Kedves Miklós,
valóban, most hirtelenjében nem tudom bizonyítani észrevételeimet, „csak” többnyire általad is (el)ismert szakemberek véleményét összegeztem, akik – ha akarnak – megszólalnak e listán. Persze, a tévedés jogát is fenntartom, főként ütős cáfolatok esetén J.
Érdemes tisztázni, hogy nem a szinkronfelirat, hanem a hangos szinkron (talán van erre is szakkifejezés) okozhatja a gondot. Azaz: nem az eredeti magyar filmek magyar nyelve a felvetés tárgya, tehát észrevételed második fele nem az én felvetésemre reagál.
Az EU kétnyelvű országai tényszerűen előnnyel indulnak. De ilyen környezetben élnek az erdélyi románok, burgenlandi osztrákok, vajdasági szerbek stb. is. Örökségükről – akár a magyarok – nem tehetnek. Arról viszont igen, hogy az egynyelvűség hátrányát milyen módon és mennyire gyorsan vetkőzik le – pl. munkaerő-piaci céljaikért. Ezért zsákutcának tűnik a hátrányosabb helyzet okolása.
Üdv,
Gábor
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Mezey László Miklós
Sent: Friday, April 12, 2013 2:03 PM
To: KATALIST
Subject: [KATALIST] Szinkron és idegen nyelv
Tisztelt Listaolvasók!
Mikulás Gábornak a filmek szinkronizálásával, annak a nyelvtudással kapcsolatos soha és sehol nem bizonyított, mégis széltében elterjedt sztereotípiáival nem érdemes foglalkozni. Annál inkább a határokon túli magyarsággal kapcsolatos vélekedésével. Aki egyszer, akár csak felületesen is bepillantott a rendszerváltozás előtt a határon túli magyarság életébe, köznapjaiba, az tudja, micsoda óriási jelentősége volt a magyar nyelvű tévéadásoknak, a magyarul beszélő filmeknek. Romániában a heti egy-két órás magyar nyelvű tévéadás idejére kiürültek az utcák. Éppen a magyarra szinkronizált filmek segítettek és segítenek fönntartani a magyar nyelvi standardot. A hangzó magyar beszéd folyamatos hallgatása óvja meg a helyi magyar nyelvet a teljes archaizálódástól (lásd: csángók). Abban, hogy a magyar határhoz közel eső területeken (pl. a Partiumban, Kárpátalján) annyira is fönnmaradt a magyarnyelvűség, amennyire fönnmaradt, hatalmas szerepe van a határon akkoriban is átsugárzó magyar rádiónak, televíziónak. A határon túli magyarságnak nem a nyelvtudás hiánya a legfőbb problémája, hanem éppenséggel az anyanyelv romlása, az anyanyelvi szókincs keveredése az államnyelv szókincsével, a nyelvi szerkezetek másolása stb.
Ami az EU tagállamok két idegen nyelv tudására vonatkozó listáját illeti: nem árt tudni, az élen eleve a többnyelvű országok állnak: Luxemburgnak három hivatalos nyelve van (német, francia, letzeburgisch), Máltán szintén legalább három nyelven beszélnek (angolul, olaszul és arabul), a volt szovjet tagköztársaságokban természetes az orosz nyelvtudás; Belgium (vallon, flamand) és Finnország (finn, svéd) eleve kétnyelvű országok. Tehát a listavezető országokban otthonról legalább két nyelvet hoznak a gyerekek.
IMezey László Miklós
