2014. augusztus 7., csütörtök

Re: [KATALIST] orosz transzliterálás

Transzliteráció (átbetűzés) az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer minden betűjének (jelének) a másik írásrendszerben mindig egyazon betű (jel) felel meg és fordítva
Transzkripció (a) beszélt nyelvnek rögzítése írásban, (b) az átírásnak az a fajtája, amelyben az forrásnyelv szavát más ábcében írják le.(Ez tehát lehet betűhív, és akkor transzliteráció, vagy nem betűhív. Azaz hiányos a terminológia, mivel a transzckripcióval egyszerre fejezik ki az átalakítást teljesen általánosságban (betűhíven, vagy nem betűhíven), és egyszerre használják a nem betűhív átírás szavaként.)
 
Mint jeleztem, a Wikipédia (melyet egyébként nagyra becsülök) vonatkozó szócikkei nem ütik meg a kívánt szintet.
 
Az egységesítésnek addig van értelme, amíg technikai szempontból e nélkül problémák adódnak, melyek nem oldhatók meg. Az ezen túlmenő egységesítés felesleges terheket rak többek között a laikusok vállára. Ilyen gondolat, hogy "tanulják meg a népek" a nemzetközi ISO 9 szabvány szerinti átírást. Netán oktassálk az iskolában. Jó vicc. És még mit nem?
 
A nevek különféle nyelvű alakjai ma már semmiféle számítástechnikai problémát nem okoznak. Adva van az elsődleges szöveg szintje (legyen az esetünkben például bibliográfiai leírás - azaz az "elsődlegesség" relatív), és adva van a metanyelvi szint. A metanyelvi szint tartalmazza - például névtér formájában - a személyek, földrajzinevek stb. különféle nyelvű névalakjait, mégpedig egymással összekapcsolva. A keresőrendszer pedig biztosítja, hogy bármelyikkel keresve mindegyik megtalálható (vagy opcionálisan csak az adott névforma szerint follyék a keresés).
Eklatáns példa a nemzetözi virtuális (értsd: metanyelvi szintű) besorolási adatállomány (Virtual International Authority File [VIAF]).
 
Ha az "egységesítőknek" igaza lenne, akkor a földrajzi nevek átírására vajon miért nem csináltak már szabványt. Azért nem, mert időközben kiderült, hogy semmi értelme. A személy- és testületi nevekre vonatkozóan még tartott a világmegváltó egységesítő lendület. Ennyi.
 
Ungváry Rudolf
 x
 


From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of G. Tibor Szabó
Sent: Wednesday, August 06, 2014 9:16 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] orosz transzliterálás

Ami a törlést illeti, biztosan determinálja szakmai hozzáállásomat,
hogy gazdasági felsőoktatási szakkönyvtárban töltöttem az utóbbi 20 évet...
Itt az avulás nagyon gyors: a művek 20%-át 5, 60%-át 10 év után apasztjuk.
Kb. 20% húzza 15 évnél tovább.
Nobel-díjas szerzőket is bátran törlünk, ha már nem olvassák őket ;-)

Üdvözlettel: Szabó G. Tibor


2014. augusztus 6. 14:33 Tompa, Zsoltné írta, <tzsofi@kkl.nyme.hu>:
Kedves Tibor!

Csak akkor tudok egyetérteni a törléssel, selejtezéssel, ha nincs meg máshol idehaza, mert ugyebár a külföldi - lassan már a hazai is, ld. postaktg. - kközi elég költséges. Pl. Néha - és nem csak néha - a szakirodalom feldolgozásánál keresnek "ősi" műveket.
A transzliteráció egy nagyon kényes kérdés, hiszen a korábbi szabályok eléggé eltérnek a jelenlegi alkalmazásoktól. Most nem fogok példákat hozni, mert aki dolgozott vele, enélkül is tudni fogja - nekem a mai napig a régi van az agyamban, azaz ha rászorulok, megyek segítséget kérni...
Merre is lehetne lépni??? Minden korábbi, adott esetben - nézzük az olvasó, kutató szempontjából - régi transzliteráción átesett művet újra transzliterálunk??? Vagy bízzuk magunkat az ETO-ra, vagy tárgyszóra? Már ahol és ami van???

