Kedves Listatagok!
Engedjék meg, hogy hozzászóljak ehhez a témához (elnézést, hogy hosszú lesz, de egyszerre akartam leírni, nem több részletben feldarabolva).
Mészöly Tamás vagyok, a témában nem független hozzászóló, hiszen amellett, hogy sok éve szerkesztem a Wikipédiát, a szerkesztői közösségét segítő hazai egyesület egyik alapítója és évekig vezetője voltam (jelenleg elnökségi tag). Egész gyerek- és fiatalkoromat könyvtárakban töltöttem, és mindig elvarázsolt a közeg, ami ott körülvett. Később (most is) egyetemeken próbáltam továbbadni a megszerzett ismereteimet, de közben rátaláltam a Wikipédiára, és a mögötte álló Wikimédia-közösségre.
Válaszom látszólag (részben) Eötvös úrnak fog szólni, de valójában a lista teljes tagságához szeretnék szólni. Bízom benne, hogy levelemet senki nem veszi rossz néven, nem annak szánom.
Levelemmel nem vitázni szeretnék, hanem párbeszédet kezdeni/folytatni, mert véleményem szerint az emberek közötti ellenségeskedés (vagy nevezzük ellentétnek) sok esetben csak az ismeretek hiányából, egymás meg nem értésből származik.
A könyvtárak és a Wikipédia közös abban, hogy célja az ismeretek megosztása, eljuttatása mások (a nyilvános nagyközönség) számára. Leginkább a módszerekben különböznek, de szerintem nem egymás ellenfelei, hanem egymást kiegészítő szolgáltatások.
Nem vagyok róla meggyőződve, hogy mindenki számára egyértelmű és ismert: a Wikipédiát egy maroknyi (Magyarországon néhány tucat, de legfeljebb néhány száz főnyi, attól függően, kit számolunk bele) nagyon lelkes önkéntes hozza létre lelkesedésből, az eszme iránti elkötelezettségből, szabadidőben, hobbiként, és senki semmilyen honoráriumot vagy fizetést nem kap a munkájáért. Ehhez képest a létrejött termék, az online enciklopédia minden hibájával és problémájával együtt mára megkerülhetetlen és fontos információforrássá vált emberek milliói számára. Ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy minden segítséget megkapjon a szerkesztői közösség ahhoz, hogy ezt a munkáját végezze (beleértve a munkájának megbecsülését vagy éppen a hibák kijavításához szükséges forrásokhoz való hozzáférést is).
A témához kapcsolódóan szeretném belinkelni a Wikipédia januári, 15. születésnapjához kapcsolódó újságíró kérdésekre adott nyilvános válaszaimat:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/K%C3%A9rd%C3%A9sek_%C3%A9s_v%C3%A1laszok_a_Wikip%C3%A9di%C3%A1r%C3%B3l
Már korábban is volt egy hasonló együttműködési megállapodásunk a BME-OMIKK Könyvtárral: még Folyó Istvánnéval kötöttük, és azóta is hálás vagyok érte. A mostani, KSH Könyvtárral kötött megállapodás ezt bővítette és emelte új szintre. Köszönöm a könyvtár ez ügyben mutatott nyitottságát többek között Rózsa Dávid főigazgató-helyettesnek és Fülöp Ágnes főigazgató asszonynak is.
Mivel azonban a szerkesztői közösségnek csak egy része budapesti, nagyon örülnék, ha más, vidéki könyvtárak is csatlakozni a kezdeményezéshez: a könyvtár részéről költségoldala elhanyagolható (megegyezés alapján lehet nullösszegű), szimbolikus jelentősége viszont hatalmas.
Az általános választ követően Eötvös úr levelének néhány részére szeretnék reagálni (az ő levelének részleteit idézőjelbe tettem és kurzívan szedtem).
„Egészen eddig egy faktografikus forrásnak az volt az ismérve, hogy
A téma akkori garantáltan jeles szakemberei
-írták
-szerkesztették
-lektorálták"
Én (megjegyezve, hogy könyvár- és információtudományi területen teljesen járatlan vagyok) a faktografikus eszközök definíciójára vonatkozó, általam elérhető forrásokban ezeket a feltételeket nem találtam meg. De függetlenül attól, hogy hogyan definiáljuk, ezek a feltételek (amennyiben kizárólagosnak tekintjük őket) a Wikipédiára valóban nem teljesülnek.
