Egy hajdani fiók-könyvtárról
Folyamatosan fejlődött az intézmény, kialakult a szabadpolc, aztán asztalokkal megrakott olvasótermekkel bővítették a könyvesházat. A TV nélküli estéken – hétfőn és pénteken – népszerű alkotókat hívtak meg, találkozni lehetett a sikeres kortárs művek költőivel, íróival. A közönség a nagy üvegportálokon kitekintve sajnálta az utcai hidegben koslató járókelőket: bent meleg volt, duruzsolt a beszélgetés, az emberek élvezték az eszmecserét az akkor érdekes, ma már elfelejtett regényekről.
Most üres, elhagyatott placc az egykori kulturális épület. Újabban bútorbolt nyeszlett kapuja tátong az arra bámészkodóra.
Talán ott romlott el minden, mikor a tágas, világos olvasóteremben a polcokról lekerültek az aktuális folyóiratok, dörgedelmes lexikonok. Helyükre videók, filmes átiratok egyen-dobozai kerültek. Ment is a kölcsönzése a moziknak, kezdetben irigykedtem, hogy milyen jó is lehet egy otthoni képmagnó. Ma nem nézzük a kazettákat. Rafináltabb elektronika uralja a tartalomipart. A digitális és nyomtatott könyvek körbefutják a valós és virtuális falakat. Egyik kötetért nyúlni kell, másikért gombot nyomni.
A visszaemlékezés teljes szövege: http://konyvkonnektor.hu/?p=4832
