A két megközelítés nem játszható ki egymással szemben. Ráadásul a téma példájaként megadott szövegről az a benyomása a figyelmes olvasónak, hogy lebutított a maga nemében, szemben a rémát példázó szöveggel, mely szemmel láthatóan igényesebb. Ez persze ügyesen történt, azáltal, hogy a téma megjelenítését teljesen általánosra hangolták, a réma megjelenítését pedig nagyon részletessé tették. Az utóbbiból kikövetkeztethető a téma, az előbbiből alig.
Az osztályozás – vagy más szinten a kommunikáció – specifikusságának elve ezzel szemben úgy szól, hogy minden osztályba sorolást – kommunikáció esetén közlést – a lehető legspecifikusabb, legkonkrétabb módon kell megadni (ha tetszik: „rematikusan"). Az osztályozás – vagy más szinten a kommunikáció – több szempontúságának az elve pedig úgy szól, hogy adott tartalmat legalább két szempont szerint kell egyszerre kifejezni. Például osztályozni célszerű osztályozási rendszerrel (pl. ETO) („tematikusan") és tárgyszavakkal („rematikusan"), kommunikálni pedig úgy érdemes, hogy közben mindenki előre tudja, milyen összefüggésben, milyen témában van szó a közlésről, a rémáról.
Ezért aztán az általános téma az őskőkortól kezdve más agyi területeket működtet, mint a specifikus réma. Ennek a könyvtári kötetekhez vagy a Google-hoz semmi köze. Ha az ősember azt hallotta, hogy „barlangi medve", akkor gondolhatott mindenfélét, amikor viszont azt halotta, hogy „ejtsük el a medvét", vagy „menekülj a medve elől", akkor nagyon specifikus gondolatai támadtak.
Ha például egy közlemény arról szól (az a rémája), hogy „ne együnk túl sok medvehúst", akkor ugyan az általános téma lehet a „táplálkozás", vagy a „húsevés", de digitalizáció ide vagy oda, sokkal értelmesebb tárgyként is bújtatottan a rémát megadni. Például „a túl sok medvehúsevés veszélyei".
Ha a feltett kérdés mögött az a szándék húzódik meg, hogy kiderüljön, melyik felel meg a „digitális" korszak igényeinek, akkor ez a kérdés manipulatív. Egy jó tartalmi kivonatban szerepelnie kell az átfogó tárgynak, és annak is, hogy mi róla az állítás. Ez független a ma ismert korszakoktól.
Attól pedig, hogy majd „szisztematikusan lemondunk a biológiai érzékelő szerveink használatáról", és „együttműködő géppé válunk", a legszívesebben sugárban hánynék, ha komolyan kellene vennem. Előfordul, hogy valakinek az agyára megy a humanizmus is, nemcsak a migráncsok. Én meg húzok egyet abból az erősebből, melyet dugiban tartok..
Ungváry Rudolf
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Mikulás Gábor
Sent: Monday, November 19, 2018 1:26 PM
To: Katalist
Subject: [KATALIST] téma és réma - melyiknek örülsz jobban?
A KIT múlt heti lapszámában ugyanazon izgalmas szakmai előadást - Digitális transzformáció: A digitalizáció társadalmi hatásai és következményei - 2 változatban ismertettük:
- a téma szerint (azaz a tartalom megjelölése, úgy, ahogyan azt a könyvtári konferenciabeszámolók többsége teszi):
Digitális transzformáció: A digitalizáció társadalmi hatásai és következményei http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=digitalis_transzformacio_a_digitalizacio_tarsadalmi_hatasai_es_kovetkezmenyei
- illetve a rémára összpontosítva (azaz a témán belüli, tényleges, gondolatébresztő, újdonságnak számító megállapításokra figyelve), terjedelmi korlátok között.
A Google más agyi területeket aktivál, mint egy könyvtári keresés - agyilag leszokunk a kötetekről http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=egy_google-kereses_mas_agyi_teruleteket_aktival_mint_egy_konyvtari_kereses_-_agyilag_leszokunk_a_kotetekrol
Neked melyik változat tetszik inkább? A döntés - a két anyag elolvasása + töprengés kb. 3 percet vesz igénybe.
Nos, szerinted? (itt illetve magánba is köszönettel vesszük válaszodat.
Mikulás Gábor
KIT-szerkesztő