„Nyissuk ki a Természettudományi Kislexikont, vagy a Műszaki Lexikont. A szerkesztők között olyan neveket találunk , mint például Polinszky Károly, vagy Erdey-Grúz Tibor. Mind ketten olyan munkásságot hagytak maguk mögött a saját szakterületükön, amely példaértékű, és joggal figyel a szavukra az ember.
Egy régebbi levélre utalnék vissza, amelyben Nagypál László levelére Ungváry Rudolf válaszában utalt arra, hogy amikor valakik (vélhetően a téma szakértői) átírták a legújabb kutatásoknak megfelelően a délibábos középkorról szóló cikkeket, valakik szisztematikusan visszajavították őket. Valakik, akikről nem tudjuk kicsodák, milyen - tudományos - életútjuk van, egyáltalán a szó klasszikus értelmében jogosultak-e felülbírálni mást, már csak a tudásbéli különbségek miatt?
Nekem ez kísértetiesen hasonlít arra, amikor egy hobbimhoz kapcsolódó fórumon moderál egy 8 általánost végzett "valaki" egy hírközlő szakmérnököt - szakmai kérdésekben, amelyekhez annyit ért, mint tyúk az ábécéhez. Szellemi szintje nagyjából az 1+1-nél megakadt (egyszer velem számoltatta ki egy téglatest alakú doboz térfogatát...). Ebben a gondolat- és történetsorban körülbelül minden benne van, amia fórumokon, illetve közösségi médián terjedő információt jellemzi. Nem lepne meg, ha a wikipédia esetében ugyanez játszódna le nagyban."
„A wikipedia (és hasonlók) nem arról híresek, hogy nagy koponyáink kevéske szabadidejükben oda írogatnak."
A Wikipédia máshogy működik: a cikkben megjelenő tartalmak alapvetően nem attól függnek, hogy ki mondja őket, hanem attól, hogy mit. Amikor valaki módosítja egy cikk tartalmát, és ezzel egy másik szerkesztő nem ért egyet, akkor a cikkben megjelenő tartalmat a két (vagy több) szerkesztő közös megegyezése fogja meghatározni, amihez egy megbeszélés vezet. Ebben a megbeszélésben mindegy, hogy a szerkesztői nevek mögött egy középiskolás vagy egy egyetemi professzor van-e: a kérdés az, hogy az igazát meg tudja-e védeni egy értelmes vitában érvekkel és megbízható forrásokkal. A tudományos közegből érkező, tekintélyelvhez szokott oktatóknak, kutatóknak (én is így dolgozom) ez persze szokatlan lehet, de ez nem a Wikipédia hibája.
A Wikipédia szerkesztőinek sem koráról, sem képzettségéről nincsenek pontos adataink, csak nem reprezentatív felmérések és becslések. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy a magyar társadalom átlagához képest messze felülreprezentáltak a magasan képzettek, és bizony sok szerkesztői azonosító mögött található a téma elismert szakértője vagy éppen nyugalmazott egyetemi oktatók.
De nincs feltétlenül szükség arra, hogy egy lexikont, enciklopédiát a téma legnevesebb szakértői szerkesszenek, hiszen ez a műfaj legalább másodlagos (de inkább harmadlagos) forrást jelent: nem a kutatások, tudományos eredmények publikációs felülete, amit egy másik szakértőnek lektorálnia kell, hanem a tudományos közösség által már lektorált, elfogadott álláspontok, információk összegyűjtése és közérthető ismertetése. Ehhez pedig csak a megfelelő források pontosok megértésére van szükség, amire való alkalmasság nem csak az életkortól függ.
„Az, hogy valaki díjmentesen beiratkozhat egy könyvtárba - a legjobb szándékkal együtt -, garantálja, hogy minőségi is lesz a produktum? Egyáltalán garantál valamit?"
(A kérdés kicsit emlékeztet engem arra a kérdésre, hogy a gyermekünk iskolába való beíratása garantálja-e, hogy Nobel-díjas tudós lesz belőle.) Nem, garantálni nem garantálja. Azt garantálja, hogy a szerkesztők egy részének (a budapestieknek) megkönnyíti a hozzáférését azokhoz a forrásokhoz, amiknek a segítségével a Wikipédiát bővíteni, javítani és ellenőrizni kell. Nem teljesen egyértelmű számomra, hogy Eötvös úr könyvtárosként az ellen érvel-e, hogy az információ iránt vágyakozó emberek a könyvtárba látogassanak, vagy az ellen, hogy így szerzett ismeretek segítségével az online elérhető információkat pontosítsák, javítsák.
