Bármiféle ítélkezés nélkül, a magam részéről a kérdést nem a
titkolás/nyilvánosságra hozás oldaláról kapirgálnám, hanem a prioritások
szemszögéből. A hatalmas digitalizálatlan szellemi vagyon köréből
(esetünkben a társadalomtudományon belül) milyen szerkesztői elvek
alapján, milyen elvi megfontolások mentén adódik az adott digitalizálási
projekt elsődlegessége, míg mások (természetszerű) másodlagossága? Miért
erre a szerzőre került sor, és miért most? A döntésben milyen szempontok
érvényesültek?
E megfontolások mennyire veszik figyelembe (a szerzői jogi evidenciákon
túl) a felhasználó igényeket, a társadalmi hasznosságot, egyáltalán a
"köz" épülését?
Üdv.:
HSD
"..és nincs más Rajta kívül." (5Móz.4:35)
2012.06.25. 23:40 keltezéssel, kokas@bibl.u-szeged.hu írta:
> Idézet Válas György <g.valas@freemail.hu>:
>
> Kedves Gyuri,
>
> már ebben az ügyben, hogy ti. propaganda-e egy ilyen-olyan könyv
> könyvtári közzététele, olvasási lehetőségének biztosítása Ungváry
> Rudolf kollégával is vitatkoztunk e gyűjtemény kapcsán.
>
> Egyértelmű a válasz, minden könyvtárosnak azt.
>
> Szabó Dezső életrajzából idézek, ahogy a múltkor is tettem a wikiből.
> DE ha igazad is lenne, akkor sem hagyható ki a múltból, Ahogy a Goggle
> Books is tucatnyi Mein Kampf-ot digitalizált. Hogy egy sokkal
> szélsőségesebb példát mondjak, hisz Szabónak nem sok köze volt hozzá,
> ki nem állhatta.
> Az meg, amit írt róla a kolléga, az sokminden, de hogy dicsőítő
> propaganda lenne? Legyen már joga neki is megszólalni, végül is két
> tucat könyvét könyvét digitalizálta. (A mondókája lényege az volt,
> hogy megítélése ellentmondásos. Hát tényleg az.)
> Kérlek ne vagdalkozz ilyen gyorsan és eszetlenül, s mindjárt, ha utána
> nézel, akkor láthatnád, hogy nem abba a skatulyába van, hanem másikba,
> bonyolultabba s komplikáltabba. Ezért érdemes elolvasni, aki érteni
> akarja a 20-as éveke eszmetörténetét. Nem szeretni kell, nem követni,
> sem nem elhinni, csak elolvasni, s megérteni. Ezt sem kell, csak
> lehet. Most már könnyebben kényelmesebben, ahogy a szintén ott lévő
> szocialista korabeli műveket is pl.
>
> Komolyan az agyamra megy, amikor könyvtáros BÁRMELY MŰ
> nyilvánosságának biztosítása ellen érvel.
> Az ítéleted Szabóról egyébként sommás és borzasztóan leegyszerűsítő,
> egy másik Dezsőt idéz, úgy hívták Nemes Dezső. Ő szokta egész gyermek
> és ifjúkoromban a munkásmozgalmon kívüli teljes magyar múltat a
> "Horthy-fasizmus és rasszizmus" és mit tudom én milyen címkékkel
> terhelni. (Egyébként a rend kedvéért jegyzem meg, hogy a 70-es évek
> végén Szegeden az egyetemen jeles, magukat kommunistának tartó
> professzoraim igen korszerűen, s sokoldalúan tanították őt, s
> ELVÁRTÁK, hogy elolvassuk a műveit. Kötelezően. Jó nehéz volt hozzájuk
> jutni...)
>
> KK
>
> ------------------------
> No ezt írja a wiki:
>
> "1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és
> Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott
> irányzatait ecseteli. A könyv egy csapásra ismertté és híressé tette.
> A húszas évektől németellenesség is érzékelhető volt műveiben.
> Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban
> „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot
> fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg
> Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó
> a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem
> illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali, vulgáris
> antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően
> írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a
> németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a
> katolicizmusnak is.
>
> A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti
> munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a
> Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán,
> 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint
> nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust
> világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával
> szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a
> német megszállást és a nyilasuralom terrorját.
>
> 1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri
> lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta
> magával a halál. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című
> önéletírása befejezetlenül maradt."
>
>
>
>
>>
>> On 25 Jun 2012 at 6:43, Pendrive wrote:
>>
>>> Köztudott, hogy Szabó Dezső nagyhatású, ám megosztó személyiség volt,
>>
>> Talán mégse kéne a Katalist-et szélsőséges politikai propagandára
>> használni,
>> különösen nem alattomosan, álnév mögé rejtőzve.
>> Közismert, hogy Szabó Dezső nem "megosztó" személyiség volt, hanem
>> rasszista,
>> antiszemita, a fasizmus szekértolója, akit erkölcsi felelősség terhel
>> a Horthy-rendszer és
>> a nyilasterror jóvátehetetlen bűneiért.
>>
>> Válas György
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Katalist mailing list
>> Katalist@listserv.niif.hu
>> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>>
>
>
>
>
> ===============================================
> Imagination is more important than knowledge.
> Einstein
> Dr. Kokas, Károly
> főig.h., c.doc./dep.dir., hon.assoc.prof.
> *** University of Szeged, Klebelsberg Library ***
> H-6701 Szeged, Pf. 393 * Fax/Phone: +36(62)5466-65
> kokas@bibl.u-szeged.hu
>
>
> ------------------------------------------------------
> SZTE Klebelsberg Konyvtar - http://www.bibl.u-szeged.hu
> This message was sent using IMP: http://horde.org/imp/
>
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
