Ott, ahol hiányzik a gazdasági erő vagy szándék, eredménytelen a fejlett technika alkalmazása. Kongóban nem célszerű a lakosság számára üveg-beton épéületeket emelni, mert hiányzik hozzá az infrastruktúra. A belgák által üzemeltett diesel-mozdonyok a függetlenné válás után egy éven belül kikerültek a használatból.
Ahhoz, hogy az ETO-korszerű, elektronikus változatban használható legyen, ráadásul úgy, hogy az ETO muatója is beépüljön az opacba,
meg kellene fizetni azt a változatot, melyet erre a célra a konzorcium engedélyez. Ez nagyságrendekkel a többszöröse annak a mininálösszegnek, mely az elmúlt évtizedekben puszta használat céljára fizetve lett.
Most is fizetnie kellene...
Arról nem beszélve, hogy évtizedesnél jóval nagyobb nagyságrendű már a lemaradás az ETO legutóbbi magyar kiadása és a jelenleg a konzorcium által kezelt aktuális változat között. Fejős László halála óta nincs megbízott szakember, aki a kérdéssel egyáltalán tizedmunkaidőben foglalkoznék.
Saját fejlesztésre a változások átvezetése mellett azért lenne ezen túlmenően szükség, hogy a Köztaurusz tárgyszavai egyeztetve legyenek az ETO meglévő magyar mutatószó-állományával.
Ha a Köztaurusz lexikai egységeihez hozzá lennének rendelve az angol megfelelők, a Relex olyan rendszer, melyben automatikusan generálható a kapcsolati rendszer is angolul. Ugyanez vonatkozik az ETO tárgyszavaira is.
Ezen túlmenően olyan könyvtári rendszerre lenne szükség, amely a korszerű, használatra képes is. Az ETO elemei szerinti kereséstől az ETO keresékori hierarchikus kezelésén át a tárgyszó/mutatószó és a jelzetek automatikus megfeleltetéséig/felkínálásáig a kereséskor. A laikus felhasználónak soha nem az ETO-t kellene látnia, hanem azt, amit a beadott keresőszavak alapján a rendszer alternatív módon felkínál a továbblépésre. Továbbá a több nyelvű változat kezelése is szükséges. Technikailag minden készen van. Pénz kell csupán. Ezzel szemben pl. az OSZK-ban messze nem az Amicus legújabb változata működik, és több évtizedes nagyságrendekben nincs változás.
A jelzeteket használó, hierarechikus, mesterséges nyelvek nem az "elődök" szerepét játszák. Ezek egyszerűen csak a tartalom szerinti rendezés prekoordinált eszközei. Van közöttük egyetemesek (mint az ETO, a TO), és van nagyon sok speciális, melyeket nagyon sok intézményben használnak sikeresen. A prekoordinált, adott esetben mesterséges nyelvű (jelzeteket alkalmazó) rendszerek a posztkoordináló, analítikus, természetes nyelvű rendszerek ellentétei, párhuzamai, nem pedig "antik" elődei. A két rendszertípus lételméleti értelemben elválaszthatatlan egymástól. A római jog nem párhuzamos a mai joggal.
A mai, eleve formális logikai háttérrel "felszerelt", automatikus használatra alkalmas ún. ontológiák nagyon specifikus célokra készülnek, de valójában ugyan olyan prekoordinált osztályozási rendszerek, akárcsak az ETO. Az ETO ezirányú fejlesztésével is foglalkoznak, de ezt csak azok az államok fogják hasznosítani, akik képesek a megnövekedett költségeket is előteremteni. Ez bizonyára akarat kérdése is. Hiány abban is van.
Csak megjegyezem: az ETO és a tárgyszavas rendszerek között nincs - mert lehetetlen - 1:1 arányú megfeleltetés. A tárgyszó csak a mutatószó szerepét játszhatja. Az ETO az X-tengely, a tárgyszavas rendszer az Y-tengely, és az optimális pontot a kettő által meghatározott kétdimenzionális érték adja a koordináta-térben. Adná.
Van az úgy, hogy a periférián átmenetileg egyes dolgok elsorvadnak.
Ungváry Rudolf
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Horvath Sandor Domonkos, dr.
Sent: Thursday, January 02, 2014 9:04 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] targyszo vagy ETO (is)
Sent: Thursday, January 02, 2014 9:04 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] targyszo vagy ETO (is)
Még profánabbul: számomra az ETO olyan mint a római jog a jogászok számára. Hatalmas jelentőségét látom a szakmai gondolkodás kialakításában (különös tekintettel a szaktájékoztatási tevékenységet igénylő gondolkodásra), azonban lehetséges, hogy általánosságban már csak ezen és hasonló fontos áttételeken keresztül jelenik meg a mindennapi munkában.
Ezzel nem az Eszköz zsenialitását kérdőjelezem meg. Kicsit a híres rorschach-tesztre emlékeztet, ami mindent tud, csak egyre kevesebben értenek hozzá igazán, és ők sem a kórházi gyakorlatban használják, mivel az állami szférában nincs idő 3-5 órás kiértékelésre, szemben a papír/ceruza tesztekkel, amit a számítógép is képes elemezni... persze a számítógépes elemzés eredményének értelmezése megint csak az elmélyült tudást igényli (igényelné), ahogy a tárgyszavazás is.
A dolog nagy szakmai csapdája, hogy a nem kellően felkészült szakember hamarabb elhiszi önmagáról, hogy ért a tárgyszavazáshoz, mintha az ETO-ban is járatos volna. Holott a tárgyszó sokkal-sokkal csúszósabb terep.
Igazából majdnem leírtam, hogy az ETO alapos ismerete nélkül nem lehet jó tárgyszavazást csinálni.... ami persze nem igaz... Ahogyan római jog nélkül is lehetne jogászokat képezni, csak akkor klauzula-papagájokat (vagy még inkább azokat) képeznének.
Egyszóval: akár ETO, akár tárgyszavazás (no de milyen tárgyszavazás?): a professzionális tartalmi feltárás (is) teszi az információtudományi szakembert. Az, hogy nem próbáljuk bekergetni az olvasót a hagyományos katalógusszekrények közé, nem azt jelenti, hogy könnyű kézzel nyúlhatunk a tartalmi feltáráshoz.
Összegezve: az ETO-t a könyvtáros eszközének gondolom (amihez nem feltétlen kell katalógust építeni), a tárgyszavazást pedig a felhasználó eszközének. (Az elsőt szellemi, a másodikat gyakorlati értelemben véve.)
Az persze más kérdés, hogy a társadalom információs éhsége és információs igényessége (általánosan és általánosságban) korrelációt mutat-e? Az e kérdésben rejtőző lehetőségek talán kibontásra érdemesek lennének a könyvtárak jövője (érvrendszere és marketingstratégiája) érdekében.
Üdv.:
HSD
Ezzel nem az Eszköz zsenialitását kérdőjelezem meg. Kicsit a híres rorschach-tesztre emlékeztet, ami mindent tud, csak egyre kevesebben értenek hozzá igazán, és ők sem a kórházi gyakorlatban használják, mivel az állami szférában nincs idő 3-5 órás kiértékelésre, szemben a papír/ceruza tesztekkel, amit a számítógép is képes elemezni... persze a számítógépes elemzés eredményének értelmezése megint csak az elmélyült tudást igényli (igényelné), ahogy a tárgyszavazás is.
A dolog nagy szakmai csapdája, hogy a nem kellően felkészült szakember hamarabb elhiszi önmagáról, hogy ért a tárgyszavazáshoz, mintha az ETO-ban is járatos volna. Holott a tárgyszó sokkal-sokkal csúszósabb terep.
Igazából majdnem leírtam, hogy az ETO alapos ismerete nélkül nem lehet jó tárgyszavazást csinálni.... ami persze nem igaz... Ahogyan római jog nélkül is lehetne jogászokat képezni, csak akkor klauzula-papagájokat (vagy még inkább azokat) képeznének.
Egyszóval: akár ETO, akár tárgyszavazás (no de milyen tárgyszavazás?): a professzionális tartalmi feltárás (is) teszi az információtudományi szakembert. Az, hogy nem próbáljuk bekergetni az olvasót a hagyományos katalógusszekrények közé, nem azt jelenti, hogy könnyű kézzel nyúlhatunk a tartalmi feltáráshoz.
Összegezve: az ETO-t a könyvtáros eszközének gondolom (amihez nem feltétlen kell katalógust építeni), a tárgyszavazást pedig a felhasználó eszközének. (Az elsőt szellemi, a másodikat gyakorlati értelemben véve.)
Az persze más kérdés, hogy a társadalom információs éhsége és információs igényessége (általánosan és általánosságban) korrelációt mutat-e? Az e kérdésben rejtőző lehetőségek talán kibontásra érdemesek lennének a könyvtárak jövője (érvrendszere és marketingstratégiája) érdekében.
Üdv.:
HSD
"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)2014.01.02. 19:43 keltezéssel, G. Tibor Szabó írta:
tájékoztató szakemberek számára. A könyvtárosoknak szükségük van ETO-ra meg tezauruszra,Elnézést, ha Ungváry Rudolfhoz képest nagyon egyszerűsítően, profán módon viszonyulok az ETO kérdéséhez.A hasznossága vitathatatlan, de talán nem annyira közvetlenül a mai olvasók, hanem a katalogizáló éshogy hatékony tartalmi rendszerezést valósítsanak meg - viszont valójában alig láttam olvasót, aki használt
volna ETO katalógust...
Az pedig még a gyakorló könyvtárosok ETO használatára is rosszul hat, ha a magyar kiadásnak nincselektronikus változata és esetleg az IKR-ben sincs az ETO-val történő osztályozást támogató
alkalmazás (és most nem a raktári jelzet szakrendi részének meghatározásához szükséges eszközre
gondolok).
Amikor intézményünk (akkor a PSZF Zalaegerszegi Intézete, ma a BGF Gazdálkodási Kara) a
papírkatalógust felszámolta és áttért elektronikus katalógusra, az ETO-ra épülő szakkatalógust "feladta",
csak a tárgyszókatalógus maradt meg és épült tovább.
Mindig kacérkodtam a gondolattal, hogy tárgyszavainkat megfeleltetem az ETO jelzeteknek és így ez utóbbiakat
is lehetne használni, de e munka a megtérülés kétségessége miatt elmaradt. Persze, ez a tervezetttárgyszó vs. ETO-jelzet megfeleltetés közel sem olyan komplex megoldás, mint amit mondjuk a657 (439)(036) kifejezhet.Csak magyar tannyelvű képzésünk van, állományunk 95%-a magyar nyelvű tartalom. Az ETO tehát döntően magyar
tartalomhoz vezetné a hazai felhasználókat - akik viszont alig használnák...
Jó lenne OPAC használati statisztikákat látni a legnagyobb gyűjteményektől, hogy tudjuk, mekkora ma az ETO
valós használata az összes keresésben?Azzal - legnagyobb tisztelettel - vitatkoznék, hogy az ETO elhagyása "semmiféle érdemi" megtakarítástnem eredményezne. Akkor most semmiféle (x = 0), vagy érdemi (x = ?), esetleg az érdeminek tartottérték egy szubjektív mértéke?
Mennyit is ér egy eredményes visszakeresés?Ha feldolgozóként egy évben feleslegesen etózok csak 5 munkanapot, az a besorolásom szerinti bér munkaadói
költségén számolva bizony több, mint amit ma egy közfoglakoztatott egész hónapra kap állambátyótól.
Ahol színvonalasan használják az ETO-t és még a felhasználói közösség is "érdemben" használja, ott valóban kulturális
veszteség a feladása, de az "ETÓzzunk mindenhol!" talán nem feltétlen ésszerű célkitűzés.
Remélem, mindenkinek lejön: nem vagyok ETO ellenes, de az egész kérdést szükséges lenne költség-haszonelemzésnek alávetni, ha már nem saját kockázatunkra, piaci alapon szórakozunk vele...
Üdv.: Szabó G. Tibor
2014. január 2. 8:55 Nagypál László írta, <lnagypal@hotmail.hu>:
Kedves Kollégák!
Hallok olyat, hogy országos szakkönyvtárban
beszüntetik az ETO további hozzárendelését a leírásokhoz.
Márpedig a számozás az nemzetközileg
is érthető (egyetemes) mesterséges nyelvet takar.
Ha az ETO szerepét csak a tárgyszavazás venné át,
akkor a kereséshez viszont ismerni kell-e
a könyvtár országának természetes nyelvét?
Vagy össze tudják-e kötni az anyanyelvű mesterséges tárgyszórendszereket
legalább az Európában elterjedtebb nyelvek tézaurusz deszkriptoraival?
Elnézést az ügyetlen megfogalmazásokért,
csak régi könyves kiegészítést végeztem hivatalosan (pár évtizeddel ezelőtt),
kurrens könyvtárosi szakot nem.
Köszönöm a múltkori "javaslatomra" beküldött
pozitív nyilvános visszajelzéseket.
BUÉK 2014!
Üdv.:
NpL
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
--
---------------------------------------------------------------------
Szabó G. Tibor
---------------------------------------------------------------------
_______________________________________________ Katalist mailing list Katalist@listserv.niif.hu https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
