Kedves Listaolvasók!
Nem véletlen, hogy a kulturális javak értelmezésével problémáink vannak. HSD alábbi levele nyomán elolvastam a törvényt és a fogalom magyarázatot, amely szerencsére eléggé tág kategóriákat tartalmaz ahhoz, hogy kellően rugalmas lehessen.
Sajnos egyúttal megnehezíti a gazdasági tranzakcióknál megkövetelt kellően rigorózus elhatárolásokat és kijelentéseket. A könyvtárak kulturális javai mindenképpen mások, mint a múzeumok egyedi tárgyai, vagy akár azok másolatai, ezért ebben a kérdésben a könyvtári, levéltári és múzeumi közös kategóriák kezelése problémásnak tűnik.
…“kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, írásos és egyéb… bizonyítékok” – ez áll a meghatározásban, amely nálam illik pl. Müller Péter írásaira is, vagy Rejtő Jenőére, akit az én fiatalkoromban ponyvaírónak tartottak. És itt a baj, mert a kategorikus kijelentések alapja változik a történelem során. Mikor meghatározzuk a “kiemelkedő” kategória tartalmát, nagy kalamajkába kerülhetünk.
Az is probléma, hogy a könyvek esetében is valószínűleg a “MŰ” sorolható egyértelműen a kulturális javak csoportba, amelynek megjelenési köntöse csak egy sorozatgyártás eredménye, és ha ezt a gondolatsort folytatom, akkor a könyv fogyóeszköz (kopik, sérül, stb.) – kivéve persze a kéziratos műveket.
A nem jogászi felkészültség laikus szabadosságával kérdezem, hogy a könyvtári dokumentumokat egységesen hová lehet sorolni, pl. milyen következménnyel járna, ha a könyvtári kulturális javak kategóriába sorolnám azokat a könyvtári anyagokat, amelyek megfelelnek az alábbi törvényi meghatározásnak:
h) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot.
Nyilván a kezelési mód teljesen különbözik az egyedi (múzeumi) tárgyakétól, vagyis a besorolás nem állhat ellentétben a könyvtárak elfogadott és ésszerű gyakorlatával.
A helyzet most változik, mert a digitalizálás során az egyediségből eredő különbségek eltűnnek a könyvtárak, múzeumok és levéltárak között, hiszen mindhárom intézmény esetében a MŰVEK digitális másolatával van dolgunk a hálón.
Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné
Könyvtáros informatikus
(magánvélemény)
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Horvath Sandor Domonkos, dr.
Sent: Wednesday, August 3, 2016 11:21 AM
To: Fazokas Eszter <fazokas@oszk.hu>; katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] Költségvetéshez segítségkérés
A gazdasági hivatalt abban a kérdésben érdemes jobban felvilágosítani, hogy mit értünk "kulturális javakon"?
Ezt az 1997. évi CXL. törvény fogalom-meghatározásokat tartalmazó melléklete tisztázza.
Ennek alapján - értelmezésem szerint - egy Corvina igen, egy Müller Péter könyv nem oda tartozik. :-)
Üdv.:
HSD
Kedves Kolléganő!
|
--
Dr. Horváth Sándor Domonkos, megyei könyvtárigazgató
szabályozási szakjogász, könyvtáros, NLP Master,
igazságügyi közvetítő, mediátor
Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér
9023 Győr, Herman O. u. 22.
+ 36 96 516-671
+ 36 70 426-9504
Skype: hsdhsi1
"A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének
képessége" (Dan Millman)