Kedves Gábor és Listaolvasók!
Ha lehet még véleményt közölni a témához, én inkább a téma állítástól mentes közlésformának örülök jobban. Már sokszor észleltem, hogy a rövid közlésekkel mindig problémáim vannak, általában ritkán értek egyet a sommás véleményekkel, ebben a két esetben is így volt. Vagyis merőben más „állításokat" fogalmaztam volna meg a témát és a rémát illetően is – de lehet, hogy velem van baj. A téma példájánál szereplő mondat a réma példában más értelmet vagy értelmezést kapott szerintem. Csak az eredeti közlés döntheti el, melyik értelmezés volt hűséges a szerzőhöz. Az állítás sokszor szubjektív, valamely közeli esemény, hatás befolyásolhatja. A szubjektivitás lehet szándékos és élményszerű, de jó, ha a szerző bevallja szándékát. Ha mindenki Ungváry Tamás tanár úr (régen hallottam, remélem, jól van) kvalitásaival rendelkezne, teljesen mindegy lenne, melyikről van szó. Ezért lehet, hogy a téma vagy a réma választása attól is függhet, kinek a tollából származik.
Ungváry Rudolf felvetését nagyon indokoltnak tartom, tanítják-e elég komolyan a tartalmi kivonatok (referátumok, annotációk stb.) készítését?
A könyv-, film, kiállítás ismertetők olyan elrettentő példáit látom, amelyek íróiról azt sem feltételezem, hogy egyáltalán rápillantott valaha az ismertetett műre. A felületesség, a téma nem értése és egyéb problémák hemzsegnek a neten sajnos.
A könyvtári szakfolyóiratok referátumai viszont ezzel ellentétben valóban informálnak, lényegkiemelők és inspirálnak az „igazi forrás" megszerzésére - tehát valamit mégis tanulunk vagy az oktatás során, vagy „magánban". Ezek az írások az eredeti szerző gondolatait adják vissza, és én azt szeretem, ha kevés állítás szerepel bennük a referálótól, akinek viszont van lehetősége saját véleményt megformálni egy saját írásban. Ha mégsem kerülhető el a saját állítás, akkor azt szerintem úgy kell közölni, hogy ne kötődjön az eredeti szerző mondandójához, attól meg lehessen különböztetni. Ezért aztán úgy gondolom, hogy nekem a téma és a réma nem csereszabatos. És lehet, hogy ebben sincs igazam.
Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné, Marcsi
könyvtári szaktanácsadó
(magánvélemény)
T-Systems
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Ungváry Rudolf
Sent: Tuesday, November 20, 2018 9:47 AM
To: 'Mikulás Gábor' <mikulasg@gmconsulting.hu>; 'Katalist' <katalist@listserv.niif.hu>
Subject: Re: [KATALIST] téma és réma - melyiknek örülsz jobban?
Kétségtelen, hogy a bemutatott két példa, azaz a tárgyat (tárgykört, témát, "alanyt") megadó, illetve a jelentés (propozícionális, "állítmányi", réma) alapú tartalmi kivonatok az állatorvosi lovak szerepét töltötték be. Ezt nem kifogásolom, mert a szemléltetés fontos dolog. Nekem azonban úgy tűnt, mintha a háttérben az a sugallat is meghúzódott volna, hogy a réma típusú megoldás a helyes. Kifejtettem, hogy ez nem így van, mert az ismertetett két kommunikációs elv alapján a jól megoldott tartalmi kivonatnak egyesítenie kell a két típusú megoldást.
Az más lapra tartozik, hogy a szerzők és a szerkesztők erre mennyire vannak felkészülve, ahogy az is érdeklődésre tarthat számot, hogy az egyetemi oktatásban vajon van-e a tartalmi kivonatok készítésének technikájára valami idő szánva. Amint hogy az se volna haszontalan megtudni, hogy az utóbbi időben a két legismertebb, és nagyon színvonalas szakmai folyóiratunkban milyenek az arányok a tematikus, rematikus és az összetett kivonatok dolgában. Innen nézve kifejezetten hasznos volt a kérdésfelvetésed, utólag díjazom (előtte nem, mert a tiszteletköröket átengedem más alkatok számára).
A kiválasztott előadás irányultságának bizonyos vonásaitól, amennyire ez a réma típusú megoldásból kiolvasható, kedves Gábor, sajna-bajna kinyílott a világnézeti bicska a zsebemben. Végülis mindenkinek van ilyene, legfeljebb nálam mélyebbre dugja a zsebében .
Szia!
Rudi
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Mikulás Gábor
Sent: Monday, November 19, 2018 10:42 PM
To: Katalist
Subject: Re: [KATALIST] téma és réma - melyiknek örülsz jobban?
Kedves Rudi,
köszönöm észrevételedet. Levelem alapja az volt, hogy gyakorlati példán keresztül mutassak rá a könyvtárszakmai beszámolók stílusának jellegzetsségeire. Az ilyen szakmai beszámolók célja optimális esetben ismeretek átadása, a befogadók gondolkodásának változtatása, sőt, akár cselekvésre késztetése.
Megítélésem szerint (sajnos) az általam írt téma-példa nem lebutított. Az utóbbi hónapokban gyűjtöttem a példákat, mintákat, hogy minél pontosabban tudjam bemutatni a téma-példát. Így hasonló anyagok sorát tudnám linkelni egyesületi vagy oktatási intézményi honlaptól, a szakmai közösségi médiából : szinte 100% téma - praktikusan a rendezvénymeghívó kibővített változata.
Leveledet olvasva azonban úgy érzem, érdemes lett volna valamivel pontosabban fogalmaznom. Helyesebben tehát: az egyik változat csak témát, a másik a némi téma mellett főként rémát tartalmazott.
Az előadás tartalmáról nem szólok itt, azt - javaslatom szerint - érdemes végignézni, hogy elkerüljük a kontextusból kiragadás esetleges tévedéseit.
Üdv,
Gábor
Ungváry Rudolf <ungvaryr@gmail.com> ezt írta (időpont: 2018. nov. 19., H, 17:07):
A két megközelítés nem játszható ki egymással szemben. Ráadásul a téma példájaként megadott szövegről az a benyomása a figyelmes olvasónak, hogy lebutított a maga nemében, szemben a rémát példázó szöveggel, mely szemmel láthatóan igényesebb. Ez persze ügyesen történt, azáltal, hogy a téma megjelenítését teljesen általánosra hangolták, a réma megjelenítését pedig nagyon részletessé tették. Az utóbbiból kikövetkeztethető a téma, az előbbiből alig.
Az osztályozás – vagy más szinten a kommunikáció – specifikusságának elve ezzel szemben úgy szól, hogy minden osztályba sorolást – kommunikáció esetén közlést – a lehető legspecifikusabb, legkonkrétabb módon kell megadni (ha tetszik: „rematikusan"). Az osztályozás – vagy más szinten a kommunikáció – több szempontúságának az elve pedig úgy szól, hogy adott tartalmat legalább két szempont szerint kell egyszerre kifejezni. Például osztályozni célszerű osztályozási rendszerrel (pl. ETO) („tematikusan") és tárgyszavakkal („rematikusan"), kommunikálni pedig úgy érdemes, hogy közben mindenki előre tudja, milyen összefüggésben, milyen témában van szó a közlésről, a rémáról.
Ezért aztán az általános téma az őskőkortól kezdve más agyi területeket működtet, mint a specifikus réma. Ennek a könyvtári kötetekhez vagy a Google-hoz semmi köze. Ha az ősember azt hallotta, hogy „barlangi medve", akkor gondolhatott mindenfélét, amikor viszont azt halotta, hogy „ejtsük el a medvét", vagy „menekülj a medve elől", akkor nagyon specifikus gondolatai támadtak.
Ha például egy közlemény arról szól (az a rémája), hogy „ne együnk túl sok medvehúst", akkor ugyan az általános téma lehet a „táplálkozás", vagy a „húsevés", de digitalizáció ide vagy oda, sokkal értelmesebb tárgyként is bújtatottan a rémát megadni. Például „a túl sok medvehúsevés veszélyei".
Ha a feltett kérdés mögött az a szándék húzódik meg, hogy kiderüljön, melyik felel meg a „digitális" korszak igényeinek, akkor ez a kérdés manipulatív. Egy jó tartalmi kivonatban szerepelnie kell az átfogó tárgynak, és annak is, hogy mi róla az állítás. Ez független a ma ismert korszakoktól.
Attól pedig, hogy majd „szisztematikusan lemondunk a biológiai érzékelő szerveink használatáról", és „együttműködő géppé válunk", a legszívesebben sugárban hánynék, ha komolyan kellene vennem. Előfordul, hogy valakinek az agyára megy a humanizmus is, nemcsak a migráncsok. Én meg húzok egyet abból az erősebből, melyet dugiban tartok..
Ungváry Rudolf
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Mikulás Gábor
Sent: Monday, November 19, 2018 1:26 PM
To: Katalist
Subject: [KATALIST] téma és réma - melyiknek örülsz jobban?
A KIT múlt heti lapszámában ugyanazon izgalmas szakmai előadást - Digitális transzformáció: A digitalizáció társadalmi hatásai és következményei - 2 változatban ismertettük:
- a téma szerint (azaz a tartalom megjelölése, úgy, ahogyan azt a könyvtári konferenciabeszámolók többsége teszi):
Digitális transzformáció: A digitalizáció társadalmi hatásai és következményei http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=digitalis_transzformacio_a_digitalizacio_tarsadalmi_hatasai_es_kovetkezmenyei
- illetve a rémára összpontosítva (azaz a témán belüli, tényleges, gondolatébresztő, újdonságnak számító megállapításokra figyelve), terjedelmi korlátok között.
A Google más agyi területeket aktivál, mint egy könyvtári keresés - agyilag leszokunk a kötetekről http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=egy_google-kereses_mas_agyi_teruleteket_aktival_mint_egy_konyvtari_kereses_-_agyilag_leszokunk_a_kotetekrol
Neked melyik változat tetszik inkább? A döntés - a két anyag elolvasása + töprengés kb. 3 percet vesz igénybe.
Nos, szerinted? (itt illetve magánba is köszönettel vesszük válaszodat.Mikulás Gábor
KIT-szerkesztő
