Kedves Domonkos, egyetértünk, épp az ODR-re gondolva írtam:
"A könyvtár egyik nagy erénye épp az (lenne), hogy az atipikus igényeket
is kiszolgálja - ha nem
saját gyűjteményből, de legalább "rendszerszinten". "
A "(lenne)" kitételt fenntartom, mert néha nem tudja/akarja kiszolgálni.
Néha fontosabbak
egyes könyvtáraknak a saját gyűjteménybeli státuszai, mint a kiéhezett
távoli felhasználó...
Nagyon támogatom a KKK felfuttatását, különösen, hogy sokkal inkább
recipiensek vagyunk.
Az időtényezőt leszámítva roppant hatékony: 3-5 db KKK is kijön egy
"félregyarapított"
(= vásárolt, de kihasználatlan) példány költségéből.
Támogatom a KKK részleges használói térítését is, mert méltányosnak
tartom a terheken való
osztozást. A GEVK-ben a KKK részleges térítése most 500 Ft
(visszapostázásra),
én is hasonlót szorgalmazok.
Mi rég nem az atipikus igényeket is kielégíteni tudó gazdasági
szakkönyvtárat műveljük, sőt.
Már a tipikusak közt is lassan válogatnunk kell, melyik a "még
tipikusabb" :-(
Persze, mi könnyebb helyzetben vagyunk: csak két képzési terület három
ágán gyűjteményezünk
(a felsőfokú szakképzést nem számítva), aminek determinánsa a
képzéstartalom elsődleges (= kötelező)
és másodlagos (= ajánlott) irodalma.
Ez úgy 85 %-ot tesz ki, de a maradék 15 is jobbára ezzel összefüggő,
viszont az alapképzés tudásszintjének
emelését lehetővé tévő vagy "holdudvar" szakirodalom (pl. a képzés nem
önálló tantárgyi elemének
mélyebb/átfogóbb tárgyalása).
Amúgy nem tudom, ki teheti meg 15-20 éve, hogy gyűjtőköri szabályzatokat
mechanikusan alkalmazzon?
Kis józansággal azért az általad említett kurzus nélkül is lehetséges
követni az olvasói igényeket ;-)
Kétségkívül nem most került terítékre a racionalitás - az már jó ideje
ott van az étlapon, de tény,
még mindig vannak, akik megengedhetik maguknak, hogy nem fogyasztják
rendszeresen.
Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
2012.05.02. 12:33 keltezéssel, "Horváth Sándor Domonkos, dr." írta:
> Tibor, értelek, és elfogadom amit írsz, az "atipikusra" azért ott van
> az ODR, amivel jó tapasztalataink vannak. A gyűjtőköri szabályzatok
> mechnanikus alkalmazása helyett egy állandó visszacsatolásos
> szabályozásra lenne szükség - és természetesen nem csak e kérdésben,
> hanem a szolgáltatás egészét illetően is.
>
> Ramháb Mária a könyvtár-gazdaságtani kurzusán (állomány-menedzsment)
> jó pár éve okos dolgokat mondott ezzel kapcsolatban, sőt már az 1997.
> éci CXL. tv.-ben is markánsan szerepel a könyvtári-szolgáltatás, ami
> azért nyilvánvalóan több és más, mint az intézményesített kölcsönzés
> biztosítása.
>
> Azt sem mondhatjuk tehát, hogy ez most került terítékre, a gyakorlat
> azonban nagyon-nagyon ólomlábakon kullog :-(
>
> Üdv.:
> Domonkos
>
> -----------------------------
> dr. Horváth Sándor Domonkos
> szabályozási szakjogász, könyvtáros
> Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és Közösségi Tér, igazgató
> 30/504-7108
> Skype: hsdhsi1
>
>
> "Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)
>
>
> 2012.05.02. 10:09 keltezéssel, "Szabó G. Tibor" írta:
>> Gábor, ez a halott könyvesdi nálad az idült porosodásfóbiára
>> vezethető vissza? :-)
>> Hajnalkának írt leveledre reagálok, de Domonkos olyan jókat ír, hogy
>> kihagyhatatlan, ezért az Ő levelén replizek.
>>
>> Nem olvastam senkitől, hogy a ritkán jelentkező olvasói
>> szükségleteket a tipikus illetve nagy számban jelentkező
>> igények "elé" kellene helyezni. Meg egyáltalán, ez az "elé" vagy
>> "mögé" dolog baromság: minden olvasó olvasó,
>> legyen kielégítve a maga igénye, nem? Nem az a rendszercél, hogy ne
>> legyen egyetlen "vesztes olvasó" sem?
>>
>> Szerintem minden halott könyv potenciális Lázár és minden olvasóban
>> ott szunnyad a feltámasztás ereje.
>> Az más kérdés, hogy a halott könyveket kevesebb gyűjteményben kell
>> őrizni, digitalizációs programokban
>> későbbre hagyható a villamosításuk stb.
>> Hogy értve legyek: annyiban támogatom a halott könyveket, amennyiben
>> az atipikus olvasói igényeket,
>> illetve bármiféle "lehetséges" olvasói igényt támogatok.
>> Még tágabban: támogatom a halott javakra irányuló atipikus fogyasztói
>> igények létjogosultságát is.
>>
>> Nekem olvasóként pl. gyakran akadnak atipikus igényeim és nem örülök
>> neki, ha ezért "elhanyagolhatónak"
>> tekintenek. A könyvtár egyik nagy erénye épp az (lenne), hogy az
>> atipikus igényeket is kiszolgálja - ha nem
>> saját gyűjteményből, de legalább "rendszerszinten".
>> Már ha egyébként a könyvtárak meg könyvtárközi rendszerek
>> menedzselésének a "mindenféle olvasói
>> igények kielégítése" az alapértelme, egyaránt tisztelve a tipikus és
>> atipikus igényű felhasználók adóforintjait is :-)
>>
>> Domonkos levelével kapcsolatban csak egy gondolat az
>> igényvizsgálatról: bár nyitva tartásunk az olvasók
>> zömének megfelelő volt, azért alakítottunk rajta, mert a nem
>> könyvtártag távoktatásos hallgatókat
>> megkérdeztük és a taggá válás elmaradásának fő okaként a számukra
>> rossz látogathatóságot jelölték meg.
>> De hogy mennyire talányos út az igénykövetés, arra egy másik példa a
>> nappalisok azon igénye, hogy
>> legyen hosszabb nyitva tartás a vizsgaidőszakban - amit azért
>> csökkentettünk, mert a forgalommérés szerint
>> nagyon kihasználatlan volt!
>>
>> Ugye megérted, hogy nem "lógathatjuk a lábunkat" olvasók nélkül a Te
>> adóforintjaidból?
>> Szívem szakadna meg, ha pazarolnám ;-)
>>
>> Üdv.:
>>
>> Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
>>
>>
>> 2012.05.01. 22:47 keltezéssel, Horvath Sandor Domonkos, dr. írta:
>>> Kedves Gábor, vessünk pillantást a fogalmak világára is.
>>>
>>> 1) Célszerűbb felhasználóról beszélnünk, mint "olvasóról" - nem
>>> csupán a hangzó és AV anyagok miatt, hiszen van aki információs
>>> igényével érkezik, netet használ, stb. Van akinél a rekreáció és a
>>> művelődés játszik szerepet, megint más rendezvényekre érkezik, stb.
>>> Amíg az információs brókernek főként kliense van, addig a könyvtár
>>> szolgáltatásait (remélhetően a legtöbb helyen) tömegek veszik
>>> igénybe, ami valamiféle kulturális és információs fogyasztó
>>> fantomképében ragadható meg. (Közkönyvtárat modellezve.)
>>>
>>> 2) Az igény is érdekes dolog. Mert az végeredményben egyfelől
>>> "szükségletként" írható le (ami kell, mert nem boldogul nélküle),
>>> másfelől vágyként (ami átfogóbb vagy absztraktabb célok felé
>>> orientál, pl. jobb életminőség, művelődés, intellektuális élvezet,
>>> tudás-bővülés, stb.). Ezeknek azonban vannak bizonyos tulajdonságai,
>>> lehetnek egyediek és tömegesek, lehetnek pillanatnyiak, rövid ideig
>>> tartóak, vagy viszonylag állandóak. Lehetnek generációkhoz,
>>> szociológiailag megfogható tényezőkhöz köthetők.
>>> Ha visszatérünk az "igényhez" - beszélhetünk egyedi igényekről és
>>> általános igényekről.... és még mindig az általánosságok terén
>>> mozgunk, hiszen az igények nem csak gyarapítási, hanem szolgáltatási
>>> igények is lehetnek, sőt a társadalom intézményrendszerével szemben
>>> támasztott igények is - és itt hátulról visszafelé kellene haladnunk
>>> a hazai könyvtárügy megreformálásának gondolatakor, azaz elsőként
>>> makrodimenzióban elhelyezni azt a csodát, aminek megvalósítására ez
>>> a szakma hivatott (az emberek életében).
>>>
>>> DE csavarjunk még egyet rajta: vannak feltárult igények,
>>> kielégítetlenségük miatt az intézményrendszertől elhalt igények, az
>>> intézményrendszer kellő ismertsége híján ott meg nem jelent igények,
>>> a rossz marketing miatt meg nem jelent igények, a társadalom és a
>>> technológia változásával megszűnt igények és a jövőben várhatóan
>>> megjelenő igények, divathullámzások, stb.
>>>
>>> A jobb könyvtárak megkérdezik a felhasználóikat (igényvizsgálat), de
>>> főként azt kérdezik meg, aki már bekerült a rendszerbe, és nem
>>> firtatják azt, hogy aki nem került be, az ismeret és tapasztalat
>>> alapján kerüli el a szolgáltatást, kiábrándultságból kerüli el a
>>> szolgáltatást, vagy egyéb okból közömbös, esetleg nem is tud a
>>> lehetőségekről, sőt, talán (ad absurdum) a könyvtár sem tud saját
>>> lehetőségeiről, netán forráshiány miatt alapszolgáltatási szinten is
>>> problematikus a rendszer, stb. (A könyvtár halála nem a könyv
>>> halála, hanem a szolgáltatás halála, aminek orvoslásához absztrakt
>>> módon fel kellene tárni a szolgáltatás, mint emberi igénykielégítés
>>> tényleges és korhű eszenciáját, és tudomásul venni, hogy ehhez
>>> képest az eszközök és módszerek a változó és alárendelt tényezők a
>>> képletben.)
>>>
>>> Amikor "jól kitapintható igényről" diskurálunk, ne feledkezzünk el
>>> arról sem, hogy fals az eredmény, ha a társadalom testén egyetlen
>>> helyre tapasztjuk az EEG/EKG elektródáját, de már jobb, ha ehelyett
>>> folyamatosan a monitoron van a szemünk, és persze az sem baj, ha
>>> közben valaki nem kapcsolja le az áramot, illetve azért eltart az
>>> állam pár olyan hozzáértőt is, aki megfelelően tudja értelmezni a
>>> görbéket.
>>>
>>> Csak tudnám, hogy miért érzem annyira reménytelennek ezek
>>> felemlegetését. :-(
>>>
>>> A legnagyobb probléma szerintem "dobozon belül" van.
>>>
>>> HSD
>>>
>>> "..és nincs más Rajta kívül." (5Móz.4:35)
>>>
>>>
>>> 2012.05.01. 17:15 keltezéssel, Mikulás Gábor írta:
>>>> Kedves Hajnalka,
>>>> feladata-e az adófizetők összességének javaiból fizetett
>>>> könyvtárosnak a jól kitapintható igények szolgálata elé helyezni a
>>>> "talán" olvasóknak?
>>>> A kérdés gyors megválaszolása helyett inkább mérlegelést fontolnék
>>>> meg.
>>>> Üdvözlettel,
>>>> Mikulás Gábor
>>>>
>>>> *From:* Tempfli Hajnalka <mailto:tehajni@citromail.hu>
>>>> *Sent:* Monday, April 30, 2012 1:32 PM
>>>> *To:* Mikulás Gábor <mailto:mikulasg@gmconsulting.hu>
>>>> *Subject:* Re: [KATALIST] megkésett, de egyben korai reagálás a
>>>> "halott könyv"-tárakra
>>>>
>>>> Kedves Gábor és Kollégák!
>>>>
>>>> Talán vannak olyan "eszement" olvasók, akiket éppen az érdekel,
>>>> amit már nem olvasnak.
>>>>
>>>> Az ezzel foglalkozó kutatókat már csak csendben említem... Vagy
>>>> őket rekesszük ki az olvasók köréből,
>>>>
>>>> mert elhagyagolható kisebbséget alkotnak? Esetleg kapjanak egy
>>>> külön könyvtárat tele "halott" könyvekkel?
>>>>
>>>> Miért ne próbálhatnánk meg népszerűsíteni, ami jó, csupán
>>>> feledésbe merült?
>>>>
>>>> Üdvözlettel:
>>>>
>>>> Tempfli Hajnalka
>>>>
>>>>
>>>>
>>>> Érdekes gondolat...
>>>> A könyvtárak küldetése a könyvek, vagy a könyvtárak menedzselése?
>>>> -- Library: managing information to people. (pl.: Maurice B. Line)
>>>> És akkor miért papolunk évek óra olvasóközpontúságról?
>>>> Ettől ugyan el lehet térni, de akkor Isten óvja a könyvtárakat...
>>>> Mikulás Gábor
>>>>
>>>> *From:* andras lajos roth <mailto:tudkvt_1670@yahoo.co.uk>
>>>> *Sent:* Saturday, April 28, 2012 12:33 PM
>>>> *To:* levelező lista <mailto:katalist@listserv.niif.hu>
>>>> *Subject:* [KATALIST] megkésett, de egyben korai reagálás a
>>>> "halott könyv"-tárakra
>>>>
>>>> Most találtam...
>>>>
>>>> Gróf Gyulai Lajos (1800 Oláhandrásfalva -- 1869 Pest) jegyezte fel
>>>> egyik, 1834-1835-ben írt naplójában
>>>> <http://dspace.bcucluj.ro/bitstream/123456789/13258/10/BCUCLUJ_FCS_MS1450_017.pdf>
>>>>
>>>> (171-172. p./pdf) a következőket:
>>>>
>>>> A Muzárionban egy helyt olvasám: Jó volna egy könyvet írni
>>>> azokból, mit senki sem olvas,[kiemelés RAL] és valósággal nincs
>>>> oly rossz könyv, melyből bármi keveset ne lehessen tanulni, és így
>>>> sok rossz könyvekből azoknak javát kigyűjtve utoljára, lehetne egy
>>>> csomó jót egybeszerkeszteni, de ki veszi magának ezen rettenetes
>>>> fáradságot, én nem, és tapasztalásom csak annyiban van, hogy
>>>> véletlenül én is ily könyvekbe nyitva, néha kaptam érdekest
>>>> bennük.
>>>>
>>>> ... avagy nincsen új a Nap alatt!
>>>> ... mi a csoda..., ezelőtt 177 évvel is voltak olvasatlan könyvek
>>>> ...??
>>>>
>>>>
>>>> ////
>>>> Róth András Lajos könyvtárôr
>>>> Haáz Rezsô Múzeum Tudományos Könyvtára
>>>> Székelyudvarhely
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 7104 (20120502) __________
The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