„Emellett - nem óhajtok demagóg lenni - de a nyomtatott (esetleg digitálisan előállított, de a könyvtárból elérhető lektorált elektronikus) forrásból való idézéssel, rosszabb esetben 1:1 ollózással - közbevetés: feltűnő a hasonlóság a MEK-es Magyar életrajzi lexikon és sok magyar vonatkozású életrajz között - gyakorlatilag a fentebbi kategória rangsorban előrébb sorolása automatikusan megtörténik.
Ingyen ebéd nincs, vagy ha annak tűnik is, más máshol már kifizette az árát (Kutatások pénzbeli támogatása, adatbázis-előfizetés, előző lexikonok, enciklopédiák szócikkei, stb). A példában: Moldován István és kollégái nem kevés munkával már webre felvitték az említett lexikont, mi haszna van annak, hogy valaki (magyar wiki szerkesztő) szó szerint átveszi azt, ami korlátlanul kereshető? A babér learatásán kívül."
Szeretném hinni, hogy a jogvédett források szó szerinti idézése, "1:1-es ollózása" elhanyagolható számban található a Wikipédiában, és kifejezetten örülnék, hogy amennyiben valaki ilyennel találkozna, ezt rögtön jelezné (a Wikipédia felületén, nekem e-mailben vagy a szerkesztőség e-mailes elérhetőségén). A Wikipédia szerkesztői nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az online enciklopédia tartalma teljesen jogszerű legyen, és a másolt részleteket kitöröljék. Nem zárható teljesen ki, hogy egy-egy ilyen részlet ritkán mégis bent marad, azonban a Wikipédia ezzel együtt is valószínűleg a magyar web leginkább jogkövető felülete. Gondolom az ellen nincsen senkinek kifogása, ha más lexikonokat a Wikipédia forrásként használ fel.
Egy szerkesztő kérésére véletlenül éppen a napokban készítettem egy listát a Magyar életrajzi lexikonban és a Wikipédiában található szócikkek összehasonlításához:
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/M%C3%89L_%28A%E2%80%93Gy%29
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/M%C3%89L_%28H%E2%80%93Ny%29
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/M%C3%89L_%28O%E2%80%93Sz%29
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/M%C3%89L_%28T%E2%80%93Zs%29
Most teljesen véletlenszerűen rákattintottam két elemre kíváncsiságból:
* http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00009.htm
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Aba_S%C3%A1muel_magyar_kir%C3%A1ly
Szerintem szembetűnő különbség.
Ezzel szemben nem látok problémát abban, hogy a már lejárt szerzői jogi védettségű források (pl. A Pallas nagy lexikona vagy a Révai nagy lexikona eredeti kiadása) tartalmát a Wikipédia felhasználja a cikkei kezdeményeként. A Wikipédia első éveiben sok cikk származott onnan, de ezeket a cikkeket a szerkesztők azóta bővítették, átírták, ma már nem lehet rájuk ismerni. Valahogy el kellett kezdeni a munkát.
A Magyar Elektronikus Könyvtár munkáját (mint a MEK Egyesület tagja) én is nagyra tartom és folyamatosan követem, jó kapcsolatban vagyok Moldován Istvánnal és kollégáival is (remélem, ez kölcsönös). Ők nem kevés munkával a MEK tartalmát, a Wikipédia szerkesztői pedig nem kevés munkával a Wikipédia tartalmát bővítik. Úgy jó, ha ezek megférnek egymás mellett, és mindenki kölcsönösen megbecsüli a másik munkáját.
