Kedves László,
a határok átjárhatóságának a magyar könyvtárak nemzetközi porondon versenyeznek, ezért (arányaiban) erre kevésbé fontos, hogy egy hazai intézet kerek fizikai állományt hozzon létre. Sokkal fontosabb az, hogy a könyvtáros mennyire testre szabott támogatást tud neki nyújtani. (A szolgáltatandó információ piramisát ld.: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=mit_keresnek_a_kutatok_a_vallalati_es_tudomanyos_konyvtarakban_1)
A használói igények mérhetők. S ugyan egyik mérés sem tökéletes, több módszertant alkalmazva elég megbízhatóan elérünk az „evidence based” (mondjuk: bizonyítékokon alapuló – ellentétben a feltételezéseken alapuló állományépítéssel) döntéshozatalhoz.
A könyvtárban a használók számára fontos információ egyre kisebb hányadát tároljuk – nem csak költségvetési okokból. Ugyanakkor a használók igényeinek folyamatos figyelése
- kutatóval pl. szorosabb kapcsolatba kerülve, a kutatói projektcsapat részeként
- a kisiskolással akár patrónusi, házifeladat-segítői kapcsolatba kerülve
- más felhasználóval csak udvarias, nyitott kapcsolatot tartva
a tolakodáson innen, a lehetőségek minél teljesebb kihasználásáig.
Ha a kutatók „átnevelésére” gondol, akkor az lehet, hogy még testre szabottabb, közvetlenebbül felhasználható információt kaphat a könyvtárostól (bár én nem az átnevelés kifejezést használnám).
A témával kapcsolatos az egyes használók személyes igényeire reagálva a
- beépített könyvtárosság http://kithirlevel.hu/index.php?oldal=kereses&funkcio=kereses&cimke=233&kulcsszo=&button=OK
- könyvtáros a kávézóban http://kithirlevel.hu/index.php?kh=konyvtaros_tejeskaveval_--_kimaszkal_a_konyvtaros_a_bufebe
- információs tanácsadó http://kithirlevel.hu/index.php?oldal=kereses&funkcio=kereses&cimke=95&kulcsszo=&button=OK
- vagy a használók felvértezése az önálló információkeresés ismereteivel (ami – paradox módon – éppenhogy növeli a könyvtáros fontosságát).
Ezek mind többlet könyvtári erőfeszítést igényelnek – nagyobb használói nyereség érdekében. E felvetésemre viszont sajnos nem érkezett reakció. Hajlandó-e a könyvtáros jobban megizzadni a nagyobb elismerés érdekében?
Máshonnan közelítve: az állomány rendezgetése soha nem véges folyamat, ami örökké felhozható indokkal lát el bennünket arra, miért nem tudunk elég időt fordítani a használók igényeinek kutatására és szolgálatára.
Mikulás Gábor
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Nagypál László
Sent: Thursday, May 29, 2014 8:23 AM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] FW: allomany es konyvtar FW: K I T - 2014/21., máj. 28. (hir kapcsan
Tisztelt Kollégák!
Még mindig elég homályos számomra is, hogy mit jelentsen a "használói igények, de most aztán komolyan".
Nem kell már rendszeresen építeni tovább a magyarországi szakkönyvtárak eddigi gyűjteményeit?
Csak a(z időben is megjósolhatatlan aktívabb minősített) kutatók speciális részkutatási szükségleteit kell kielégíteni az ilyen intézményekben? Általános háttér és kontextus nélkül? Szükség van-e még akkor külön országos szakkönyvtárakra?
Nem elengedhetetlen, hogy (legalább a kevésbé avuló bölcsészettudományokban) valahol az országban tartósan meglegyen még kéznél a friss nemzetközi szakirodalomból egy minőségi (nem kereskedelmi) kínálati keresztmetszet, mely nyilvánosan böngészhető, teljes szöveggel másolható, s az egyes hozzáférésekért nem kell külön is megfizetni?
Át kell nevelnünk nevelnünk a kutatókat, megváltoztatva szokásaikat?
(Telefontársaságok időnként fölhívnak és mesélnek a "nagyszerű új" lehetőségekről, de én akkor sem vagyok hajlandó több percet kommunikálni telefonon a majdnem semmiről.)
Véleményem szerint a gyűjtemény építésének tartalmi kritikája is nagyon fontos.
Azzal is tisztában vagyok, hogy a fentihez hasonló kérdéseket nem az én illetékességem lenne felvetni, és ezeket a vitákat nem nekem (itt legalul) kell lefolytatni ...
