2018. július 9., hétfő

Re: [KATALIST] Fwd: [IFLA-HUN] ma temetik Kányádi Sándor Magyar Örökség díjas költőnket

Kedves Juhász Zsuzsa,
köszönöm az észrevételt. A legjobb hiszemben küldtem el a Kányádi Sándor verseként ismert művet az IFLA-HUN listára, a temetés napján.
Egy mű olvasói értékelését  mindig növeli létrehozójának országos híre. Lehet, hogy sokan másképpen olvassák majd újra, ha immár tudják: kérem, ezt a verset Tánczos Katalin neve alatt jelentették meg, anno ....:-\ - vagy éppen mégsem lesz így.

S ha már nem sikerült saját versével búcsúzni tőle július hetedikén, akkor pótlólag küldök egy biztosan neki tulajdonítható szépséget. A bakonybéli monostor kápolnakertje bejáratánál Kányádi Sándor alábbi sorai fogadják a látogatókat:

„Áldozóhely volt. Szentély.
Pogány templom, később keresztény.
Mutatja még egy-két mohos darab
a hajdani falat.
Most csak hely. Fű, fa és bokor
tenyészget csöndjében. Élni akar.
Lábod ősi ösvényre ismer.
Akármikor jössz,
itthon van az Isten."

Érdemes odalátogatni.

Haraszti Katalin
IFLA-HUN moderátor

 



-------- Továbbított üzenet --------
Tárgy: Re: [KATALIST] Fwd: [IFLA-HUN] ma temetik Kányádi Sándor Magyar Örökség díjas költőnket
Dátum: Mon, 9 Jul 2018 17:42:53 +0200
Feladó: Zsuzsa Juhász <jzs715@gmail.com>
Címzett: Anikó Nagy <nagy.aniko0205@gmail.com>
CC: Katalist <katalist@listserv.niif.hu>


Kedves Anikó!

Az én miatyánkom NEM Kányádi Sándor verse. Tánczos Katalin neve alatt jelent meg. 
Figyelmébe ajánlom ezt az oldalt:

Sándor bácsi még tavasszal erősítette meg ezt, amikor rákérdeztem. Ugyanez a helyzet a Tudod...kezdetű verssel is. "Még antológiába is betették-mondta-, pedig nem én írtam."

Kérem a lista tagjait is, jelezzék a megosztónak, ha  ezeket a verseket látják megjelenni Kányádi - versként!!!

Köszönettel:
Peternainé Juhász Zsuzsa 
magyartanár, könyvtáros tanár 


Anikó Nagy <nagy.aniko0205@gmail.com> ezt írta (időpont: 2018. júl. 9., H 17:30):

---------- Továbbított levél ----------
Feladó: Haraszti Katalin <katalin.haraszti@hdsnet.hu>
Dátum: 2018. július 7. 11:04
Tárgy: [IFLA-HUN] ma temetik Kányádi Sándor Magyar Örökség díjas költőnket
Címzett: ifla-hun@infoserv.inist.fr


          Kányádi Sándor:   Az én Miatyánkom

    Mikor a szíved már csordultig tele,
    Mikor nem csönget rád soha senkise,
    Mikor sötét felhő borul életedre,
    Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe:
    Ó, „Lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
    Nézz fel a magasba – reményteljesen,
    S fohászkodj: Mi atyánk, Ki vagy a mennyekben.

    Mikor a magányod ijesztően rád szakad,
    Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
    Mikor körülvesz a durva szók özöne,
    Ó, „Lélek", ne csüggedj! Ne roppanj bele!
    Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
    Uram! Szenteltessék meg a Te neved!

    Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág",
    Mikor elnyomásban szenved az igazság,
    Mikor szabadul a Pokol a Földre,
    Népek homlokára Káin bélyege van sütve,
    Ó „Lélek", ne csüggedj! Ne törjél bele!
    Nézz fel a magasba, – hol örök fény ragyog,
    S kérd: Uram! Jöjjön el a Te országod!

    Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
    Mikor életednek nem látod a hasznát,
    Mikor magad kínlódsz, láztól meggyötörve…
    Ó, „Lélek", ne csüggedj! Ne keseredj bele!
    Nézz fel a magasba, hajtsd meg a homlokod…
    S mond: Uram! Legyen meg a Te akaratod!

    Mikor a kisember fillérekben számol,
    Mikor a drágaság az idegekben táncol,
    Mikor a „gazdagság" milliót költ, hogy éljen,
    Ó, „Lélek", ne csüggedj! Ne roskadj bele!
    Nézz fel a magasba, tedd össze két kezed,
    S kérd: Uram! Add meg a napi kenyerünket!

    Mikor életedbe lassan belefáradsz,
    Mikor hited gyöngül, sőt ellen támadsz,
    Mikor lázad benned, hogy tagadd meg „Őt"…
    Ó, „Lélek", ne csüggedj! Ne egyezz bele!
    Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet:
    Uram! Segíts, s bocsásd meg vétkeimet!

    Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
    Munkád elismerik, lakást is szereznek,
    Mikor verítékig hajszoltad magadat,
    S később rádöbbentél, hogy kihasználtak…
    Ó, „Lélek", ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
    Nézz fel a magasba, sírd el teremtődnek:
    Uram! Megbocsátok az ellenem vétkezőknek…

    Mikor a „nagyhatalmak" a békét megtárgyalják,
    Mikor a BÉKE sehol – csak egymást gyilkolják!
    Azt kérded: Miért tűröd ezt?! Istenem! MIATYÁNK!
    Ó, „Lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
    Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj:
    Lelkünket kikérte a „Rossz", támad, tombol!
    Uram! Ments meg a kísértéstől! Ments meg a „Gonosztól"

    AMEN

                                UTÓHANG

    S akkor szólt a Mester, kemény szelíden:
    Távozz, Sátán! Szűnj vihar! Béke, csend legyen!
    Miért féltek ti, kicsinyhitűek?
    Bízzatok! Hiszen Én megígértem nektek,
    Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!…
    Hűséges kis nyájam, Én Pásztorotok vagyok,
    S a végső időkig Veletek maradok!

    AMEN


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist