Kedves Tünde,
Mint könyvtár szakos hallgató mondom az alábbiakat a személyes meglátásommal a témát és a felvetődött kérdéseket illetően. A visszaesés ugyan az utánpótlást veszélyezteti, viszont tapasztalatom szerint nem könnyű a szakmában mostanság az elhelyezkedés.
Ellenben, ami a képzést illeti, én elsősorban az anyagban tapasztalható hangsúlyeltolódásokat is felelősnek tartom. Mert valljuk be, a képzés során jó megismerni a XV. századi német bibliográfiák kilométeres hosszúságú címeit, de megtanulni és vizsgán visszamondani talán-talán nem kéne, elegendő lenne egy körülírással és sokkal inkább aktuálisan használt anyagokra fókuszálni. Ugyanakkor, ami miatt szaktársaim egy részével morogtunk, hogy nagyon erőteljes volt az elméleti oktatás. Ha "A Google keres, a könyvtáros talál" szlogen szerint nézzük, akkor elsősorban a keresési hatékonyságra kellene összpontosítani, mintsem megtanítani, mit miben találunk meg. Lehet majd az adott gyakorlati helyen vagy munkahelyen nem is az a kötet, kiadás lesz és akkor fuccs, jó esetben pár másodpercig meg van lőve az ember fia-lánya.
Harmadsorban, az internet (és főleg a Facebook, e-book olvasók) korában a könyvtár szerepe és imidzse az olvasók igényeivel azonos módon megváltozott, a lépés tartás megvan, csak még gyerekcipőben. A közvélemény legjava szerint "csak ülünk egy asztal mögött és ha nem jön senki, akkor passziánszozunk" (ilyen véleményt is volt alkalmam hallani), szóval igazából fogalma sincs arról milyen (olykor összetett) munka is ez. Így igazából az elhivatottak (és a persze a "jobb híján máshova nem vettek fel"-jellegű emberek) kerülnek a szakokra. - Szóval sem a PR nem a legjobb, se nem a kép, ami társul egy könyvtároshoz. Az életpályamodellről mint pályakezdő meg nem akarok nyilatkozni, mert még munkát se sikerült találnom.
Szóval ennek elég sokrétű oka van, a csorbát pedig nehéz (de nem lehetetlen) kiköszörülni. Utólag is megjegyzem (mert tapasztalatom szerint vannak dolgok, amiket nem elégszer elmondani), én így látom. Az előadás PPT-je is kifejezetten érdekes felvetéseket és kérdéseket latolgat, ámbátor hadd jegyezzem meg, hogy némiképp érdemes testvérnemzetünk (a lengyelek) könyvtárosait is megkérdezni. 2 hétig voltam Szczecinben gyakornok és kicsit meglepett, hogy a saját karrierjük és könyvtári rendszerükhöz is egész pozitívan állnak hozzá (leszámítva azt, hogy a nemzeti könyvtáruknál mélyebb tárgyszavas feltárást senki nem tehet), ugyanakkor erős PR-tevékenységet is folytatnak és az emberek is szívesen járnak be, még ha ritkán is. Sajnos a tapasztalataim elég felületesek a nyelvi akadályok miatt (nem beszélek valami fényesen lengyelül, angollal pótoltam, amit meg ők se tudtak mindig jól, de mégis sikerült megértenünk egymást), de biztos van, aki többet tud erről.
Tisztelettel,
Gyuricza Péter
