III
Ithakában
2011. évi hazahozatalról
Rákerestem most az „Ithaka pályázat” fantázianévre a ’Google’-ban. Ötszázhuszonhétezer találatból az első – tehát legközkeletűbb, leginkább a jelenbe emelt közlés – ez:
Meghívásos pályázat, 2011. évből:
http://www2.nka.hu/pages/nyilvanossag/hirlevel/hirlevel2011/11/ithaka_8509_m111130.pdf
címe:
„AZ ITHAKA PROGRAM IDEIGLENES KOLLÉGIUM
MEGHÍVÁSOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA”
Mint látom, az OSZK sajnos nem szerepel(t) a meghívott pályázók között. A mi szempontunkból tehát - mint Homérosznál - a hős késleltetett visszatérése alakítja a további, eposzi cselekményt…
A M.O.L. (Magyar Országos Levéltár) is – hét további magyarországi pályázó intézmény mellett - szerepel a meghívotti, rövid felsorolásban, két esetben. Ezek egyike OSZK szempontból is érdekes: kiírás, „a Torontói Magyar Házban található magyar vonatkozású vegyes gyűjtemény hazahozatalára”. A vegyes gyűjteményben bizonyára könyvek is szerepeltek. Nem vitatom, csak felvetem: vajon mi lett a sorsuk?
Üdv!
Juhász András
2013.10.02. 12:18 keltezéssel, Juhász András írta:
II.
Odüsszeuszék, Ithakáról:
„A hazaküldést kell választanunk”!
Közölt véleményem nyilvánítását követően kaptam szíves értesítést kedves barátunktól arról: hál’ Istennek egyes magyar szervezetek hatalmas könyv anyagot gyűjtöttek az örökösöktől, s például az Egyesült Államok-beli nagyobb magyar központokban (Cleveland, New Jersey, Torontó, stb.) akadnak olyan szervezetek, amelyek elfogadják még a hagyaték magyar könyveket, de azokat kezelni már nem tudják. „Így nem marad más számunkra, mint ezeket a könyveket haza vagy zúzdába küldeni. Természetesen a hazaküldést kell választanunk” –közli tiszteletre méltó barátunk a messze távolból.
Minden könyvet el kell fogadnunk – ajánlja a szóban forgó ottani hagyaték-befogadóknak. Hozzáteszi: még jóval a szállítás megkezdése előtt olyan iskolákat, intézményeket kell találni, amelyek boldogan elfogadják a szállítmányt, minden előfeltétel nélkül. Ilyenek a kis, vidéki, és a trianion-i gúnyhatárokon túl lévő egyetemek. Azoknak szükségük van minden könyvre, mert vásárlásra nincs pénzük. S említi, hogy segítségükkel, a Szendrey hagyaték befogadása révén például, a Sellye János Egyetem ötezer kötetes - főleg angol nyelvű - történelmi és politológiai könyvállománya felvidéki területen egyedülálló. (Személyes véleményemet erősíti e példa: az ily forrásokból elsődlegesen az OSZK-hoz hazakerülő, esetleges hiánypótlást szolgáló könyvek közül többes példányokat továbbajándékozás jelleggel legelső sorban egyetemeinknek szükséges juttatnunk - határon innen s túl, a mutatkozó szükséglet szerint). Ezt az OSZK, a behasonlítást, hiánypótlást követően le tudja bonyolítani, ha felvállalja - van gyakorlata. A munka viszont plusz státust igényel szerény véleményem szerint). Külön figyelmet kell szentelnünk az értékes könyvek különválasztására – írja barátunk. Lehetnek olyan esetek, amikor külön kell csomagolnunk és eljuttatnunk ezeket a Széchényi Könyvtárba, vagy más tudományos intézmény gyűjteménye számára. Nem árt, ha a válogatás és csomagolás közben jelen van egy szakértő is, aki ezeket a könyveket felismerni képes – teszi hozzá. S így folytatja: „Értesülésem szerint kiküldtek Magyarországról két szakértőt, aki kiválogatná a használható könyveket. Nos, ez szépen hangzik, de egy személy kihozatala, itteni utazgatása és eltartása legalább háromezer dollárba kerül. Ennyi pénzből már egy konténer könyvet haza lehet küldeni, amit aztán kedvükre kiválogathatnának az otthoni könyvtárosok. Tehát van megoldás! Csak néhány önkéntes kell hozzá és valami pénz.”
