ETO-jelzet mutatónak feltétlenül léteznie kell, hogy professzionálisan
használni lehessen.
Az SZJA-számok vagy a fogalalkozások osztályozási rendszere (FEÁOR) - hogy
csak az ismertebbeket említsem - se olyan, hogy a végfelhasználónak a
jelzetek szerint kell keresnie. A végfelhasználó a teljes rendszert a
szöveges magyarázatokkal együtt jelenítheti meg, és mivel ezek kis
rendszerek, ezért a magdyarázatok szövegei között keresve találhatja meg a
neki szükséges besorolást. Eszméletlenül primitív ugyan, mert se az adó-, se
a munkaügybe nem szivárgott le semmi még a mutató fogalmából se, de működik.
Két okból:
1. Kell használni, akár tetszik, akár nem (ez ugye az ETO esetében...)
2. Tényleg rendelkezésre áll egy természetes nyelven érthető rész.
3. Van kijelölt karbantartó szerv.
Könyvtáros nyelven szólva a végfelhasználónak közvetlenül az SZJA-számok,
ill. a FEÁOR-azonosítók rekordjainak egységesített besorolási állományában
(magyarul [vagy: angyarul, esetleg magyolul]: authority file) kell keresnie.
Ungváry Rudolf
-----Original Message-----
From: BALOGH, Bela [mailto:akt1114@gmail.com]
Sent: Sunday, January 12, 2014 2:59 PM
To: Ungváry Rudolf
Cc: Béla Balogh; katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] ETO és Google
2014/1/12 Ungváry Rudolf <ungvaryr@gmail.com>:
>
> De ugy-e az világos, hogy a probléma nem a könyvtárosok
> jelzethasználata? A probléma végfelhasználók, akik akkor se fognak
> jelzeteket használni, ha minden köbnyvtáros ugrásra készen állna arra,
> hogy ebben segítsen nekik! Ők az általuk használt keresőszavak alapján
> kell, hogy hozzájussanak "láthatatlanul" a releváns ETO-jelzetekkel
> osztályozott információtételekhez is.
>
Igen, a felhasználók vannak olyan kedvesek, hogy ami az indokoltnál
valamivel kényelmetelenebbül használható, azt inkább nem használják, ezzel
kikényszerítve az ésszerű fejlesztéseket (vagy lassú halálra ítélve a nem
fejlesztett szolgáltatásokat). Meg hát indokolatlan is, hogy külön nyelvet
tanuljanak az ad hoc kereséseikhez.
Amit leírtam, az csak az adott, elég furán alakult körülmények közt
használható, és nem is ad valami pontos eredményt, inkább csak viszonylag
kényelmesen elvégzi a munka nagy részét (ahogy Mikulás Gábor automata
porszívója is).
Amíg nincsenek ott az ETO-jelzetek mellett a természetes nyelvű leírások,
addig marad a jelzet szerinti keresés. Az egyszerű olvasók nyilván nem
fognak jelzet szerint keresni, de a könyvtárosok ráfanyalodhatnak, a
magamfajta bonyolult olvasóknak meg az számít, hogy megtalálják, amit
keresnek, akár jelzetek használata árán is.
Még egy apróság van, ami miatt a Google-vel érdemes ETO-jelzetre
keresni: ha természetes nyelvi szavakból rakom össze a keresőképemet, lehet,
hogy megtalálom ugyanazokat a tökéletesen releváns dokumentumokat (akár
könyveket), amiket jelzetekre keresve találnék, viszont a találati lista
első sok helyén a könyvkereskedők oldaláról származó találatok lesznek.
Ellenben ha jól eltalált ETO-jelzetre keresek .hu alatt, akkor a Google
azoknak a magyar könyvtáraknak a katalógusrekordjait szórja elém, amelyek
ezeket a dokumentumokat beszakozták és beengedik a keresőket a
katalógusukba. A könyvkereskedők nem szoktak ETO-jelzeteket megjeleníteni a
portékájuk leírásában. Ez egy olyan megkülönböztető jellemző, ami miatt
esetleg érdemes lehet az OPAC-okban mindenképp megjeleníteni az
ETO-jelzetet.
Nem kell feltétlenül az olvasóknak szánt nézetekben, elég a MARC nézetben,
ahol van. Csak legyen ott, tudjuk valamivel a könyvtárak felé terelgetni a
találati halmazt...
Tisztelettel,
Balogh Béla
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
