Szerintem lépjünk egyet hátra a problémától, és vegyük észre: nem az új, egyedi és kb. globálisra tervezett ISIL azonosítási rendszerbe kellene belehekkelni egyes nemzeti vagy korábbi azonosítási rendszereink kódjait, hanem pont fordítva! Bevezetni az ISIL-t úgy, hogy a 11 karakterünket NEM dekoráljuk ki egyetlen másik korábbi azonosítási rendszerünk kódjaival sem. Földrajzival/közigazgatásival sem! És ha ezzel a valóban egyedi és IDŐÁLLÓ (lásd alább) kóddal készen vagynunk AZUTÁN majd esetleg lecseréljük erre a kódra azokat a kódokat, amiket most kissé elhamarkodottan be akartunk éptíteni az ISIL kódba. Konkretizálva mondjuk az ODR könyvtárkódokra: ne az ODR könyvtárkódok ISIL-be építését célozzuk meg, hanem inkább az ODR könyvtárkódoktól most totálisan függetlenül alakítsuk ki az ISIL kódjainkat. És a jövőben valamikor majd az ODR-ben is esetleg az ISIL kódokra kellene áttérni.
Meglátásom szerint stratégiailag erősen elhibázott az a koncepció, hogy az ISIL kódba valami más rendszer vagy megoldásspecifikus kódot építsünk be. A stratégiailag is előrevivő szemlélet szerintem inkább az, hogy az ISIL segítségével kell kialakítani egy minden mástól független azonosítási rendszert, majd később erre az azonosítóra építeni a már meglévő rendszerekben is. Kiváltva esetleg azok belső, rendszerspecifikus azonosítóit.
És ha már egyedi azonosító kód kidolgozásán gondolkodunk, akkor amit mindenképpen érdemes beleépíteni a 11 karakterbe, az egy önellenőrző kód. (Ha még nem lenne ez benne a szabványban)
Az önellenőrző kód olyan valami, ami 1 vagy több karaktert elhasznál a 11-ből, és az önellenőrző kód a többi karaketrből számolódik ki egy megadott algoritmus alapján. Az önellenőrző kódot minden olyan esetben érdemes bevezetni, amikor van esély arra, hogy a kódot ember gépeli be. Adatrögzítési hibaszürése kiválóan alkalmas. Az önellenőrző kód segítségével a beírás végeztével mindenféle adatbázishoz fordulás nélkül eldönthető ugyanis a kódról, hogy azt elgépelték-e vagy sem. A véletlen és észrevétlenül maradó elírás kockázata így minimalizálható. Ilyen önellenőrző kódot tartalmaz a TAJ szám, az adószám, a személyi szám és a bankkártya számok is. Azaz kb. minden normális és átgondolt egyedi azonosítási rendszer.
Ha emberek is kezelik a kódokat (márpedig kezelik), akkor érdemes lehet mondjuk 3 karakterenként tagolni ergonómiai szempontok miatt. Pl.: 123-456-7AB
És akkor mit is jelent az, hogy időálló a kód?
Egyrészt azt, hogy a kódot semmiképpen sem drótozzuk össze más független rendszerek kódolásával! Mert általános esetben semmi garancia sincs arra, hogy a másik független rendszer kódolása nem fog úgy változni, ami nekünk már nem megfelelő. Vagy általánosságban semmi garancia sincs arra, hogy a független kódolási rendszer nem fog újrakódolást kiváltani a mi kódolási rendszerünkben. Vagy általánosságban semmi garancia sincs arra, hogy a beépített független kódrendszer mindaddig létezni fog, amíg arra nekünk szükségünk van rá.
Ugyan ez igaz a földrajzi kódolásra is. Gondolom az "előnyt jelent, ha jelöljük, hogy az adott szervezet mely földrajzi területen fekszik" mondat esetében inkább közigazgatási (pl település, megye) értődik allatta, semmint valóban földrajzi dolog (Bakony, Kisalföld, Duna-Tisza köze...). Vegyük észre, bár elég statikus, de azért a közigazgatási megnevezések is szoktak változni. Pár évtizede még voltak járások, ma már nincsenek. Egyik település beleolvad a másikba... Vagy eszébe jut valakinek egy megyét átnevezni (volt erről nemrég közéleti vita). Szóval a földrajz/közigazgatás kódolásba való belekeverése is ellenjavallott.
