„Még nem faljuk a digitális könyveket”- áll a Magyar Nemzet tudósításának címében. Az újságíró véleményét kizárólag a könyveladási statisztikákra építi. Ráadásul még itt is rossz számokkal operálva. Valójában nagyon is nagy kedvvel abrakol digitális tartalmakat a magyar olvasó az elektronikus tarisznyákba, az okos telefonokba, e-book eszközökre, táblagépekre, és a PCék-re természetesen. Letölt és olvas a magyar informatikai felhasználó, csak nem onnan, mint régen, és nem úgy, mint hajdanán. Hogyan és miképp, és mit olvas a számítógépes identitású betűbarát? Ez az igazán nagy kérdés. A cikk szinte azt sugallja, hogy aki ingyenes állományokból jut olvasnivalóhoz, az nem kultúrtényező. Mind idegesítőbb, hogy az újságírók könyvolvasási vonatkozásban rendre a kiadókat kérdezik, megfeledkeznek a könyvtárakról, és a digitális állományokról. Akik térülnek-fordulnak a digitális könyvmezőkön, optimisták a szövegkultúra jövőjét illetően.
Részletesebb ismertető és kifejtés: http://konyvkonnektor.hu/?p=4886#more-4886