(Nem idézem be a levélnek azt a részét, de ) a források kritikai szemléletével egyetértek, még ha nem is az "ultrakonzervatív" értelemben közelítek hozzá. Ezzel kapcsolatos álláspontomat az újságnak adott, fent linkelt válaszom is tartalmazza. ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/K%C3%A9rd%C3%A9sek_%C3%A9s_v%C3%A1laszok_a_Wikip%C3%A9di%C3%A1r%C3%B3l#Mennyire_k.C3.A9pvisel_a_Wikip.C3.A9dia_val.C3.B3di_tud.C3.A1st.3F_Mennyire_b.C3.ADznak_meg_az_emberek_a_Wikip.C3.A9di.C3.A1ban.3F )
„Igen, lehet hiba egy lektorált forrásban is. Csupán nem mindegy, hogy ki, mikor, mennyire hibázik, és főleg az nem mindegy, mekkora tömeget vezet félre. Utóbbiban a Wiki- kezdetű felületek verhetetlenek. Gyorsan, sok emberhez eljutnak, ráadásul ingyen. Az utóbbi időkben volt jó pár "botrány" (minden csoda három napig tart) a fals cikkek kapcsán. A rekordot tartó 10 évig (!) létezett, és egy vak hivatkozásra épült (a könyvben nem volt szó arról az információról, amire utalt).
A végére két csemege: Milyen könnyű átírni a netes tartalmat.
* http://index.hu/kulfold/2014/02/28/blokad_ala_vettek_a_krimi_reptereket/a_wikipedian_csatarozik_a_jobb_szektor/
* http://hvg.hu/tudomany/20140719_mh17_orosz_wikipedia
Ui: Tudom, a szovjetek is kivágattak és átírattak lapokat utólag az enciklopédiáikból, de ott legalább volt esélye annak, hogy pár példány eredetiségében fennmaradjon."
A Wikipédiát könnyű módosítani, átírni: ez a lényege. A hibákat, hibás módosításokat kijavítani még könnyebb. A sajtóban megjelenő hírek arról szólnak, hogy valaki megpróbálta manipulálni a Wikipédia szócikkét, de a szerkesztőség automatikus mechanizmusai ezt a próbálkozást visszaverték, megakadályozták. Ez általában perceken, órákon belül megtörténik, ritkábban napok, hetek kellenek neki. Az eddigi rekorder 10 évet élt meg, erről szólt a hír: ebben az esetben azonban egy jól előkészített médiahekkről volt szó, és éppen úgy bukott le, hogy a forrásellenőrzés keretében egy Wikipédia-szerkesztő elsétált egy könyvtárba, és végigolvasta a hivatkozott könyvet. Erről szól a címben szereplő megállapodás.
Azt gondolom, hogy nincsen olyan nyomtatott lexikon, amiben nincsen súlyos tárgyi tévedés, hiba, és még az is előfordul, hogy ezek 10 éven túl is benne maradnak a nyomtatott termékben.
(A Wikipédia valamennyi cikkének valamennyi állapota bármikor, bárki számára nyilvánosan elérhető, így biztosított ezek „fennmaradása".)
„Emellett: A webes tartalmak életciklusa nem hogy egy emberöltőt, de 10-15-évet is ritkán haladja meg, nem érdemes építeni rájuk, nem adnak stabilitást. Ha bezár a Wikipédia, mi lesz helyette, utána? A könyvformához bármikor bátran fordulhatok."
Biztosan ismer mindenki olyan nagyszabású projektet, ahol milliókat (sőt!) költöttünk egy tájékoztató, ismeretterjesztő, archiváló stb. rendszer kiépítésére, majd az pár évvel később egy átszervezés során vagy forráshiány okán megszűnt, eltűnt a webről. Tartalmukat rendszerint jogi és műszaki kötöttségek miatt nem szabad másolni, megőrizni. Jobb esetben évekkel később egy másik, ugyanilyen célú projektre ismét elköltött az állam vagy valamelyik szervezete egy hasonló nagyságú összeget. Rosszabb esetben még ez sem történt meg.
A Wikipédia tartalma szabad licenc alatt található, a teljes adatbázisa bárki számára szabadon (műszaki vagy jogi kötöttségek nélkül) letölthető, másolható, feldolgozható. Én bízom benne, hogy a Wikipédia még sok-sok évig velünk lesz, de amennyiben az üzemeltetőjével bármi történne, tartalma már nem veszik el: mindannyiunké.
Remélem, hogy igen hosszú levelem nem veszi el a lista tagjainak kedvét attól, hogy reagáljanak rá, megosszák véleményüket. Nem kinyilatkoztatásnak szántam, hanem egy pozitív párbeszéd kezdetének: hogyan tudjuk egymást segíteni, hol találhatóak közös érdekeink és céljaink.