Na erre varrjunk gombot... 

Miért is merem feltenni ezt a kérdést??? 

Lássuk csak példaképpen az ETO-t!

Anno az erdészet - ha szabad hazabeszélnem - a 634 alá tartozott, aztán jött a 630* és az oxfordi rendszer...
vagy említsem a 4-est???

Jómagam "élvezője" vagyok - hálás is - az informatika nyújtotta csodának, de a napi munkában látom, hogy oda kell figyelnünk, bármennyire is szeretnénk néha elfeledni, a múltra, elődeinkre, az általuk és általunk elkövetettekre.

... levélírás közben született kérdésem - teljesen független a fentiektől -, amit kérem telefonon képzeljetek el:

Olvasó: Keresem X Fogel műveit
Könyvtáros: Fogel, F-fel
Olvasó: Nem V-vel

azaz, pl. több nyelvi környezetben (angol) a Vogel nevet nem fogják F-fel ejteni, de ahol nagyobb német nyelvi hatás van, automatikusan a V-nél keresnénk...

Üdvözlettel - zso

... asszem jobb lesz, ha tényleg elmegyek szabadságra :)





2014. augusztus 6. 13:05 G. Tibor Szabó írta, <szabo.g.tibor@gmail.com>:

Máshogy közelítem meg a kérdést: ha a könyv eleddig kallódott a
szovjet-magyar (kényszer)barátság megromlása óta (van annak
már vagy 25 éve), akkor tán nem is kereste olvasó. Ha nem keresték,
nem törölni kellene inkább, mint precízen feldolgozni?
Lehet, hogy ez a döntés volna "szakszerűbb"?

Bár az is lehet, hogy maholnap a belorusz (politikai) kultúra lesz nálunk
a követendő, vagy esetleg visszahívjuk az oroszokat.
Akkor pedig jól jön majd vendégeinknek egy kis "hazai olvasmány" ;-)

Transzliterálási tippem egyébként
- latin átírásra: Belovežskaâ pusča
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_08_biblio_i_scorm_01/3651_transzliterlsi_tblzatok.html
(Ha nem látszik, az első szó z betűjén és a második c betűjén hangérték módosító
hacsek ill. caron jel van, közismertebben "fordított kalap", az első szó végi a-n pedig sima kalap).
- magyar átírásra: Belovezsszkaja puscsa
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belarusz_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9

Egyszersmind célszerű a megfelelő(bb) Wikipédia szócikket használni (belarusz ábécé),
de ez már nem a Wiki minőségén, hanem a kereső személyén múlik.
Mint tudjuk, a magyar Wikipédiát nem zsíros EU projektpénzből fejlesztik.
Ha úgy lenne, talán tolonganának a szerkesztéséért azok, akik most fanyalognak rajta.

Üdv.: Szabó G. Tibor



2014. augusztus 6. 11:19 Csabay Károly írta, <csabay58@gmail.com>:
Még egy kis adalék a témához:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belavezsszkaja_Puscsa_Nemzeti_Park

(S egyszersmind: Hajrá, Wikipédia! Bela... Belo... van zs, nincs zs
[úgy értem, ж] stb.)

csk


Arany J. Iskola Könyvtár <aranykonyvtar@battanet.hu> írta (2014.
augusztus 6. 10:29):
> Kedves Listatagok!
>
> Kis iskolai könyvtárunkban találtam egy kallódó könyvet - nyilván még a
> szovjet barátság emlékére maradt itt. De nem tudom transzliterálni, és nem
> találtam magyar leírást hozzá.
>
> http://i.ebayimg.com/00/s/MTYwMFgxMDY3/z/jMAAAOxyVaBS6xTJ/$_57.JPG
> ISBN 5-338-00589-1
>
> Kérem, ha valaki tud, segítsen nekem.
>
> Köszönöm:
>
> Tőkés Bernadett
> _________________________________________________________
> This mail was sent using Battanet Webmail - www.battanet.hu


A(z) üzenetben nem található vírus.
Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
Verzió: 2014.0.4716 / Vírus adatbázis: 3986/7994 - Kiadás dátuma: 2014.08.06.