Kedves Mader Béla!
Ha azt írhatom, hogy kolléga, megtiszteltetésnek veszem.
Örülök sorainak, mint szintén nyugdíjba vonuló könyvtáros tanár. Töprengtem én is azon, vajon mit lehetne hagyni "szellemi örökségként" az utókorra, de bevallom, nagyon pesszimista gondolataim voltak az utóbbi években az iskolai könyvtárakról - és most főleg a gödöllői Erkel Iskola kapcsán mondom ezt.
Körbenéztem a könyvtárban és elképzeltem - ez az? ilyen könyvtárat szeretnék én látni itt és most? ilyen könyvtárra van szüksége a gyerekeknek 2013-ban?
Nem tudtam igennel felelni a helyszűkével küszködő, 3 db lerobbant számítógéppel és 10 db műanyag székkel rendelkező könyvtáron végigtekintve, ahol a polcok fele olyan könyvekkel van tele, amik nem is kellenének.
Eljátszottam a fantáziámban: ki vele! tágas tér, csak érdekes ismeretterjesztő könyvek, érdeklődést felcsigázó ifjúsági regények, szép mesék. Kis olvasó sarok, mesepárnák, pihenőfotelek. A másik(!), jól felszerelt olvasóteremben jó kézikönyvek, sok gép és megfelelő média-háttér.
Ide eztán tényleg pihenni és kikapcsolódni jönnének be a gyerekek,s kedvenc olvasmányaikkal távoznának.
Aztán felébredtem.
A mában kell élned! És a ma riasztó ugyan, de a gyerekek szeme így is csillog, amikor jókedvűen (mit sem tudva könyvtári előírásokról, követelményekről)olvasgatnak, nevetgélnek, Uram bocsá' bújócskáznak a könyvtárban.
Az utcán pedig még sok év múlva is szeretettel rám köszönnek és emlegetik ezt a "vacak" kis könyvtárat!
Hát akkor mégis érdemes, így is érdemes, kedves kollégák.
Kedves Máder Béla, szép nyugdíjas éveket kívánok Önnek (a csülök meg úgyis csak koleszterin-bomba, ne sajnálja)!
Szeretettel
Szlávikné Zsóka
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
