kollégája
> megteszi azt, amit kapacitása, tapasztalatai, szakmai elképzelései
> megengednek. Kívánom, hogy egyre jobb valós eredményeket érjen el.
>
> Ismételten köszönve, hogy megfogalmazta és közreadta kritikáját,
> Mikulás Gábor
>
>
>
> Dinyáné Bánfi Ibolya <dibolya@internetx.hu> ezt írta (időpont: 2019. márc.
> 31., V, 17:38):
>
>> Tisztelt Mindenki, aki magánban, e-mailben, telefonon, egyéb csatornán,
>> vagy itt a listán reagált!
>>
>> Köszönöm mindenkinek, hogy időt szánt Mikulás Gáborral történt
>> levélváltásomra.
>>
>> Engedtessék meg nekem, hogy azt érezzem, amit érzek.
>> Azért írtam a levelet, mert azt éreztem, hogy Mikulás Gábor nem a
>> könyvtárosokért "haragszik", hanem a könyvtárosok ellen. Már,hogy némi
>> irodalmi áthallást is belevigyünk...
>> Nem indulatot (U. R.) váltott ki belőlem ez a kérdéssor, akár a
>> korábbiak sem. Szomorúságot. Mert Mikulás Gábor nem tud és nem akar
>> udvariasabb, toleránsabb válaszokat megfogalmazni, ha könyvtárakról,
>> könyvtárosokról, könyvtárosokhoz szóló kutatásait, elemzéseit, nem
>> reprezentatív felméréseit végezi.
>> Nem érzem (és ez megint érzés, amit nem befolyásolnak az érvek) jó
>> válasznak, ha erre azt írja, válasszuk ki a jó sort a kérdések közül, ne
>> törődjünk az alkalmasint lekezelő, időnként sértő válasz lehetőségekkel.
>> Nem kívánok válasz/viszontválasz levelezésbe bonyolódni, sem időm, sem
>> kedvem nincs hozzá.
>>
>> Mindenki tegye a maga dolgát, amihez a legjobban ért. Mondhatom azt is:
>> a tevékenység maga az ember. Vagy azt: a tevékenysége minősíti az
>> embert.
>> Ezek a közmondásnak tűnő gondolatok érzéseim a könyvtáros kollégákkal
>> kapcsolatban, aki megkerestek és megköszönték a levelemet.
>> És nem teszek különbséget, ez a véleményem másokról is.
>> Minden jót kívánok, különösen a könyvtárosoknak!
>> Üdvözlettel:
>>
>> --
>> Dinyáné Bánfi Ibolya
>> HGYVK Gyomaendrőd
>> hgyvk.hu
>>
>> _______________________________________________
>> Katalist mailing list
>> Katalist@listserv.niif.hu
>> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>>
>>
>
----------------------------------------------------------------
This message was sent using IMP, the Internet Messaging Program.
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