Tisztelettel:
Juhász András
főkönyvtáros
OSZK Gyarapítási Osztály
2013.10.02. 12:08 keltezéssel, Juhász András írta:
I.
Odüsszeuszék, Ithaka
s az elsőbbség joga
Prioritásokról
Egy Nyugaton élő, tiszteletreméltó magyar barátunknak minapában, szeptember 26-án írt magánlevelemből
– egyes szellemi hungarikum hagyatékok honi birtokbavételét tekintve –
az elsőbbség jogáról:
„Itt most magánvéleményemet írom meg Neked. Ez az OSZK (volt, 2001-ben sajnos megszüntetett) Nemzetközi Csereszolgálat helyettes vezetői tapasztalatom nyugati vonatkozásban:
amit most messzi Argentínából, máshonnan, nagy mennyiségű s jó minőségű, magyarországi kiadású könyvet hazaszánnának, azt a mindenkori magyar emigráció tagjai mellett sok intézményi esetben épp a néhai OSZK Nemzetközi Csereszolgálata küldte, juttatta ki Nyugatra, magyar érdekeltségű ottani intézményeknek. Ezeknek hazaszállítása szerény véleményem szerint a magyar államnak, illetve bármelyik ideszállítónak tetemes pénzébe kerülne.E helyett, legelső menetben – vélem - a magyar hadtörténettel kapcsolatos, II. Világháború után Nyugatra menekített vagy került dokumentumokat, relikviákat kéne mindenek előterébe helyezni, megfelelő hazai gyűjtő intézményhez onnan eljuttatni.
Ezt követné második menetben a kéziratos, sem könyvbeli, sem lapok-beli közlésre nem került dokumentumok hazaszállítás célra való kiválogatása s megküldése itteni, illetékes gyűjtő, nemzeti intézményeknek (Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár).
Efemer jellegűnek tűnhet, ám esetenként nagyon fontos információhordozó jelleggel bíró kis-nyomtatványok dokumentumtípusa lenne a következő.
Továbbmenve: a periodikát, nyugati lapkiadványokat tekintve ismét csak legelső menetben meg kellene elégedni azzal, hogy az OSZK, mint magyar nemzeti könyvtár gyűjteményében hiánypótlást végezzen. Ez közvetlen kapcsolattartást feltételez az OSZK-val, egyeztetést, akár adott lapszámokra menően, s csak azt hazahozni, ami az OSZK gyűjteményből hiányzik.
Végül a nyugati kiadású könyvek; 1995-ig, érdemi működéséig az 1945 után Nyugaton megjelent magyar nyelvű könyvkiadványok 95%-át az OSZK Nemzetközi Csereszolgálata legalább egy - egy példányban bizton beszerezte, jól ápolt s működött kitűnő kapcsolat-rendszerének köszönhetően. Ez esetben tehát az esetleges hiányok, s másodpéldányok pótlása jöhetne szóba.
S végezetül az 1995 után Nyugaton megjelent nyomtatott könyvek, periodika s egyéb információhordozókon megjelent könyvtári hungarikumok tárgyköre: legszorosabban együtt kell működni az OSZK-val, keletkezett mutatkozó tetemes hiányai pótlásában s hazahozni azt, amit magyar nemzeti könyvtárunk hiányként jelez.
