Kedves József!
Csak az elméleti modell miatt.
Adott egy két eltérő anyagi és technikai helyzetben lévő könyvtár. (A-kvt és B-kvt) Mindketten elindulnak a modernizáció útján és ennek érdekében a helytörténeti állományukat digitalizálják. Több ezer szöveges, képi és video dokumentumokat. (Az adatok mérete terabytokban mérhető és a nagyméretű videók online szolgáltatása nagy szélességű kapcsolatot igényel.)
A technikai környezet abban válik el, hogy A-kvt. könyvtár rendelkezik saját digitális könyvtári rendszerrel és a hozzá kapcsolódó nagy és gyors webtárhellyel, ahol online tud szolgáltatni, B-kvt nem rendelkezik ezen eszközökkel, de kreatív és kihasználja a felhő adta lehetőségeket és minden digitalizált dokumentumot ott tárol különösebb beruházás nélkül. (És a vitát elkerülendő szabványos metadatokat használó, de nyílt forráskódú szoftvert is felhasználhat, csak épp azon a tárhelyen online tárolásra nincs lehetősége - különösen figyelem véve a videók nagy méretét. És rögtön hozzá is teszem, hogy a szerzői jogi kérdések tisztázva vannak és az dokumentumok külső adathordozóra archiválva vannak.)
A-kvt be tudja írni a látogatottsági statisztikába, a könyvtárhasználat számát, látogatók számát, távhasználatot, dokumentumok használatát. B-kvt ezen logika mentén nem.
Ám A-kvt digitális állománya nagy eséllyel többé kevésbé a Deep Web része lesz (pl. a google nem látja az oldalt) és javarészt csakis célirányos kereséssel érhetők a benne tároltak, B-kvt állománya sokkal szelesebb körhöz ér el, még ha ezek nagyobb része véletlenszerű böngészés eredménye is lehet.
B-kvt hatékonyabb és népszerűbb tud lenni, de hivatalosan csak azokat az adatokat tudja felmutatni, amelyek közvetlenül a domain neve alatt futó katalógusába futnak be, a beágyazott videók eredeti forrásának látogatottsága viszont kiesik a statisztikából. A kettő különbsége ellenben elég jelentős lehet, akár két-három nagyságrendi is, hogy ez közvetve ahhoz vezessen, hogy B-kvt addig nem tegyen semmit a digitalizálás terén, amíg nem rendelkezik elég anyagi forrással, hogy mindezt saját tárhelyen, költségráfordítással oldja csak meg, hisz a hivatalos adatokban ez nem szerepelhet,
Ezáltal célja lehet-e egy könyvtárnak, hogy az elektronikus dokumentumot minél nehezebben találjanak meg?
Ugyanakkor van még egy másik paradoxon is a dologban. Ha ugyanezen dokumentumok (teszem fel egy archív képgyűjtemény) a Facebook-on kötnek ki, akkor immár beszámíthatóak? Előfordulhat egy olyan érdekes kép, amely több ezer, tízezer látogatást, lájkot, megosztást ér el, pusztán a közösségi oldal jellegéből fogva.
A lehetőségek száma elég nagy és bonyolult ahhoz, hogy ez a statisztikai mérőszám alkalmas lenne egyáltalán bárminek is a mérésére, ne adj isten olyan szót összekapcsolni vele, mint a hatékonyság.
Üdvözlettel
Koroknai Sándor
