Kedves Károly,
csak arra sarkalnám az oktatás fejlesztőket, hogy az általad felvetett szempontokat is építsék be a mindennapi életünkbe.Vegyék komolyan a következtetéseid.
Vannak még plusz érdekességek az alábbi tanulmányokban.Vágó Irén szakcikkének van egy csendes és nagyon fontos megállapítása, amit nem nagyon írtak le ez előtt. Nevezetesen, hogy a nyelvtanítási kultúránk hagyományosan évszázadokra visszamenően alkalmatlan volt a tömeges nyelvoktatásra.( új megközelítés). A te általad felvetetteket is taglalja részben
A második Karácsony Sándor írása, ( előttem az egyetlen ismert) ami belülről próbálja megmutatni egy nyelvtanuló előtt álló rögös pályát. Szemléletes és jól átélhető, minden nyelvtanulónak.Ez az amit nem szoktak elmondani a nyelviskolákban de lehet hogy kellene.Milyen szakaszai vannak az elsajátításnak stb stb.
2013/10/7 Dr. Nagy Elemér Károl y <eknagy@omikk.bme.hu>
Kedves Gábor!
> http://www.scribd.com/doc/172107205/Nyelvtudas0001
Azért a lista szépen tükrözi, hogy:
A) legjobban a többnyelvű országokban beszélnek nyelveket
B) a nagy kisebbséggel rendelkező országok előkelő helyen állnak
C) a turizmusból keményen profitáló országok jó helyen állnak
És azon is hümmögök kicsit, hogy "legalább társalgási szint", mert ez egy kicsit képlékeny, és ugye a mediterrán meg a
keleti népek nem mindig német precizitással számolják az erényeiket.
Meg azon is hümmögök, hogy az miért számít bele, ha egy portugál beszél spanyolul, vagy ha egy román beszél magyarul,
vagy ha egy ír tud írül írni.
Amúgy itt elég könnyen bele lehet nézni a második/harmadik/n-edik nyelv mibenlétébe:
http://languageknowledge.eu/countries/latvia
Minden jót:
Nagy Elemér Károly
Szigeti Gábor