Üdvözlet:
NpL
From: mikulasg@gmconsulting.hu
To: katalist@listserv.niif.hu
Date: Wed, 28 May 2014 13:53:10 +0200
Subject: [KATALIST] FW: allomany es konyvtar FW: K I T - 2014/21., máj. 28. (hir kapcsan
A használóközpontú megközelítés sokkal macerásabb, mint az állományközpontú. Ezért is tartjuk meg inkább mantrának.
Több személyes befektetés igényével - széles körű tapasztalatok szerint -- nem lehet idehaza sikeresen kampányolni.
-----------------
A nemzetközi adatbázisok felsőoktatási jelenlétével a nemzetközi szinten, könyvtárakban elérhető szakirodalom nagyobb része megtalálható itthon, melyet kiegészít(het) a könyvtárközi szolgáltatás.
A kollégákkal beszélgetve nagyobb problémának tűnik, hogy a meglévő (ide értve az online is elérhető) állomány használata előtt még nagy perspektíva van ;-) Amely mögött a használói igény renyhesége áll - mint hallom. - Eddig az állományközpontú megközelítés.
Ez felveti annak a kérdését is (innen a használóközpontú megközelítés), hogy a használók (a település lakói, diákok, hallgatók, oktatók, egyetemi döntéshozók stb.) mennyire vannak tisztában a könyvtárosi szolgáltatás lehetőségeivel. Amíg olyan hangzik el félhomályos folyosókon, hogy ló hely a könyvtár, csak használók ne jönnének, addig feltehetően vannak, akik nem is szívesen mutatnák be az említett könyvtári potenciált. (Nehogy má' ide szokjanak.)
Vannak bevált módszerek a használói igény hosszú farok (vö.: Chris Anderson) felé terelgetése felé is - pl. ajánlások, de mintha ebben is rejlene még kihasználatlan lehetőség.
A használóközpontú mantra valóban egyre régebbi, ám cserébe nem is vesszük komolyan J Ezért a használók sem minket - a könyvtárhasználati adatok tanúsága szerint. S ezért sem vonulnak utcára egy-egy könyvtár bezárásánál.
Ha ez szempont, akkor talán megpróbálhatjuk a használóközpontúságot - most már komolyan is J
Mikulás Gábor
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Nagypál László
Sent: Wednesday, May 28, 2014 12:48 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] allomany es konyvtar FW: K I T - 2014/21., máj. 28. (hir kapcsan
Minek alapján fognak publikálni a hazai kutatók, ha az egyetemi és szakkönyvtáraknak nincs pénzük errefelé a legfrissebb nemzetközi szakkönyvek beszerzésére, tájékozódásuk és a külföldi könyvtárközi kölcsönzés pedig időbe és pénzbe kerül?
Nem feltétlen csak a saját cikkeikre lesznek kíváncsiak később.
A másik levélhez: A "használói igények" (mindenek felett) egy régóta betanult mantra. Meg kell nézni, hogy kik a konkrét elsődleges helyi célcsoportok és a lehetséges használók! Utóbbiak szerintem azok is, akik a nemzetközi szakirodalmat (könyveket, szakcikkeket, recenziókat) írják, kritizálják, diákjaiknak föladják. Tekintélyes szakfolyóirataik a fórumaik, véleményük tehát közvetve is kell, hogy számítson a könyvbeszerzéseknél. Az e-könyveket sokszor még (fény)másolni se lehet.
(NpL)
Date: Wed, 28 May 2014 11:14:17 +0200
Subject: Re: [KATALIST] allomany es konyvtar FW: K I T - 2014/21., máj. 28. (hir kapcsan
From: nemethm78@gmail.com
To: lnagypal@hotmail.hu
CC: katalist@listserv.niif.hu
Az állománygyarapításról pedig az volt a tanulság, hogy több lábon kell állni. A prioritások s az egyensúly megtalálása pedig nagyban az adott környezet igényein múlik. A konzorcionális előfizetési formák nem látszanak megkerülhetőnek de közben építhetünk saját intézményi repozitóriumot, s elsőrendű feladat a nyílt hozzáférésen alapiuló publikálási és hozzáférési modellek támogatása. A könyvtáron keresztül támogathatja például az adott intézmény a munkatársait, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb nyílt publikálási formát, tudják állni annak költségeit, s hogy a végén a publikáció hatékony módon hozzáférhető is legyen az adott akadémiai közösség számára. Az adott közösség tagjai részéről kereskedelmi formában publikált cikkeket pedig repozitóriumba lehet helyezni a kiadókkal egyeztetve így elérhetőek maradnak a konzorcionális előfizetések lemondása után is. Mi ez, ha nem felelős állománygyarapítás?
_______________________________________________ Katalist mailing list Katalist@listserv.niif.hu https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