Kollegiális üdvözlettel:
Mészöly Tamás
Engedjék meg, hogy hozzászóljak ehhez a témához (elnézést, hogy hosszú lesz, de egyszerre akartam leírni, nem több részletben feldarabolva).
Mészöly Tamás vagyok, a témában nem független hozzászóló, hiszen amellett, hogy sok éve szerkesztem a Wikipédiát, a szerkesztői közösségét segítő hazai egyesület egyik alapítója és évekig vezetője voltam (jelenleg elnökségi tag). Egész gyerek- és fiatalkoromat könyvtárakban töltöttem, és mindig elvarázsolt a közeg, ami ott körülvett. Később (most is) egyetemeken próbáltam továbbadni a megszerzett ismereteimet, de közben rátaláltam a Wikipédiára, és a mögötte álló Wikimédia-közösségre.
Válaszom látszólag (részben) Eötvös úrnak fog szólni, de valójában a lista teljes tagságához szeretnék szólni. Bízom benne, hogy levelemet senki nem veszi rossz néven, nem annak szánom.
Levelemmel nem vitázni szeretnék, hanem párbeszédet kezdeni/folytatni, mert véleményem szerint az emberek közötti ellenségeskedés (vagy nevezzük ellentétnek) sok esetben csak az ismeretek hiányából, egymás meg nem értésből származik.
A könyvtárak és a Wikipédia közös abban, hogy célja az ismeretek megosztása, eljuttatása mások (a nyilvános nagyközönség) számára. Leginkább a módszerekben különböznek, de szerintem nem egymás ellenfelei, hanem egymást kiegészítő szolgáltatások.
Nem vagyok róla meggyőződve, hogy mindenki számára egyértelmű és ismert: a Wikipédiát egy maroknyi (Magyarországon néhány tucat, de legfeljebb néhány száz főnyi, attól függően, kit számolunk bele) nagyon lelkes önkéntes hozza létre lelkesedésből, az eszme iránti elkötelezettségből, szabadidőben, hobbiként, és senki semmilyen honoráriumot vagy fizetést nem kap a munkájáért. Ehhez képest a létrejött termék, az online enciklopédia minden hibájával és problémájával együtt mára megkerülhetetlen és fontos információforrássá vált emberek milliói számára. Ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy minden segítséget megkapjon a szerkesztői közösség ahhoz, hogy ezt a munkáját végezze (beleértve a munkájának megbecsülését vagy éppen a hibák kijavításához szükséges forrásokhoz való hozzáférést is).
A témához kapcsolódóan szeretném belinkelni a Wikipédia januári, 15. születésnapjához kapcsolódó újságíró kérdésekre adott nyilvános válaszaimat:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/K%C3%A9rd%C3%A9sek_%C3%A9s_v%C3%A1laszok_a_Wikip%C3%A9di%C3%A1r%C3%B3l
Már korábban is volt egy hasonló együttműködési megállapodásunk a BME-OMIKK Könyvtárral: még Folyó Istvánnéval kötöttük, és azóta is hálás vagyok érte. A mostani, KSH Könyvtárral kötött megállapodás ezt bővítette és emelte új szintre. Köszönöm a könyvtár ez ügyben mutatott nyitottságát többek között Rózsa Dávid főigazgató-helyettesnek és Fülöp Ágnes főigazgató asszonynak is.
Mivel azonban a szerkesztői közösségnek csak egy része budapesti, nagyon örülnék, ha más, vidéki könyvtárak is csatlakozni a kezdeményezéshez: a könyvtár részéről költségoldala elhanyagolható (megegyezés alapján lehet nullösszegű), szimbolikus jelentősége viszont hatalmas.
Az általános választ követően Eötvös úr levelének néhány részére szeretnék reagálni (az ő levelének részleteit idézőjelbe tettem és kurzívan szedtem).
A többi hozzászóló gondolataira ebben a levélben explicit nem reagálok, de nagyon érdekesnek találtam őket.
„Egészen eddig egy faktografikus forrásnak az volt az ismérve, hogy
A téma akkori garantáltan jeles szakemberei
-írták
-szerkesztették
-lektorálták"
Én (megjegyezve, hogy könyvár- és információtudományi területen teljesen járatlan vagyok) a faktografikus eszközök definíciójára vonatkozó, általam elérhető forrásokban ezeket a feltételeket nem találtam meg. De függetlenül attól, hogy hogyan definiáljuk, ezek a feltételek (amennyiben kizárólagosnak tekintjük őket) a Wikipédiára valóban nem teljesülnek.
