Re: [KATALIST] Cenzura kontra szólásszabadság

Kedves G.Szabó Tibor!

Végül nem szólok ott, ahol nem lehet – hála az égnek, itt lehet, és ön meg is tette – örömömre!

Minden központosítás mellett polarizálódik a szakma, annyi történik, hogy a KONYVtár lehet más TÁR is (dokumentumtár, tartalomtár, médiatár, videotár, zeneműtár, fájlkönyvtár stb.), a lényeg, hogy rendezett, feltárt, kereshető vagyis használható stb. legyen, ezt pedig hozzáértő szakemberek tudják biztosítani, akik vagy könyvtárosok, vagy könyvtáros irányultságúak.

 

A más szakmákba való elvándorlásnak mindig oka valamilyen csalódottság, vagy egy hangsúlyos irányultság. Ha egy pedagógiai érzékkel rendelkező könyvtáros nem könyvtárban éli meg tehetsége érvényesítését, nem alapvető baj, csak kár. Az IT érdeklődésű könyvtáros bajban van, ha kicsit álmos a környezete ebből a szempontból – ezért vagy hadakozik, vagdalkozik vagy továbblép. Ez is kár, de lehet, hogy többet tud tenni az új választott helyén.

Meg sem tudom mondani, hogy melyik alábbi megállapításával értek egyet, mint könyvtáros, mert mindet nagyon fontosnak tartom:

 

- nem digitalizálok olyasmit, amitől elhányom magam,

- nem olvasok olyasmit, amitől heveny undor tör rám,

- amitől elzárnak, azt pedig előbb utóbb megszerzem, ha (tor)rentábilis :-)

 

Vidámságot okozott nekem, jó hétvégét és köszönet érte.


Üdvözlettel:

Horváth Zoltánné, Marcsi

Könyvtáros informatikus

(magánvélemény)

 

From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of G. Tibor Szabó
Sent: Friday, October 18, 2013 5:12 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] Cenzura kontra szólásszabadság

 

Úgy érzem, hogy könyvtárosék alól úgy kicsúszik a Mándy úr által vázolt tartalomkurátori
varázsszőnyeg, amivel a jövőbe lehetne hussanni, hogy "öröm nézni" - már ahogy mondják.

Pedig nem öröm.

A szerencsésebb pályatársak összemosódnak az IT-szakmával, más részük pedig pedagógiai
vagy más tevékenységekbe integrálódik - bár lehet, hogy jó ideje fordítva tartom a szolgáltató
helyek és a szakmai HR grafikonját...

Már jó ideje nem gondolkodom azon, hogy szükség van-e/lesz-e könyvtárosokra és meddig.

Amíg megoldok problémákat - teljesen mindegy, hogy azok mennyire könyvtári jellegűek! -
és "megérem a pénzem" a munkáltatóm számára, addig szükség lesz rám.

Amíg pedig lekötnek a feladatok és nem várom a munkaidő végét, nem számít, hogy mi
a tevékenységem neve. Egyre inkább nem a könyvtárosi tudás, hanem a digitális írástudás,
némi alkotókészség, rugalmasság, nyitottság stb. az, amire támaszkodhatok.
Olyasmik, amikre másutt is szükség lehet, melyek jól jönnek több szakma vagy munkakör

ellátásához.

 

Tudom, sokan már régen rájöttek erre. Röstellem is magam, hogy nekem eddig tartott felfogni,

nem abból élek, ami "munkakör neve" rovatban, hanem ami az "illetmény" sorban szerepel.

Nincs ezzel semmi baj, amíg van egy értékrendem és azt nem áldozom be ezért az utóbbiért.

Tehát
- nem digitalizálok olyasmit, amitől elhányom magam,

- nem olvasok olyasmit, amitől heveny undor tör rám,

- amitől elzárnak, azt pedig előbb utóbb megszerzem, ha (tor)rentábilis :-)

Végül nem szólok ott, ahol nem lehet - a tettek amúgy is beszédesebbek minden pusztába

kiáltott szónál.

 

2013. október 18. 14:27 Thék György írta, <thekgy@infoker.hu>:

2013.10.18. 13:15 keltezéssel, Gyuricza Péter írta:

 

Felteszek egy költői kérdést ezzel kapcsolatban: vajon az amerikai
könyvtárosok is fel lennének háborodva az ekkoriban született japán-,
indián-, néger- és más etnikumellenes dokumentumok digitalizálásán?

 

Talán volt valaki, aki a digitalizálás miatt volt felháborodva? Senki. A propaganda miatt többen is, én is.

Üdvözlettel:  Thék György

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

--
---------------------------------------------------------------------
Szabó G. Tibor
---------------------------------------------------------------------