István, ha lehetséges, oszd meg velünk!
Kevés az e-könyvesbolt
Miközben az e-könyvek megjelenítésére alkalmas eszközök piaca megnőtt, a
fogyasztói igényeket kiszolgáló, legálisan elérhető tartalmakat kínáló
„tartalomboltok" nagy késésben vannak – hangzott el azon a szakmai
beszélgetésen, amelyet a hazai e-könyv piacról tartottak a 83. Ünnepi
Könyvhét zárónapján.
A rendezvény házigazdája, Salamon Eszter, a Szerep Művészeti Alapítvány
képviselője elmondta: a szakmai programot indokolja, hogy
Nyugat-Európában az e-könyvpiacok jelentős növekedésnek indultak az
elmúlt évben, Németországban például 100 százalékkal növekedett az
e-könyvforgalom, a kötetek fele pedig megjelenik hagyományos és
e-formátumban is.
Farkas István, az ekonyvolvaso.blog.hu szerkesztője rámutatott, hogy
Magyarországon 2008 óta lehet kapni könyvolvasókat. Szerinte az eltelt
évek során tízezernél is többet értékesíthettek belőlük, a piachoz
ugyanakkor hozzá kell számolni a tableteket, a számítógépeket és az
okostelefonokat is. A szerkesztő szerint a növekedést gátolja a kevés
„premiercím", illetve az, hogy a legtöbb tartalom még mindig az
illegális szférából szerezhető be. Mint fogalmazott: a tapasztalatok azt
mutatják, hogy a kemény másolásvédelem gátolja a növekedést, ugyanakkor
az e-könyvek árának alakulása meghatározó lesz a piac jövőjét tekintve.
Miyazaki Jun, a science fiction művekkel foglalkozó SF Portál
főszerkesztője úgy vélte, hogy nem létezik hatékony eszköz a kalózkodás
visszaszorítására, hiszen 24 óra alatt a dollármilliókból kifejlesztett
másolásvédelmi rendszereket is fel lehet törni. „A kemény másolásvédelem
viszont idegesítő a felhasználó számára" – vélekedett a főszerkesztő,
megemlítve, hogy az olvasót bosszanthatja az, hogy nem tudja átrakni a
megvásárolt tartalmat az olvasójáról például a számítógépére. Szerinte
az olvasókkal kell megértetni, hogy az e-tartalom is érték, a piac
túlélése múlik azon, hogy fizet-e a felhasznált tartalomért.
Séllei Aranka, a Digitalbooks kereskedelmi vezetője rámutatott, hogy az
árkérdés az egyik legfontosabb probléma ma az e-könyvek piacán, szerinte
a tartalomnak kellene meghatároznia a termék árát. Séllei úgy vélte, el
kellene érni, hogy az e-könyvek ugyanúgy az öt százalékos általános
forgalmi adó hatálya alá essenek, mint például a hangoskönyvek. Ehhez
szerinte a kiadók összefogására és közös fellépésére van szükség.
Kiemelte, a tapasztalataik azt mutatják, hogy rendkívül sok illegális
tartalmat használnak a fogyasztók.
Bakos Péter, az újonnan alakult Ad Astra Kiadó vezetője arról beszélt,
hogy a kiadók bizalmatlanok e-kiadást illetően. Mint fogalmazott, eddig
öt könyvet – ebből hármat e-formátumban – jelentettek meg, de a
kalózverziók már felbukkantak a neten. Igaz, nem az e-könyvet másolták
le, hanem valaki beszkennelte a papíralapú kötetet – tette hozzá.
Kereszty András, a www.ahonapkonyve.hu alapítója közös fellépésre
buzdított, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy mivel az áfakérdést az
Európai Unió szabályozza, ezért először Brüsszelt kellene meggyőzni
arról, hogy e-könyvekre is alkalmazni lehessen a kedvezményes adózást.
Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár e-könyvtári
szolgáltatások osztályának vezetője arról beszélt, hogy az intézményben
már 10-15 éve azon dolgoznak, hogy a könyvtárban fellelhető szövegek
elérhetőek legyenek az interneten is – szerinte ez a tevékenység
alapozta meg a hazai e-könyvpiacot. Megjegyezte, míg a kiadók a mában és
a holnapban gondolkoznak, ők a holnaputánban, ezért nemcsak köteteket
digitalizálnak, hanem az e-könyvek utáni kötelespéldányokat is
beszerzik-őrzik. Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban és az Egyesült
Királyságban már működik az e-könyvkölcsönzés, szerinte célszerű lenne
ezt Magyarországon is elindítani. „Ez nem vesz el piacot" – jegyezte
meg, hozzátéve, az e-könyvkölcsönzés inkább népszerűsítheti a formátumot.
Az E-Könyv Magyarország Kft. egyik ügyvezetője, Weiler Péter arról
számolt be, hogy a Shopline és a Líra Zrt. közös vállalkozásának első
két éve vízválasztónak tekinthető: „sokat tanultunk, sokat hibáztunk és
persze sokat invesztáltunk" – jegyezte meg. Bejelentette: már működik az
ekonyv.hu webáruház, amely mintegy 1300 címet kínál a vásárlóknak.
Csordás Attila ügyvezető az ekonyv.hu-t ismertetve elmondta: Amerikában
már teljes könyvpiac közel egyharmadát az e-könyvek forgalma adja, míg a
magyar szegmens még az egy százalékot sem éri el. Az új webáruházról
megjegyezte, az itt kapható tartalmak valamennyi fontos fájlformátumban
elérhetőek, így a Kindle-olvasókon is olvashatók. Megjegyezte, hogy
igyekeznek naprakész kínálattal előállni: a könyvheti termésből például
a Szép versek vagy Spiró György Magtár című kötete is elérhető már
e-formátumban. Az ügyvezető kitért arra is, hogy a kiadókat segíti az,
hogy valós időben követhetik, milyen ütemben vásárolnak köteteikből az
olvasók.
http://www.nyest.hu/hirek/keves-az-e-konyvesbolt
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