„Nyissuk ki a Természettudományi Kislexikont, vagy a Műszaki Lexikont. A szerkesztők között olyan neveket találunk , mint például Polinszky Károly, vagy Erdey-Grúz Tibor. Mind ketten olyan munkásságot hagytak maguk mögött a saját szakterületükön, amely példaértékű, és joggal figyel a szavukra az ember.
Egy régebbi levélre utalnék vissza, amelyben Nagypál László levelére Ungváry Rudolf válaszában utalt arra, hogy amikor valakik (vélhetően a téma szakértői) átírták a legújabb kutatásoknak megfelelően a délibábos középkorról szóló cikkeket, valakik szisztematikusan visszajavították őket. Valakik, akikről nem tudjuk kicsodák, milyen - tudományos - életútjuk van, egyáltalán a szó klasszikus értelmében jogosultak-e felülbírálni mást, már csak a tudásbéli különbségek miatt?
Nekem ez kísértetiesen hasonlít arra, amikor egy hobbimhoz kapcsolódó fórumon moderál egy 8 általánost végzett "valaki" egy hírközlő szakmérnököt - szakmai kérdésekben, amelyekhez annyit ért, mint tyúk az ábécéhez. Szellemi szintje nagyjából az 1+1-nél megakadt (egyszer velem számoltatta ki egy téglatest alakú doboz térfogatát...). Ebben a gondolat- és történetsorban körülbelül minden benne van, amia fórumokon, illetve közösségi médián terjedő információt jellemzi. Nem lepne meg, ha a wikipédia esetében ugyanez játszódna le nagyban."
„A wikipedia (és hasonlók) nem arról híresek, hogy nagy koponyáink kevéske szabadidejükben oda írogatnak."
A Wikipédia máshogy működik: a cikkben megjelenő tartalmak alapvetően nem attól függnek, hogy ki mondja őket, hanem attól, hogy mit. Amikor valaki módosítja egy cikk tartalmát, és ezzel egy másik szerkesztő nem ért egyet, akkor a cikkben megjelenő tartalmat a két (vagy több) szerkesztő közös megegyezése fogja meghatározni, amihez egy megbeszélés vezet. Ebben a megbeszélésben mindegy, hogy a szerkesztői nevek mögött egy középiskolás vagy egy egyetemi professzor van-e: a kérdés az, hogy az igazát meg tudja-e védeni egy értelmes vitában érvekkel és megbízható forrásokkal. A tudományos közegből érkező, tekintélyelvhez szokott oktatóknak, kutatóknak (én is így dolgozom) ez persze szokatlan lehet, de ez nem a Wikipédia hibája.
A Wikipédia szerkesztőinek sem koráról, sem képzettségéről nincsenek pontos adataink, csak nem reprezentatív felmérések és becslések. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy a magyar társadalom átlagához képest messze felülreprezentáltak a magasan képzettek, és bizony sok szerkesztői azonosító mögött található a téma elismert szakértője vagy éppen nyugalmazott egyetemi oktatók.
De nincs feltétlenül szükség arra, hogy egy lexikont, enciklopédiát a téma legnevesebb szakértői szerkesszenek, hiszen ez a műfaj legalább másodlagos (de inkább harmadlagos) forrást jelent: nem a kutatások, tudományos eredmények publikációs felülete, amit egy másik szakértőnek lektorálnia kell, hanem a tudományos közösség által már lektorált, elfogadott álláspontok, információk összegyűjtése és közérthető ismertetése. Ehhez pedig csak a megfelelő források pontosok megértésére van szükség, amire való alkalmasság nem csak az életkortól függ.
„Az, hogy valaki díjmentesen beiratkozhat egy könyvtárba - a legjobb szándékkal együtt -, garantálja, hogy minőségi is lesz a produktum? Egyáltalán garantál valamit?"
(A kérdés kicsit emlékeztet engem arra a kérdésre, hogy a gyermekünk iskolába való beíratása garantálja-e, hogy Nobel-díjas tudós lesz belőle.) Nem, garantálni nem garantálja. Azt garantálja, hogy a szerkesztők egy részének (a budapestieknek) megkönnyíti a hozzáférését azokhoz a forrásokhoz, amiknek a segítségével a Wikipédiát bővíteni, javítani és ellenőrizni kell. Nem teljesen egyértelmű számomra, hogy Eötvös úr könyvtárosként az ellen érvel-e, hogy az információ iránt vágyakozó emberek a könyvtárba látogassanak, vagy az ellen, hogy így szerzett ismeretek segítségével az online elérhető információkat pontosítsák, javítsák.