Fentieket tehát úgy összegezném, hogy elsődleges fontosságú három magyar nemzeti intézményünk hadtörténeti, levéltári s könyvtári hungarikum gyűjteményének hiánypótlása. Jó együttműködésben érvényre kell juttatni az észérveket s ennek egyik nyilvánulása a takarékos eljárásmód. Mondanom sem kell, hogy a könyvtári, levéltári hungarikum jelleg az elsődlegesen fontos szempont a mondott nemzeti intézmények gyűjteményeinek hiánypótlása során.A fenti eljárásokat követően fennmaradó anyag esetleges hazaszállítása, a nyugatiak s jelentkező további hazai intézmények közötti közvetlen vagy közvetett érdemi egyeztetés már nem tartozik fentebbi gondolataim tárgykörébe.
Fenti gondolatokkal remélhetőleg megerősítem legjobb eljárásaitokat, magyarokét, ott, Nyugaton. Legalábbis e jó szándékkal írok. Meglehet, elvetettem a sulykot, mert mindez, vagy ennél jobb eljárások is már rég ki vannak találva. Nem tudhatom, engem erről ki se kérdezett itt. Arról, hogy volt NCS-s gyakorlatunkat rajtam kívül ismerné még valaki itt, s főként gondolatrendszerében is személy szerint ekképp szerepelne, ismeretem nincsen. Mint tudod, mindezekben is vezető szerepben nem, de gyalogos szerepben vagyok az OSZK-ban.
Üdv!
Juhász András”
2012.08.27. 13:14 keltezéssel, Zimányi Magdolna írta:Kedves Koreny Ágnes, t. lista,
Örömmel értesülök arról, hogy fontos szervek kezdtek foglalkozni az üggyel. Ha jól értem azonban az előző leveleket, a helyszínre eddig egy db egyetemi hallgató utazott ki, saját költségén. Ezen kívül más helyszínek is feltárásra és intézkedésre várnak, Kanadában és az Egyesült Államokban. Talán még más országokban is.
Természetesen magam is reménykedem a sikeres folytatásban. Ezen felül azonban hálás lennék, ha a Koreny Ágnes levelében felsorolt, a projektben résztvevő szervek egy illetékese nyilatkoznék arról, hogy milyen intézkedések történtek, vagy fognak történni.
Különös tekintettel Büki Balázs javaslatára, miszerint ezeket a kiadványokat, vagy legalábbis azoknak egy fontos részét digitalizálni kellene, hogy valóban közkinccsé váljanak.
A könyvek 2 példánya természetesen kerüljön az OSzK-ba és a Debreceni Egyetem Nemzeti Könyvtárába, szükséges, hogy ott megtalálhatók legyenek. A kiadók megjelenéskor feltehetőleg nem küldtek köteles példányokat :-(.
On Mon, 27 Aug 2012, Kovácsné Koreny Ágnes wrote:
Kedves Kollégák!
Dr. Szili Katalin, a Nemzeti összetartozás bizottságának alelnökeként, 2012. június 18-án egyeztetést, koordinációs megbeszélést hívott össze a diaszpóra közösségeink kulturális hagyatékának megmentése érdekében. A beszélgetésen az argentínai magyar hagyaték kitüntetett figyelmet kapott, tulajdonképpen a találkozó alapjául is szolgált, s egy olyan, munkamegosztásban megvalósítandó, együttműködésen alapuló mini-projekt gondolatát tárgyalták meg ott a résztvevők, amely megoldást jelenthet a többi, külföldön lévő magyar hagyaték kezelésére is.
A találkozón 18 kormányzati, tudományos, szakmai és társadalmi szervezet és intézmény képviseltette magát vezetői szinten, köztük az OSZK, az OGYK, a PIM, a Hadtörténeti Intézet stb.
A közös munka tehát elindult - reménykedjünk a sikeres folytatásban!
Koreny Á.
-------------------------------------------------------
Kovácsné Koreny Ágnes
osztályvezető
Országgyűlési Könyvtár. Főigazgatói Titkárság
1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.
Tel.: +36-1-441-4835
Fax: +36-1-441-4853
[...]
Üdvözlettel
Zimányi Magdolna
E-mail: zimanyi.magda@wigner.mta.hu
URL: http://www.kfki.hu/~mzimanyi
--------------------------------------------------------------------
_______________________________________________ Katalist mailing list Katalist@listserv.niif.hu https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
