Tisztelt Kollégák!
Ha még aktuális ez a kérdés, néhány gondolatot fűzök vitatott kifejezésekhez ("authority", "authorized"), az ICP magyar fordítástervezete és angol szövegének kommentált anyagát pedig elküldöm a fordítással foglalkozó kollégáknak.
"Authority", "authorized" kérdés:
Jómagam inkább az autorizálási, autorizált stb. formák felé hajlok, miután a témához kapcsolódó dolgozataim írásakor alkalmatlannak bizonyultak a hazai szabványokban alkalmazott terminusok. Úgy vélem, nem egyszerűsíthetjük le a kérdéskört a egységesítés és a besorolás nézőpontjaira, a kérdéskör komplexitását ezekkel a kifejezésekkel nem tudjuk visszaadni, s inkább félrevezetők lehetnek átalakuló adatkezelési elvek meghatározásában.
Tapasztalataim szerint, a "besorolási", "egységesített" jelzős szerkezetű terminusok nem alkalmasak arra, hogy -- amiként Szabolcs is írta -- tágabb kontextusban is helyt álljanak.Nem beszélve olyan gyökeres ellentmondásokról, amikor pl. empirikus vizsgálatokkal megállapítjuk, hogy az egységesített besorolási adatok nem egységesek. Tágabb kontextusban nem is kívánnak azok lenni. A "besorolás" nagyon is emlékeztet a cédulák besorolására, a nézőpont és rendszerfüggőségre, ami lehet valahol alapfeladat, de kérdés, mennyire az a mai és leendő internetes közegben. Tágabb kontextusban más áramvonalak rajzolódnak ki. A nyilvánvaló tendenciák szerint a reprezentálás elemibb adatok szintjén történik, a "besorolás" tényleg értelmezhetetlen ebben a közegben.
Az IFLA Katalogizálási Alapelvek 2016. kiadása felsorolja a hatályon kívül helyezett terminusokat, többek között elmarad a "rekord", az adatokra kerül a hangsúly. A "uniform" - "egységesített" még korábban, a 2009. évi kiadásból maradt el, helyét elfoglalta az "authoriezed" (Authorized access point, Authorized form of name, Name).
Az "authority" és "authorized" terminusok komplex jelentéstartalmat takarnak, egyetlen magyar megfelelővel sem adható vissza mindaz, amit magukban foglalnak, és lehet, hogy az angol kifejezések sem éppen a legtalálóbbak, nem csodálkoznék, ha egyszer csak elkezdenék megreformálni..
Ha mégis megpróbálkoznánk a megközelítő honosítással:
Authority data - Legközelebb talán a törzsadat(o)k (vagy adattörzs) áll közel hozzá. Szolgáltatási felületeken, közösségi médiában hasonló a profil, wikipédiában az egyértelműsítő, adatbázisoknál a normalizált.A vezérlő, irányító, egyeztető, azonosító, gyűjtő, rendszerező funkciókat tudnám kiemelni velük kapcsolatban.
Az ICP 2016. évi kiadásáról és a fordításról:
>> authority adatok az egyes entitásokra vonatkozó információkat gyűjtik össze, és úgy kell őket szerkeszteni (konstruálni), hogy ellenőrizzék (esetleg vezéreljék?) a hozzáférési pontokként használt nevek, nomenek (vagy megnevezések), névvariánsok, azonosítók autorizált (authorized) formáit. Másképpen: az authority adatok olyan információk az entitásokról, amelyeket „mellesleg" szabványosan kell megkonstruálni, ami technikai feltétele annak, hogy kontrollálni tudják a különféle elnevezések engedélyezett (?), hitelesített (?), entitáskapcsolatokkal, változatokkal kiegészített, egy szóval: autorizált formáit… Ez persze egyfajta értelmezés. Ha az autorizált hozzáférési pont definícióját nézem, ott megjelenik a szabványosítási feltétel. (Authorized access point: The preferred controlled access point for an entity, established and constructed according to rules or standards.) Az autorizált névformánál pedig mintha megint a kiválasztás aktusán volna a hangsúly. (Authorized form of name: The form of name chosen as the authorized access point for an entity.)
----------------------------------------------
Az értelmezés jó irányba tart, de néhány kifejezést másképp értelmeznék.
Az authority adatoknak nem az ellenőrzés, hanem a vezérlés inkább a kiemelkedő szerepe.
Az autorizált forma - az ICP szövegében - az adott szervezet által preferált szabvány szerint megszerkesztett vezérforma. Nem tartozik a fogalom körébe a törzsadatok közé felvett, ezzel formálisan is számontartott névvariáns. Az autorizált formával együtt valamennyi variáns a "controlled" kategória, azaz a rögzített, nyilvántartásba vett ( számbavett) forma.
Főként formákról, névvariánsok kezeléséről van szó az ICP-ben, ám tudjuk, hogy az autorizáció ennél összetettebb folyamat.
Az autorizált formát nem nevezném "hitelesített"-nek, ennek elég bürokratikus felhangja van. Az autorizált forma inkább rugalmas kezelésű kellene hogy legyen. Attól függően változhat, hogy az adott adathalmaz mennyi megkülönböztető adatot kíván meg az egyértelműsítéshez. A metaadat-modellek sokkal árnyaltabban közelítenek ezekhez a kérdésekhez, a formázás-centrikusságot felülírja a szemantikus adatkezelési elv. Nagyon fontos fejlemény például, hogy az LRM határozottan megkülönbözteti a név és nevezett entitást - részletezésére az ICP még nem tér ki, újabb aktualizálást kívánna meg a fordulat szerves beágyazása az Alapelvekbe.
A szabványosítási feltétel - mint nemzetközi könyvtári ajánlás -- jelenik meg a dokumentumban. A 2016-os ICP kijelenti ugyan, hogy figyelembe veszi "a felhasználók új kategóriáit, a nyílt hozzáférésű környezetet, az adatok cserélhetőségét és elérhetőségét, a keresőeszközök sajátosságait, valamint általánosságban a felhasználói viselkedés jelentős mértékű megváltozását", de nem sokat mozdul el tényelegesen ebbe az irányba.
A gyakorlatból ismert, hogy a könyvtári szakmán kívül milyen tömegű adat keletkezik szabványoktól mentesen, automatikus metaadat-generálással vagy *más* szabványok szerint.
Az ICP a könyvtárak szakmai szempontjainak megfelelő, emberi feldolgozómunkára támaszkodó, gyakorlatorientált tradícióit tartja meg, egy konkrét alkalmazási terület keretein belül maradva.
-----------------------------------------------------------------
Igazán nagyszerű, hogy hosszú idő után végre intézményes támogatással készülhetnek el a legalapvetőbb nemzetközi irányadó dokumentumok magyar fordításai. A feladat korántsem egyszerű, a közreadott tervezet biztató, gondos munkáról tanúskodik. Köszönetet és elismerést érdemel mindenki, aki kiveszi részét e felelősségteljes programban.
Üdvözlettel,
Dudás Anikó
