Apropó, "fizető bérlők"...
A pláza ugye egy üzleti vállalkozás amit nem pusztán megtérülésért, de haszonért
építenek, ezért logikus, hogy a beruházó konjunktúrában borsos bérleti
díjakat kér,
dekonjunktúrában meg kevésbé borsosakat.
Örülök, ha ma Magyarországon van olyan könyvtár és könyvtári
fenntartó, mely képes
plázás bérleti díjakat bevállalni.
Azt már nem tudom, örüljek-e neki, ha Mikulás Gábor a piaci megoldások irányából
a paternalista gazdaság irányába mozdul el, mikor azt javasolja, hogy
törvényi szinten
korlátozzák a kereskedelmi bérlétesítmények hasznosításának
szabadságát, de ez van,
nagy divat lett mostanában, hogy ha az állam nem tud valamit versenykörnyezetben
megoldani, hát kicsikarja azt hatalmi erővel, jogi úton - talán ideje
gondolkodásmódban
ahhoz felzárkóznom, hogy ezt természetesnek tartsam.
Esetleg államosítani is lehetne a meglévő plázák egy részét (megérdemelnék a
plázakulákok) és a gazdaságilag önfenntartó, bevételtermelő
vállalkozások helyére berakni
a szűkülő közfinanszírozás intézményeit, a nemzetgazdaság nagyobb
boldogulására ;-)
Amit szeretnék tudni: hogyan alakulnak majd a plázakönyvtár
üzemeltetési költségei és
teljesítménymutatói? Kiket ér el a könyvtár a plázák révén (például a
"plázajelenlét" segít-e
majd a leszakadók - szegények, idősek - elérésén)?
2014 januárjában - egy év működés után - kíváncsian várom az adatokat, különösen
az egy használóra jutó költséget, az egy könyvtárlátogatásra jutó
költséget és az egy
kölcsönzésre jutó költséget.
Ezt összehasonlíthatnánk más könyvtárak teljesítménymutatóival és mondhatnánk
valamit az egyes megoldások (társadalmi) hasznosságáról.
Viszont miként kezelné a könyvtárügy vagy az olvasók azt a helyzetet,
ha az állam a
direkt intézményfinanszírozás helyett jobbára a fogyasztón keresztül
finanszírozná a
kultúrát, pl. kreditrendszerrel, ahol mondjuk az évi 1000 kreditből
egy könyv kölcsönzése
1 kredit lenne a Bródyban, viszont 3 vagy 5 a plázában? A neten meg 0,1 kredit?
Hol "költenének" az olvasók?
Persze érthető, hogy az intézményközpontú finanszírozás - bármennyire
rugalmatlan is -
kiszámíthatóbb ellátást biztosít, mint a direkt fogyasztás által
vezérelt, ahol a plázák
boltjaihoz hasonlóan el- és feltűnnének a könyvtári szolgáltatóhelyek.
Elnézést, csak azt forszíroztam, hogy a kérdés talán nehezebb, mint a
"hurrá" vagy "fúj"
plázajelenlét. Ha oda a karunk menni, ahol ma tényleg egyre többen megfordulnak,
akkor vajon hova kellene leginkább mennünk könyvestül és tájékoztatásostul?
Üdvözlettel:
Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
--------------------------------------------------------------------
2012.12.10. 11:46 keltezéssel, Mikulás Gábor írta:
>
> A témával kapcsolatos 24 hír az utóbbi 10 évből:
>
> http://kithirlevel.hu/index.php?oldal=kereses&funkcio=kereses&cimke=0&kulcsszo=bev%C3%A1s%C3%A1rl%C3%B3k%C3%B6zpont&button=OK
>
> A KIT kerek 10 éve szól példákkal, javaslatokkal a plázákban működő könyvtárakról. Az utóbbi években több hazai kezdeményezés is volt, de a megvalósításig csak Egerben jutottak el. A helyzeten segít a válság, legalábbis olyan szempontból, hogy nehezebb jól fizető bérlőket találni a bevásárlóközpontokba...
>
> Fenntartható megoldás lehet, ha
>
> - ha a plázaépítés feltételeként kerülne jogszabályba (vagy az önkormányzati engedélyezésbe) egy nem kereskedelmi jelegű létesítmény elhelyezésének kötelezettsége x%-nyi négyzetméteren
>
> - ennél sokkal piackonformabb, ha a bevásárlóközpont fenntartója jön rá, hogy a könyvtárral olyan vásárlóréteget is bevonhat a forgalomba, amely egyébként elkerülné a létesítményt.
>
> Az első megoldáshoz tényleges, szakai alapú könyvtári lobbira, az utóbbihoz hosszú távú eredményes könyvtári működésre van szükség. Remény szerint a markering-orientáció magasabb szintjén lévő, fenntarthatóbb megoldás kerül előtérbe plázák és kistérségi ellátás (stb. stb.) terén egyaránt.
>
> Mikulás Gábor
>
> From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Horvath Sandor Domonkos, dr.
> Sent: Sunday, December 09, 2012 6:33 PM
> To: katalist@listserv.niif.hu
> Subject: Re: [KATALIST] Plázakönyvtár Egerben
>
> Az egész közkönyvtári terület szempontjából rendkívüli fontosságú fejlesztés, hiszen oda hat, ahová leginkább szükséges: a szemléletmódra.
> Nem "váltja meg" a szakmát, hanem egy újabb "támadási pontot" nyit, az offenzív könyvtár arcát mutatja meg.
> Szóval, kistérségi fejlesztésnél üdvözölhetjük a Ramháb-módszert, Egerből a hétvégi fogyasztói hullám meglovagolását, még, még, még kellenek ilyenek, és nem lesz baj sem az könyvtárakkal, sem az olvasással.
> HSD
>
> "..és nincs más Rajta kívül." (5Móz.4:35)
>
> 2012.12.09. 17:06 keltezéssel, Péter Briga írta:
>
> Magyarországi léptékkel mérve rendkívüli innováció, gratulálok a megvalósításhoz!
>
> Sikeres működést kívánva,
>
> Briga Péter
>
> 2012. december 9. 15:00 Kovács Dóra írta, <dori-87@freemail.hu>:
>
> Kedves Olvasók!
>
> Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár büszkén osztja meg a jó hírt,
> hogy 2012. december 7-én, pénteken megnyitotta kapuit az ország első Plázakönyvtára az Agria Parkban.
> A könyvtár a "Nyisd ki a világot!" Országos könyvtári szolgáltatások bővítése, fejlesztése az oktatás és képzés
> támogatásának érdekében TÁMOP-3.2.4.B-11/1-2012-0005 című Európai Uniós pályázati program keretében valósulhatott meg.
>
> A Plázakönyvár a hét három napján tart nyitva:
>
> - pénteken és szombaton 10 és 18 óra között
> - vasárnap 10 és 16 óra között.
>
> Az ország első Plázakönyvtáráról további információt az alábbi linket találhat:
>
> http://www.brody.iif.hu/hu/2012/12/07/plazaba-mentem-keress-konyvtarban
>
> Üdvözlettel: Kovács Dóra
> könyvtáros
> Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
> Központi Könyvtári Részleg
> Olvasószolgálati Osztály
> 3300 Eger, Kossuth Lajos utca 16.
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