„Emellett - nem óhajtok demagóg lenni - de a nyomtatott (esetleg digitálisan előállított, de a könyvtárból elérhető lektorált elektronikus) forrásból való idézéssel, rosszabb esetben 1:1 ollózással - közbevetés: feltűnő a hasonlóság a MEK-es Magyar életrajzi lexikon és sok magyar vonatkozású életrajz között - gyakorlatilag a fentebbi kategória rangsorban előrébb sorolása automatikusan megtörténik.
Ingyen ebéd nincs, vagy ha annak tűnik is, más máshol már kifizette az árát (Kutatások pénzbeli támogatása, adatbázis-előfizetés, előző lexikonok, enciklopédiák szócikkei, stb). A példában: Moldován István és kollégái nem kevés munkával már webre felvitték az említett lexikont, mi haszna van annak, hogy valaki (magyar wiki szerkesztő) szó szerint átveszi azt, ami korlátlanul kereshető? A babér learatásán kívül."
Szeretném hinni, hogy a jogvédett források szó szerinti idézése, "1:1-es ollózása" elhanyagolható számban található a Wikipédiában, és kifejezetten örülnék, hogy amennyiben valaki ilyennel találkozna, ezt rögtön jelezné (a Wikipédia felületén, nekem e-mailben vagy a szerkesztőség e-mailes elérhetőségén). A Wikipédia szerkesztői nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az online enciklopédia tartalma teljesen jogszerű legyen, és a másolt részleteket kitöröljék. Nem zárható teljesen ki, hogy egy-egy ilyen részlet ritkán mégis bent marad, azonban a Wikipédia ezzel együtt is valószínűleg a magyar web leginkább jogkövető felülete. Gondolom az ellen nincsen senkinek kifogása, ha más lexikonokat a Wikipédia forrásként használ fel.
Egy szerkesztő kérésére véletlenül éppen a napokban készítettem egy listát a Magyar életrajzi lexikonban és a Wikipédiában található szócikkek összehasonlításához:
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/M%C3%89L_%28A%E2%80%93Gy%29
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/M%C3%89L_%28H%E2%80%93Ny%29
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/M%C3%89L_%28O%E2%80%93Sz%29
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/M%C3%89L_%28T%E2%80%93Zs%29
Most teljesen véletlenszerűen rákattintottam két elemre kíváncsiságból:
* http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00009.htm
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Aba_S%C3%A1muel_magyar_kir%C3%A1ly
Szerintem szembetűnő különbség.
Ezzel szemben nem látok problémát abban, hogy a már lejárt szerzői jogi védettségű források (pl. A Pallas nagy lexikona vagy a Révai nagy lexikona eredeti kiadása) tartalmát a Wikipédia felhasználja a cikkei kezdeményeként. A Wikipédia első éveiben sok cikk származott onnan, de ezeket a cikkeket a szerkesztők azóta bővítették, átírták, ma már nem lehet rájuk ismerni. Valahogy el kellett kezdeni a munkát.
A Magyar Elektronikus Könyvtár munkáját (mint a MEK Egyesület tagja) én is nagyra tartom és folyamatosan követem, jó kapcsolatban vagyok Moldován Istvánnal és kollégáival is (remélem, ez kölcsönös). Ők nem kevés munkával a MEK tartalmát, a Wikipédia szerkesztői pedig nem kevés munkával a Wikipédia tartalmát bővítik. Úgy jó, ha ezek megférnek egymás mellett, és mindenki kölcsönösen megbecsüli a másik munkáját.
