Kedves Nagypál László, és minden kedves Listatag!
Az, hogy a (szak-) és bármilyen könyvtárak IS boltokká, kocsmákká, pártkatonák DICSTELEN titkárságaivá ... stb. stb. - a legrandább fokozatokon át a végletekig - változzanak (nem túl hosszú időn belül), NEM KERÜLHETŐ EL! Persze, ez nagyon sajnálatos. Én nem vagyok vallásos, de a fiam református lelkész. Megparancsolta-e (annak idején) Isten, hogy a legnagyobb kincseket az egyházak kezében kell összpontosítani? Tagadja-e valaki (aki nyitott szemmel jár), hogy (bizonyos lelki szolgálatokat kivéve) az egyház (a tisztségviselés, a "szolgálat" megélhetés és "biznisz"? És életünk összes többi szegmense? Miért lenne (maradna) kivétel pont a könyvtár? Persze, nem kell a kérdéseimre válaszolni, nem vitát akarok szítani, megsérteni sem szeretnék senkit, csak a véleményemet írom le.
Utolsó gondolat. "Elsőkönyves" szerzőként kinyilvánítom, és közhírré teszem, hogy a könyvkiadás és a könyvkereskedelem MAFFIASZERŰ tőkés üzletág, amelynek két vesztese van: a szerző, és - a könyvhöz soha hozzá nem jutó - olvasó. Kivétel az az eset, ha a szerző olyan gazdag, hogy mindent önmaga végez (alkalmazottaival végeztet), vagy olyan funkciós (protekciós), hogy bármit is ír, csukott szemmel és nagy példányszámban kiadják neki.
Ha bárki nem értene velem egyet, "perelhető" vagyok! A "megdönthetetlen" bizonyíték én vagyok - saját magam. Persze, ebben a kérdésben sincs kedvem túl sok személlyel levelezni, mert teljesen fölösleges időtöltés lenne.
Szívélyes üdvözlettel - valamennyi Listatagnak:
István
2013. július 25. 8:02 Nagypál László írta, <lnagypal@hotmail.hu>:
Kedves Listatagok!
Még a tegnapiakra gyorsan írok vmit munkaidő előtt.
Köszönöm a sok nyilvános választ.
Nem baj, hogy nem értenek velem egyet.
Nekem ez nem presztizs kérdése.
Csak emlékezetből idéztem elő egy fél mondatot, nem tudományos dolgozathoz.
Amilyen rövid az eszem, a mondat egyik fele ötlött fel benne.
Nem kerestem ki a levelet, de más emlékemből mástól is vehettem volna hasonlót.
Régi nézetemet akartam hangoztatni,
hogy külön meg kell becsülni azt,
akit komolyan érdekel valami (mélyebben, önmagáért,
- ruhától és rangtól függetlenül -),
viszont természetesen maximálisan ki kell szolgálni azt is,
aki csak vmilyen kötelezettséget akar kényelmesen letudni,
gyors látszatmegoldással is beérné, stb.
A szakkönyvtárak, ha léteznek még ilyenek,
szerintem nem szociális és nem népjóléti intézmények.
A tudományt és a szellemi színvonalat kell szolgálni.
Erről platóni dialógusokat is lehetne írni, de nem teszem meg.
Mindenesetre nem szeretném,
hogy a (szak)könyvtárak is boltokká, kocsmákká, pártkatonák titkárságaivá ... változzanak.
Üdv.:
NpL
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
