Tisztelt Eötvös Péter Mátyás!
Köszönöm, hogy várja a meglátásaimat a sok magvas gondolatai között.
Az iskolai nyelvtanítással nekem is szörnyű tapasztalataim vannak - én sem ott tanultam angolul. Amikor gimnáziumban
letettem az angol középfokú nyelvvizsgát, nem mondtam meg az angoltanáromnak. Év végén, osztályozó órán közölte, hogy
hármas leszek. Rákérdeztem, hogy biztos-e a dolgában és biztosan jól ítéli-e meg a tudásomat. Kettest érdemelnék, de
jószívű. Elővettem a nyelvvizsga-bizonyítványomat és vigyorogva beírattam vele az ötöst. Volt haszna az Origós
nyelvvizsgámnak, így be tudtam jutni arra az egyetemre és arra a szakra, ahol ez 8 pontot jelentett volna a 120-ból.
Hogy hogyan tanultam meg így a nyelvet? Tudatosan angol rajzfilmeket néztem, angol (de magyar feliratos) filmeket
kölcsönöztem, angol játékokkal játszottam, fakultatív angol kurzusokra meg filmklubba jártam.
Elvárható-e a szakmámhoz? Ha technikus lennék, lehet, hogy nem kéne, de amikor mérnökként dolgozom szakmai munkában,
enélkül fele olyan jól sem tudnám elvégezni a munkámat.
> A "bölcsek a bölcsőben" című könyvben le is van írva, továbbá az ezredfordulón a Delta is foglalkozott a kérdéssel: a
> csecsemő úgy születik meg, hogy szűz aggyal, és a teljes fonémakészlettel rendelkezik. Azok, amelyek nem kellenek,
> tíz éves korára lemorzsolódnak, és egyúttal bezárul a nyelvtanulás lehetőségét jelentő kapu is. Ezután már sem
> nyelvtanilag, sem hangtanilag nem lesz képes tökéletesen, vagy azt megközelítő módon elsajátítani nyelve(ke)t.
Egy portugál kenus olimpikon mesélte a mesélte a vonaton, hogy a magyar edzője egy év után is csak sört tudott rendelni
portugálul (hja, a prioritások), de az edző lánya portugálul csiripelt velük arról, hogy milyen klassz plüssmacit látott
valamelyik boltban. És se a kiejtése, se a nyelvhelyesség alapján nem hallották, hogy nem portugál, csak a szókincse
alapján.
> És természetesen a tanárnőnk meg volt róla győződve, hogy az ő módszerei a legjobbak a világon, és hogy a másik kettő
> (férfi) tanár rosszul csinálja, gyorstalpalóval tanít.
Úgy gondolom, hogy pszichésen nagyon veszélyes dolog tanárnak lenni - ki kell állni megmondani az Igazat és bármit mond,
a diákok mosolyogva bólogatnak. Az egyszeri tanár meg gyorsan elhiszi, hogy akkor mindig mindenben igaza van, és legjobb
esetben is egy nagyképű okostojás lesz. Kezelhető a dolog, de komoly probléma.
> Nagy Elemér Károlyt citálnám megint: a diákok ideje, nosza rajta, számolgassunk... (Remélem, megszáradtak a ruhák,
> kíváncsian várom a reagálását. :-) )
Valószínű, de még nem néztem ;) Komolyra fordítva a szót, egy egyetemista diák az elmaradt minimálbér mellett még meg is
kell éljen, úgyhogy szerintem havonta olyan nettó 150-200 eFt vagy óránként 1000 Ft a reális költsége. Persze ha nem
minimálbérért dolgozik (és informatikus hallgatók között sok ilyet láttam), mert akkor inkább a duplája.
> Elvárható? Elvileg igen, mert az állam azt mondja 1997 óta. A fentiek ismeretében gyakorlatilag nem. Nem, mert a
> minimális lehetősége sincsen megteremtve annak, hogy valahogyan megtanuljon az ember egy-két idegen nyelvet.
Ah, hát a lehetőség adott, felvehet az iskola jó nyelvtanárt és a diák is mehet ki tizenhat évesen halat pucolni
Angliába nyári munkára. De a rendszer nem garantálja, csak a vérkeserves középfokot. Aki nem hiszi, nézze meg az
érettségi követelményeket.
> Mi a helyzet a nyelvi tagozatos nulladik évfolyammal? Két ismerősöm is állítja, aki ilyenbe járt: semmi értelme és
> haszna. Nem lett tőle okosabb, csak egy évvel később érettségizett.
Van értelme és haszna is:
- Aki szervezi, annak több pénze lesz
- Csökkenti a munkanélküliséget
> Ugyanolyan árnyékgazdaság, és (akár szellemi) maszekolás-központú "pocsék a fizetésem, mellékesben
> megkeresem ami hiányzik" az élet ma is, mint amilyen a késő Kádár-korban volt.
A multiknál dolgozók szerintem most hangosan tiltakoznának, ha foglalkoztatná őket a dolog. Szerintem a nagy különbség
az, hogy régen csak úgy lehetett mindenkinek, ma a társadalom felének nincs más választása - a helyzet jobb, de nem ideális.
> Nincs még egy ilyen ország, ahol egy már megszerzett kompetencia elismeréséhez kell egy tőle független, másik nyelvi
> kompetencia bizonyítása, ráadásul alsó hangon is 30.000 Ft a minimum, hiszen körülbelül ennyi a nyelvvizsga díja.
I beg to pardon - mondaná egy Londoni vízszerelő, mert ha nem tudja mondani, nem kap papírt róla, hogy vizet szerelhet,
ha jól értem a London City & Guilds működését.
> A piacnak mi a gyakorlata? Leülteti a HR-es a jelentkezőt, és idegen nyelven diskurál vele.
Naná. Ezzel is lehet csökkenteni a fizetési igényt, kicsit megmorzsolgatják az alanyt és rögtön kevesebbért is el akar
jönni dolgozni. Aki nem hiszi, vegyen magának nyelvvizsgát az ecserin ;)
> Elvárható - igen, ezt az egyik előttem szóló is mondta, hogy legkönnyebben azok dobálóznak ezzel a szóval, akiknek az
> első és második nyelv az ölébe hullt, avagy kiemelkedő nyelvérzékük van. Eközben pedig nyelvész tollából olvastam,
> hogy meglátása szerint van genetikailag determinált nyelvtehetetlenség.
Szerintem megint fordítva ülünk a lovon - aki informatikus mérnök akar lenni és nem tud angolul megtanulni, az inkább
legyen szakács vagy kőműves vagy autószerelő. Mert anélkül nem tudja jól elvégezni a munkáját - és mivel a munkához kell
és a piac megfizeti, majd lesz helyette másik, aki viszont meg tud tanulni angolul. A multi úgyis ugyanannyit vesz fel,
az egyetem ugyanannyit képez, a szenvedő alanyon kívül mindenkinek mindegy, hogy épp hogy hívják az angolul beszélő
mérnök urat. És igen, azért is fizetik meg jól, mert nem lehet rá mindenkit kiképezni. De a gyógyszerészem tudjon
latinul és legyen jó a memóriája, akkor is, ha emiatt a szomszéd Gyurikának kőművesként kell dolgoznia és a
gyógyszerészem gazdag család sarja.
Minden jót:
Nagy Elemér Károly
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist