Re: [KATALIST] szotarak? használja még valaki papíron?

Kedves Rudi,

Ein Argument! J

 

Két pontban is egyetértünk:

-          a nyomtatott szótárak teljes körűségét a webes források nem érik (ma) el

-          törekedni kell arra, hogy nyílt felületen megjelenjen az általad említett gazdagság.

Ezek mellett van más szempont is:

-          a végzett fordítások töredéke professzionális, és ez a legtöbb esetben nem baj (vö.: nekem kommersz Csepel biciklim van, és ez az esetek 99%-ban teljesen megfelelő)

-          a teljes körűség és minőség a felhasználó aktuális szándékától függ (vö.: minőségirányítás), azaz: a teljes körűség negatív minőség is lehet, pl. mert egyszerű fordítások feleslegesen sok időt vesznek igénybe

Tehát ahol fontossági sorrend felállítása fontosabb, mint a megközelítőleg teljes reprezentáció – azaz a könyvtárak 99,8%-ában -, ott e második 2 szempont is fontos.

 

A témában utóbbi levelek egyik tanúsága, hogy a modern eszközök használatát nem engedélyező vizsgarendszer is jelentős konzerváló hatással bír a könyvtári állományra. Ha a használó a papírszótárakat igényli, egyértelmű, hogy ez számunkra imperatívusz. Ezért vagyok  kíváncsi a használati tényadatokra is.

 

Üdvözlettel,

Gábor

 

 

 

From: Rudolf Ungváry [mailto:ungvaryr@gmail.com]
Sent: Friday, December 2, 2016 9:06 PM
To: Mikulás, Gábor <mikulasg@gmconsulting.hu>; Katalist <katalist@listserv.niif.hu>
Subject: Re: [KATALIST] szotarak? használja még valaki papíron?

 

Ein Monument!

Azok a részletinformációk, melyek az Ország-féle nagyszótárban szerepelnek,a nyelvtani tulajdonságoktól a poliszemikus (többrértelmű) jelentésárnyalatokton át a bőséges, szövegkörnyezettel támogatott alkalmazási (szövegkörnyezeti) példákig olyan könnyen áttekinthető (sorfolytonos,tipográfiailag mégis jól strukturált) szócikkekbe rendezve egyetlen webhely se tartalmazza teljeskörűen.

A professzionális fordítói, jelentésösszehasonlító, kapcsolat- és asszociációelemző munkában azok, akik e téren dolgoznak, elsősorban ezt a nagyszótárt használják.

A kétségbeejtő nem az, hogy senkinek se kell adott esetben,ennek sokféle oka lehet, és az ő bajuk, nem az enyém. A szolidaritásomat másokra tartogatom. Nagyobb baj, hogy szakadék áll fenn jelenleg még a lexikográfus nyelvészek egyfelől,  és másfelől webes szótárkészítők meg a tezaurusz- és névtéri világ között; illetve a webes sótárkészítők és a tezaurusz és névtéri világ között. Ezt előadásról előadásra fájdalmasan tapasztalom, ha olykor nyelvészekkel vagy webes szótérkészítőkkel hoz össze a sors. Különösen, ha azt orrontják, hogy az utóbbiakkal (egyelőre elsősorban) a könyvtári világban foglalkoznak.

A lényeg és a jövő ugyanis az kell majd hogy legyen, hogy egy évtérben a különféle opcionális megjelenítések között egyaránt ott legyen
- a lebutított (mai) "webes", nekem
- a tezaurusz-,
- a teljességre törekvő névtéri és a
- klasszkus nagyszótári forma!

Ha egy angol szó jelentéséről úgy isten igazából tájékozódni akarok (másként meg nem érdemes), akkor mindig az" országhot" választom.

Ha nem kell senkinek, ide vele.

Nyolc unokám között biztos akad néhány, amelyik majd forgatja. Több évszázados távlatokban gondolkodni olykor jót tesz az életminőségnek.

 

2016. december 2. 21:03 Rudolf Ungváry írta, <ungvaryr@gmail.com>:

 

 

Ein Monument!

Azok a részletinformációk, melyek az Ország-féle nagyszótárban szerepelnek,a nyelvtani tulajdonságoktól a poliszemikus (többrértelmű) jelentésárnyalatokton át a bőséges, szövegkörnyezettel támogatott alkalmazási (szövegkörnyezeti) példákig olyan könnyen áttekinthető (sorfolytonos,tipográfiailag mégis jól strukturált) szócikkekbe rendezve egyetlen webhely se tartalmazza teljeskörűen.

A professzionális fordítói, jelentésösszehasonlító, kapcsolat- és asszociációelemző munkában azok, akik e téren dolgoznak, elsősorban ezt a nagyszótárt használják.

A kétségbeejtő nem az, hogy senkinek se kell adott esetben,ennek sokféle oka lehet, és az ő bajuk, nem az enyém. A szolidaritásomat másokra tartogatom. Nagyobb baj, hogy szakadék áll fenn jelenleg még a lexikográfus nyelvészek egyfelől,  és másfelől webes szótárkészítők meg a tezaurusz- és névtéri világ között; illetve a webes sótárkészítők és a tezaurusz és névtéri világ között. Ezt előadásról előadásra fájdalmasan tapasztalom, ha olykor nyelvészekkel vagy webes szótérkészítőkkel hoz össze a sors. Különösen, ha azt orrontják, hogy az utóbbiakkal (egyelőre elsősorban) a könyvtári világban foglalkoznak.

A lényeg és a jövő ugyanis az kell majd hogy legyen, hogy egy évtérben a különféle opcionális megjelenítések között egyaránt ott legyen
- a lebutított (mai) "webes", nekem
- a tezaurusz-,
- a teljességre törekvő névtéri és a
- klasszkus nagyszótári forma!

Ha egy angol szó jelentéséről úgy isten igazából tájékozódni akarok (másként meg nem érdemes), akkor mindig az" országhot" választom.

Ha nem kell senkinek, ide vele.

Nyolc unokám között biztos akad néhány, amelyik majd forgatja. Több évszázados távlatokban gondolkodni olykor jót tesz az életminőségnek.

Ungváry Rudolf

2016. december 2. 15:21 írta, <mikulasg@gmconsulting.hu>:

Felajánlottuk saját tulajdonú angol nagyszótárunkat ismeretségi körben – nem kellett senkinek. Eltűnődtem: használ-e még valaki papírszótárakat? - Feltételezem az, aki nem fér internethez. De akinek szótárhasználati igénye van, feltehetően az internethez való hozzáférés is alap számára.   

Kíváncsi lennék könyvtári tapasztalatokra: megéri-e állományban tartani e köteteket, és ha igen, melyeket?

 

Köszönettel,

Mikulás Gábor

 

 

 

 

www.gmconsulting.hu  mikulasg@gmconsulting.hu

www.kithirlevel.hu  Skype: mikulasg

P Ha kinyomtatod, akkor ez már nem email.
            It's not email if you print it.

 

 

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist