Kedves Kollégák!
Csatlakozva az előttem szólókhoz, csak meg tudom erősíteni, hogy az ETO olyan szakmai kincsünk és nem kizárólag örökségünk, mely meghatározza szakmai fejlődésünket, egységben gondolkodásunkat és nem utolsó sorban megkerülhetetlen szerepet tölt be az információkeresésben.
Jelentőségét mutatja az a tény is, hogy az ETO Konzorcium által fejlesztett UDC Summary immár 51 nyelven hozzáférhető és ez nem csupán a konzorcium kezdeményezése nyomán elinduló fejlesztés, hanem egy valóban használt rendszer, amit a napi 15 ezer látogatottság, valamint a közel ugyanennyi nyelven történő oktatása is igazol. Használhatóságát misem bizonyítja jobban, mint hogy a könyvtári környezeten túl számos múzeum, levéltár, vagy más dokumentációs gyűjteménnyel rendelkező cég, mint pl. a BBC is használja.
Sajnos igaz mindaz, amit Ungváry Rudolf ír, mert technikailag mai állapotában az ETO rendszere alkalmas mindarra, amit a mai kor használói, elsősorban információs szakemberei megkívánnak, de a magyar szándék sem intézményekhez kötött akaratban, sem anyagi ráfordításban nem nyilvánul meg. Addig, amíg Spanyolországban jogszabály írja elő az ETO használatát (ezzel együtt fejlesztését), vagy Csehországban napi feladat az ETO MRF fordítása és beépítése a nemzeti könyvtárban, addig nálunk ez csupán kiadásokhoz kötött. Bár az ETO liszensz konstrukciója az idők során sokkal, kedvezőbbé és átláthatóbbá vált, mindez nem indította a döntési helyzetben lévőket az adatbázis valamely verziójának előfizetésére.
Üdvözlettel:
Hajdu Ágnes
az ETO Konzorcium Kiadói Testületének tagja
On Thu, 2 Jan 2014 22:49:06 +0100, Ungváry Rudolf wrote
> Ott, ahol hiányzik a gazdasági erő vagy szándék, eredménytelen a fejlett technika alkalmazása. Kongóban nem célszerű a lakosság számára üveg-beton épéületeket emelni, mert hiányzik hozzá az infrastruktúra. A belgák által üzemeltett diesel-mozdonyok a függetlenné válás után egy éven belül kikerültek a használatból.
> Ahhoz, hogy az ETO-korszerű, elektronikus változatban használható legyen, ráadásul úgy, hogy az ETO muatója is beépüljön az opacba,
>
> meg kellene fizetni azt a változatot, melyet erre a célra a konzorcium engedélyez. Ez nagyságrendekkel a többszöröse annak a mininálösszegnek, mely az elmúlt évtizedekben puszta használat céljára fizetve lett.
>
> Most is fizetnie kellene...
>
> Arról nem beszélve, hogy évtizedesnél jóval nagyobb nagyságrendű már a lemaradás az ETO legutóbbi magyar kiadása és a jelenleg a konzorcium által kezelt aktuális változat között. Fejős László halála óta nincs megbízott szakember, aki a kérdéssel egyáltalán tizedmunkaidőben foglalkoznék.
> Saját fejlesztésre a változások átvezetése mellett azért lenne ezen túlmenően szükség, hogy a Köztaurusz tárgyszavai egyeztetve legyenek az ETO meglévő magyar mutatószó-állományával.
> Ha a Köztaurusz lexikai egységeihez hozzá lennének rendelve az angol megfelelők, a Relex olyan rendszer, melyben automatikusan generálható a kapcsolati rendszer is angolul. Ugyanez vonatkozik az ETO tárgyszavaira is.
> Ezen túlmenően olyan könyvtári rendszerre lenne szükség, amely a korszerű, használatra képes is. Az ETO elemei szerinti kereséstől az ETO keresékori hierarchikus kezelésén át a tárgyszó/mutatószó és a jelzetek automatikus megfeleltetéséig/felkínálásáig a kereséskor. A laikus felhasználónak soha nem az ETO-t kellene látnia, hanem azt, amit a beadott keresőszavak alapján a rendszer alternatív módon felkínál a továbblépésre. Továbbá a több nyelvű változat kezelése is szükséges. Technikailag minden készen van. Pénz kell csupán. Ezzel szemben pl. az OSZK-ban messze nem az Amicus legújabb változata működik, és több évtizedes nagyságrendekben nincs változás.
>
>
> A jelzeteket használó, hierarechikus, mesterséges nyelvek nem az "elődök" szerepét játszák. Ezek egyszerűen csak a tartalom szerinti rendezés prekoordinált eszközei. Van közöttük egyetemesek (mint az ETO, a TO), és van nagyon sok speciális, melyeket nagyon sok intézményben használnak sikeresen. A prekoordinált, adott esetben mesterséges nyelvű (jelzeteket alkalmazó) rendszerek a posztkoordináló, analítikus, természetes nyelvű rendszerek ellentétei, párhuzamai, nem pedig "antik" elődei. A két rendszertípus lételméleti értelemben elválaszthatatlan egymástól. A római jog nem párhuzamos a mai joggal.
> A mai, eleve formális logikai háttérrel "felszerelt", automatikus használatra alkalmas ún. ontológiák nagyon specifikus célokra készülnek, de valójában ugyan olyan prekoordinált osztályozási rendszerek, akárcsak az ETO. Az ETO ezirányú fejlesztésével is foglalkoznak, de ezt csak azok az államok fogják hasznosítani, akik képesek a megnövekedett költségeket is előteremteni. Ez bizonyára akarat kérdése is. Hiány abban is van.
>
> Csak megjegyezem: az ETO és a tárgyszavas rendszerek között nincs - mert lehetetlen - 1:1 arányú megfeleltetés. A tárgyszó csak a mutatószó szerepét játszhatja. Az ETO az X-tengely, a tárgyszavas rendszer az Y-tengely, és az optimális pontot a kettő által meghatározott kétdimenzionális érték adja a koordináta-térben. Adná.
>
> Van az úgy, hogy a periférián átmenetileg egyes dolgok elsorvadnak.
>
> Ungváry Rudolf
>
>
>
>
