Az ELTE Egyetemi Könyvtár tisztelettel meghívja
a Kutatók Éjszakája című rendezvénysorozatra
időpont: 2013. szeptember 27., péntek 16.30-18.00
helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár, 1053 Budapest, Ferenciek tere 6., I. emelet, Nagyolvasó
A rendezvény részletes programja:
16.30-17.00 Knapp Éva: Egy ősnyomtatvány faggatása (előadás)
17.00-17.30 Bibor Máté: Ráskay Lea által másolt nyelvemlékkódexek az Egyetemi Könyvtárban (előadás)
17.30-18.00 Fabó Edit: Családi és személyes jövőképek alakulása a kiegyezést követően (előadás)
Knapp Éva: Egy ősnyomtatvány faggatása
A budapesti Egyetemi Könyvtár ősnyomtatvány-tára az országos nyilvános könyvtári számbavétel adatai szerint a harmadik legjelentősebb gyűjtemény a mai Magyarország területén. A tár közelmúltban elkezdett analitikus elektronikus feltárása e korábbi megállapítást minden valószínűség szerint módosítani fogja, mivel a gyűjteményben mindez ideig nem történt meg egyrészt a bizonytalanul datált „ősnyomtatványok" megjelenési idejének a pontosítása, másrészt a colligátumok teljes körű feltárása.
Az analitikus feltárás részeként külön figyelem irányul a gyűjteménybe kerülés előtti korábbi tulajdonosokra és a kéziratos bejegyzésekre. Az egyik ősnyomtatvány restaurálása során a tévesen vendégoldalként elhelyezett és a kötetbe bekötött, egyik oldalán beírt levélen − e valószínűleg a restaurálás előtt az ősnyomtatványhoz előzékként szolgáló, onnan időközben kiszakadt levélen, melyet később tévesen a könyv-testbe kötöttek be − olvashatók egy eddig számon nem tartott XVII. századi könyvjegyzék tételei Catalogus Librorum nobilis croatae Joannes Vagych Turopolensis címen, valamint további tulajdonosi és használói bejegyzések, rajzok. Az előadás ennek az ősnyomtatványnak a „titkai"-ba enged bepillantást.
Bibor Máté: Ráskay Lea által másolt nyelvemlékkódexek az Egyetemi Könyvtárban
A középkori magyar kódexmásolók közül talán Ráskay Lea margitszigeti apáca a legismertebb. Ez nem véletlen, hiszen a fennmaradt nyelvemlékkódexek tizede, öt kézirat az ő munkája. Ebből az öt kódexből kettőt az Egyetemi Könyvtár őriz, ezeket mutatja be az előadás.
A programot követően mindkét középkori kézirat megtekinthető lesz.
Fabó Edit: Családi és személyes jövőképek alakulása a kiegyezést követően
Egy már publikált párkeresés történetével foglalkozó kutatás folytatásaként az 1881-es „Hymen" c. házassági hirdetési újságnak egy korábbi, 1874-es verziójában megjelent kívánságok összevetéséből is érzékelhetőek a dualizmus idején megindult átfogóbb társadalmi változások jelei. Az előadás a polgárosodás hajnalán, az alig egy évtized alatt lezajló – a korszakra abszolút mértékben jellemző férfidominancia mellett –, kimutatható főbb eltérésekre mutat rá.
