Kedves Vitázók!
Nehéz „kiáltványokkal” vitatkozni, mert a szövegösszefüggés sok mindent eldönt.
Az „ állományközpontú könyvtár” véleményem szerint egyáltalán nem jelenti a fizikai állomány végét! Ez egy szemléletváltást takar, amely azt fejezi ki, hogy szolgáltatásainkat (egyébként évtizedek óta, de egyre inkább) kooperatív módon (ld. KKK) és egymás fizikai és nem fizikai „állományai” alapján biztosítjuk a fizikai és hálózati színtereken! Értékelt, megfelelően és célzottan szelektált „állomány” nélkül nem tudásbázisunk és tudásvagyonunk lenne, hanem szöveg vagy képvagyonunk. Mégis, az állomány csak az egyik, de nem nélkülözhető (és nem feltétlenül saját) összetevője a modern könyvtárnak, amelynek kapui nem a saját és fizikai gyűjteményünknél zárul, hanem talán sehol, vagy érték alapon.
A szolgáltatás szemléletű könyvtár számára is csak a gyűjtemény lehet az alapja a tevékenységnek, a gyűjtemény pedig sokféle, fizikai, virtuális, adatbázisban lévő, világhálón található stb. sok tulajdonossal, akiktől kereséssel, aratással, Z39-50 segítségével, ingyenesen, előfizetés vagy utólagos fizetés alapján letöltjük, átvesszük, használjuk a „tudásvagyont”, és elősegítjük a tudástőke létrejöttét, majd ha létrejött és publikálásra került, újra használjuk ...
Idegenkedünk a „tőkésített” tudástól – ezek a tudásmenedzsment kifejezések még akkor keletkeztek, mikor a könyvtárat egyes irányzatok hangadói szerették volna nem beleérteni a tudásmenedzsment szolgálói, szolgáltatói körébe, és inkább a vállalatvezetés, a gazdasági menedzsment feladatai között említették a feladatkört . Aztán kiderült, hogy a tudásmenedzsment nem működik információmenedzsment és a feladatot ellátó, szolgáltatásra felkészült és arra alkalmas szakemberek (pl. könyvtárosok) nélkül. Talán ennek következménye, hogy lassan elfogadottá válik a könyvtár alapintézményi szerepe a tudásmenedzsment divatos – ám nélkülünk akadozó folyamataiban.
A tudásmenedzsment alapvetően üzleti területeken vált újonnan „felkapottá” a 90-es évek második felében – de nem váltotta be a gazdasági reményeket, nem vált húzóágazattá, (látszólag, mert egyébként az) – visszakerült tehát oda, ahová szerintem mindig is tartozott: a könyvtárakba. Az informatikai fejlődés meghozta a könyvtárak számára a tevékenységhez szükséges technológiai hátteret és a „közvetítéshez” szükséges kommunikációs színtereket.
A tudás kezelése nagyon is fontos feladatunk, mert ismereteket bárhonnan szerezhetünk, de azokból tudás akkor keletkezik, ha az értékelés, a szintézis, analízis stb. fázisain megtörténik az ismeretek rendszerezése, elsajátítása és a tudatos felhasználásra való képességünk is.
A szavak helyett (tudástőke, tudásvagyon, tudásmenedzsment stb.) kitalálhatnánk valami mást is, csak legyen jobb, mint amit ma használunk, és ugyanazt fejezze ki. Az idegen eredetű szakkifejezések fordítása nem csak ebben az esetben okoz számunkra gondot.
A piacosítás, amelyet Nagypál László említ, nagyon is létező folyamat és nem mindig tetszetős. Ettől függetlenül ha nincs másunk, akkor csak a tudásunkat adhatjuk el a piacon, vagy a közéletben, vagy a kultúrában, vagy bárhol – kivéve talán a magánéletet? Én nem félteném a tudástőkénket emlegetni, mert nagyon fontos lenne, hogy azok is megismerjék jelentőségét, akik jelenleg nincsenek tisztában a könyvtári „tudástőke” társadalmi szerepével.