Egy azonosítási rendszer kódjai akkor lehetnek stabilak az időben, ha a kód nem függ más, időben változó rendszerekben értelmezett kódnevektől. Vagy a kód nem függ más rendszerek létezésétől.
Az természetesen igaz, hogy a kódok által jelölt könyvtáraknak lesznek ODR könyvtárazonosítói vagy egyéb más azonosítói más azonosítási rendszerek vonatkozásában. És természetesen van földrajzi / közigazgatási helyük a térben. De ez nem jelenti azt, hogy ezeket az adatokat az azonosítási rendszer kódjaiban is tükröztetni kellene! Sőt, informatikai szempontokból erősen ellenjavallott az ilyen megközelítés. Éppen ezért jó lenne látni azokat a kimutatható és bizonyítható gyakorlati előnyöket, melyek a kódokba más kódrendszerek beletömése mellett szólnak. És hogy ezek az előnyök vajon valóban csak a így érhetőek-e el, avagy máshogy is. Az, hogy ilyen "kódot-kódba tömjünk" ötlet felmerül, az OK. De jó lenne érvekkel is alátámasztani a szükségességét. Mert kockázata és hátránya viszont bőven van.
Üdvözlettel,
Németh Péter
Kedves Kollégák!
Az Országos Széchényi Könyvtár 2018-ban szeretné bevezetni Magyarországon az ISIL – International Standard Identifier for Libraries and Related Organizations <https://english.slks.dk/libraries/library-standards/isil/> – szabvány nyomán a főként könyvtárak számára készült nemzetközi ISIL-azonosító kódokat.
Az ISIL-azonosító ugyan új és egyedi lesz, a bevezetését megfelelő fokozatossággal képzeljük el, úgy, hogy az a legkevésbé befolyásolja a már bevált, jól működő azonosítási rendszereket és bevezetésének nincsen költségvonzata.
Azért van rá szükség, hogy a magyarországi könyvtárak is egyértelműen azonosíthatók legyenek a nemzetközi könyvtári, közgyűjteményi és könyvkereskedelmi kommunikációban, valamint az információforrások megosztása során, illetve hogy hosszú távon előmozdítsa az ágazati együttműködéseket. A környező országok közül Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában már bevezették az ISIL-azonosítókat.
Az azonosító maximum 16 karakterből, egy előtagból és egy könyvtárazonosítóból áll. Minden ISIL-azonosító egyedi, de tartalmaznia kell egy országkódot, valamint egy legfeljebb 11 karakter hosszú könyvtárazonosítót, aminek a létrehozásánál előnyt jelent, ha jelöljük, hogy az adott szervezet mely földrajzi területen fekszik.
Az ISIL-azonosítók létrehozásánál felmerült kérdésként, hogy mely főbb azonosítókat lehetne beépíteni a 11 szabadon felhasználható karakterbe. Lehetőségként megfogalmazódott az ODR-ben szereplő könyvtárkódok használata, illetve az új azonosító integrálása a MARC-féle szervezeti kódokkal (http://www.loc.gov/marc/organizations/).
Az ISIL-azonosítók alkalmazása jelentős lépés a fentieken túl az adataink szemantikus webes publikálása szempontjából is, ezért a téma jelentősége megkívánja, hogy a kollégák segítségét, tanácsát, véleményét kérjük:
mely azonosítók beépítését javasolják az ISIL-azonosító 11 szabad karakterébe.
Az esetlegesen felmerülő kérdéseket és javaslatokat, kérjük, szeptember 28-án délig írják meg az isil@oszk.hu címre. Az ISIL szabvány megtalálható a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban.
Az ISIL-azonosítókat terveink szerint a Könyvtári Intézet fogja kezelni, nyilvántartani és kiadni. Ennek megfelelően minden, a könyvtári statisztikában szereplő könyvtár automatikusan kapna ISIL-azonosítót.
Várjuk a véleményeket, javaslatokat:
Dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
és
Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet igazgatója nevében
Horváth Adrienn
-- Horváth Adrienn OSZK Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály Tel.: (01) 2243-798 1827 Budapest, Budavári Palota F. ép.
_______________________________________________ Katalist mailing list Katalist@listserv.niif.hu https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