(Nem idézem be a levélnek azt a részét, de ) a források kritikai szemléletével egyetértek, még ha nem is az "ultrakonzervatív" értelemben közelítek hozzá. Ezzel kapcsolatos álláspontomat az újságnak adott, fent linkelt válaszom is tartalmazza. ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Samat/K%C3%A9rd%C3%A9sek_%C3%A9s_v%C3%A1laszok_a_Wikip%C3%A9di%C3%A1r%C3%B3l#Mennyire_k.C3.A9pvisel_a_Wikip.C3.A9dia_val.C3.B3di_tud.C3.A1st.3F_Mennyire_b.C3.ADznak_meg_az_emberek_a_Wikip.C3.A9di.C3.A1ban.3F )
„Igen, lehet hiba egy lektorált forrásban is. Csupán nem mindegy, hogy ki, mikor, mennyire hibázik, és főleg az nem mindegy, mekkora tömeget vezet félre. Utóbbiban a Wiki- kezdetű felületek verhetetlenek. Gyorsan, sok emberhez eljutnak, ráadásul ingyen. Az utóbbi időkben volt jó pár "botrány" (minden csoda három napig tart) a fals cikkek kapcsán. A rekordot tartó 10 évig (!) létezett, és egy vak hivatkozásra épült (a könyvben nem volt szó arról az információról, amire utalt).
A végére két csemege: Milyen könnyű átírni a netes tartalmat.
* http://index.hu/kulfold/2014/02/28/blokad_ala_vettek_a_krimi_reptereket/a_wikipedian_csatarozik_a_jobb_szektor/
* http://hvg.hu/tudomany/20140719_mh17_orosz_wikipedia
Ui: Tudom, a szovjetek is kivágattak és átírattak lapokat utólag az enciklopédiáikból, de ott legalább volt esélye annak, hogy pár példány eredetiségében fennmaradjon."
A Wikipédiát könnyű módosítani, átírni: ez a lényege. A hibákat, hibás módosításokat kijavítani még könnyebb. A sajtóban megjelenő hírek arról szólnak, hogy valaki megpróbálta manipulálni a Wikipédia szócikkét, de a szerkesztőség automatikus mechanizmusai ezt a próbálkozást visszaverték, megakadályozták. Ez általában perceken, órákon belül megtörténik, ritkábban napok, hetek kellenek neki. Az eddigi rekorder 10 évet élt meg, erről szólt a hír: ebben az esetben azonban egy jól előkészített médiahekkről volt szó, és éppen úgy bukott le, hogy a forrásellenőrzés keretében egy Wikipédia-szerkesztő elsétált egy könyvtárba, és végigolvasta a hivatkozott könyvet. Erről szól a címben szereplő megállapodás.
Azt gondolom, hogy nincsen olyan nyomtatott lexikon, amiben nincsen súlyos tárgyi tévedés, hiba, és még az is előfordul, hogy ezek 10 éven túl is benne maradnak a nyomtatott termékben.
(A Wikipédia valamennyi cikkének valamennyi állapota bármikor, bárki számára nyilvánosan elérhető, így biztosított ezek „fennmaradása".)
„Emellett: A webes tartalmak életciklusa nem hogy egy emberöltőt, de 10-15-évet is ritkán haladja meg, nem érdemes építeni rájuk, nem adnak stabilitást. Ha bezár a Wikipédia, mi lesz helyette, utána? A könyvformához bármikor bátran fordulhatok."
Biztosan ismer mindenki olyan nagyszabású projektet, ahol milliókat (sőt!) költöttünk egy tájékoztató, ismeretterjesztő, archiváló stb. rendszer kiépítésére, majd az pár évvel később egy átszervezés során vagy forráshiány okán megszűnt, eltűnt a webről. Tartalmukat rendszerint jogi és műszaki kötöttségek miatt nem szabad másolni, megőrizni. Jobb esetben évekkel később egy másik, ugyanilyen célú projektre ismét elköltött az állam vagy valamelyik szervezete egy hasonló nagyságú összeget. Rosszabb esetben még ez sem történt meg.
A Wikipédia tartalma szabad licenc alatt található, a teljes adatbázisa bárki számára szabadon (műszaki vagy jogi kötöttségek nélkül) letölthető, másolható, feldolgozható. Én bízom benne, hogy a Wikipédia még sok-sok évig velünk lesz, de amennyiben az üzemeltetőjével bármi történne, tartalma már nem veszik el: mindannyiunké.
Remélem, hogy igen hosszú levelem nem veszi el a lista tagjainak kedvét attól, hogy reagáljanak rá, megosszák véleményüket. Nem kinyilatkoztatásnak szántam, hanem egy pozitív párbeszéd kezdetének: hogyan tudjuk egymást segíteni, hol találhatóak közös érdekeink és céljaink.
Kollegiális üdvözlettel:
Mészöly Tamás
