Kedves Zsolt, Domonkos és Kollegák!
Köszönöm (a döntéshozókat) józanságra intő kivonatot
és a felvillantott "forgatókönyvek"-et .
Az USA-ban rengetegféle és színvonalú felsőoktatási intézmény működik.
Talán nem a legrangosabb egyetemek legkiválóbb könyvtáraiban válik
dominánssá vagy egyeduralkodóvá a PDA módszere ...
És persze egy kis ország szakkönyvtáraiban
(és kis nyelvterületen) más lehet a helyzet,
még ha be is akar(nánk) tagozódni az egyetemes tudományok vérkeringésébe.
A magam részéről mindenesetre
- Magyarországon maradva is -
Nyugat-Európában szeretnék élni.
Ceterum censeo: A felsőoktatásban bizonyos fakultásokat
világszerte igyekszik visszaszorítani (vagy saját céljaira felhasználni)
a hatalmi politika és az üzleti világ.
A közoktatásban pedig lassanként több lesz mifelénk a tesióra,
mint a matek vagy a magyar.
Nem csoda, hogy újabban focistákat temetnek székesegyházba,
hiszen hírnevet szereztek az országnak, máig közösséget teremtenek stb.
(A reneszánsz kortól Westminsterben is létesítettek sarkot
a költőknek az apátsági templomban,
pedig ők se voltak angyalok.)
Üdv.:
Laci
(Még csak a második "évtized" második évét
"taposom" jelenlegi munkakörömben,
de nagyon köszönöm az informálisan túlzott, elismerő szót.)
Date: Tue, 30 Oct 2012 19:43:02 +0100
Subject: Re: [KATALIST] hasznalo altal kezdemenyezett beszerzes
From: bangeri@gmail.com
To: lnagypal@hotmail.hu
CC: katalist@listserv.niif.hu
Kedves Laci!
Gyanus vagy nekem, barátom: lehet, hogy kérdése(i)d álnaivak, és
ily módon szeretnél kicsikarni a listáról válaszokat, amiket azért
legalábbis sejtesz-:) -- hiszen több évtizede a szerzeményezés
oszlopa vagy az Akadémiai Könyvtárban.
Na mindegy, a patron-driven acquisition-nal (PDA), azaz a használó
által kezdeményezett beszerzéssel kapcsolatban a helyzet az, hogy
régóta elterjedt az USA-ban, az akadémiai-felsőoktatási intézményekben
is. Viták persze vannak róla, a kiadók félnek, hogy a megrendelések
száma csökken, ha jobbára csak erre támaszodik egy (szak)könyvtár.
De nincs vész, mert nem csak erre -- a hagyományos beszerzés
dominanciája azért megmaradt és meg is fog maradni ezekben az intézményekben, csak a *just-in-case* forgatókönyv (vagyis a 'könyvet megvesszük, mert jó ha megvan, amikor szükség lesz rá') egészségesen
kiegészül a *just-in-time* -mal (a tényleges azonnali igénnyel - a 'könyvet megvesszük, mert most kérik').
Itt van egy friss összefoglaló a témával kapcsolatban:
Bánhegyi Zsolt
2012/10/30 Nagypál László <lnagypal@hotmail.hu>
Kedves Kollegák!
Elnézést, megint csak tudatlanul,
szakszerűtlenül és hallomás alapján kérdeznék:
Mi a véleményük, nem sérül-e azzal egy "országos szakkönyvtár"
- törvényileg is meghatározott - funkciójának ellátása
és hosszabb távú gyűjteményépítési érdeke (gyűjteményének értéke),
ha - mondjuk - a vezetőség a külföldi szakirodalmi dokumentumok beszerzését
szinte kizárólag az aktuális használók által éppen igényelt címekre kívánná korlátozni,
- vagy még utóbbinál is egyre inkább csak az eseti digitális hozzáférést biztosítaná?
Mintha elsősorban más könyvtártípusra lett volna kitalálva
- a tengerentún is - kísérletileg az ilyesmi,
nem az országos szakkönyvtárakra (!?).
(Az "academic libraries" - szerény emlékeim szerint -
az angolban egyetemi könyvtárakat,
felsőoktatási könyvtárakat jelent.)
Szerintem ez a módszer csak kiegészíti, tovább bővítheti,
de semmiképpen sem pótolná a nemzetközi szakirodalmi kritikákra
(azok megjelenésekor) épített rendszeres és tervszerű gyűjteményépítést
az országos szakkönyvtárak esetében.
Üdv.:
NpL