Sajnos a proletarizálódás szerintem is veszélyes és fenyegető lehet, ha nyomasztó mennyiségű részfeladattal kell foglalkozni, és erős irányítással specializálódunk előre meghatározott irányokban, és emiatt rutinná, de nem minőségi mintákká válnak a munkavégzéseink. De ez már más probléma.
Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné
informatikus könyvtáros
(magánvélemény)
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Nagypál László
Sent: Tuesday, April 14, 2015 9:05 AM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] tudas, toke, allomany
Kedves Gábor és kedves Kollégák!
Kilenc napig nem olvastam e-mailt, elnézést. Aki közben magánban reagált múltkori nyilvános levelemre, az kérem, hogy küldje el a listára is válaszát (vagy annak változatát).
A kapcsolati tőke szubjektív elutasításával azt akartam jelezn, hogy a magam részéről nem óhajtom az emberi kapcsolatokat tőkeviszonyokként (dologiasodva), árucsere-kapcsolatokként értelmezni. Legalábbis a magamét biztosan nem. De még a társadalom vezetőiét se.
A "fizikai állomány nélküli könyvtár"-at kérdés, hogy nevezhetjük-e még egyáltalán "könyvtár"-nak magyarul. Vagy csak azért mert eredetileg az volt?
Egyébként az állomány szó magyarul önmagában a személyi állományt is jelentheti (-- katonaságnál megtanultam). Lehetséges, hogy arra sem lesz szükség a könyvtárakban, csak akik működtetik/karbantartják az automatizációt ill. kiszervezve takarítják az épületeket ...
Kíváncsi lennék, hogy hangzott pontosan angolul az IFLA elnökének ez a felkiáltása. Érdekes szakmai előélete (háttere/környezete) lehet az illetőnek. Mindenesetre meggyőző azok számára, akik megválasztották.
Abban egyetérthetünk, hogy különbséget kell tenni a szakkönyvtári és a települési könyvtári funkciók között.
(A szakfolyóiratos kritikák által fontosnak ítélt pár évvel ezelőtt megjelent angol szakkönyvek, úgy látom, hogy szinte mind megvannak papírkönyvként is egyes skandináv könyvtárak katalógusaiban a karlsruhei központi katalógus alapján.)
A tudományos kutatás, állami felsőoktatás, magaskultúra intézményeinek túlzott piacosítását, vállalatosítását veszélyesnek érzem, mert a tudás mint önérték bővítése/mélyítése szembe kerülhet az eladható termék előállításának elsődlegessé váló szempontjával (vagy az értelmiség szellemi autonómiája túlzottan alárendelődhet a fenntartó által meghatározott kereskedelmi / ideológiai érdekeknek, sőt szervezetileg is kiszolgáltatottá válnak/ proletarizálónak a kutatók stb).
Üdvözlettel:
László
From: mikulasg@gmconsulting.hu
To: katalist@listserv.niif.hu
Date: Tue, 7 Apr 2015 14:41:46 +0200
Subject: Re: [KATALIST] tudas, toke, allomany
Kedves László,
köszönöm levelét. Azt hiszem, már volt hasonló, terminológiai diskurzusunk.
A tudástőke vagy a kapcsolati tőke kifejezések a tudásmenedzsment diszciplína szakkifejezései. A témakör a könyvtárban is releváns, és ha alkalmazzuk, az egyértelműség érdekében hasznos nem megváltoztatnunk. Ahogyan mi is igyekeznénk lebeszélni az információkutatást alkalmazó biológusokat, hogy a tezaurusz / bibliográfia / katalógus / absztrakt stb. kifejezések helyett bármi más nekik jobban tetszőt használjanak egymás között.
A fizikai állomány nélküli könyvtár léte a kurrens valóság része.
Igen, a forrás szerint az IFLA elnöke "kiáltozta", hogy elég az állományközpontú könyvtárból. - Függetlenül a skandináv könyvtárak költségvetésétől. Mellesleg nagyon aktuálisnak tartom "kiáltozását" J
A többi felvetett kérdésről és is szívesen folytatnám a diskurzust. Bár bevallom, az utolsó bekezdés két angol kifejezését kapásból nem tudom értelmezni.
Üdvözlettel,
Gábor
_______________________________________________ Katalist mailing list Katalist@listserv.niif.hu https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
