Tibor, értelek, és elfogadom amit írsz, az "atipikusra" azért ott van az
ODR, amivel jó tapasztalataink vannak. A gyűjtőköri szabályzatok
mechnanikus alkalmazása helyett egy állandó visszacsatolásos
szabályozásra lenne szükség - és természetesen nem csak e kérdésben,
hanem a szolgáltatás egészét illetően is.
Ramháb Mária a könyvtár-gazdaságtani kurzusán (állomány-menedzsment) jó
pár éve okos dolgokat mondott ezzel kapcsolatban, sőt már az 1997. éci
CXL. tv.-ben is markánsan szerepel a könyvtári-szolgáltatás, ami azért
nyilvánvalóan több és más, mint az intézményesített kölcsönzés biztosítása.
Azt sem mondhatjuk tehát, hogy ez most került terítékre, a gyakorlat
azonban nagyon-nagyon ólomlábakon kullog :-(
Üdv.:
Domonkos
-----------------------------
dr. Horváth Sándor Domonkos
szabályozási szakjogász, könyvtáros
Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és Közösségi Tér, igazgató
30/504-7108
Skype: hsdhsi1
"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)
2012.05.02. 10:09 keltezéssel, "Szabó G. Tibor" írta:
> Gábor, ez a halott könyvesdi nálad az idült porosodásfóbiára vezethető
> vissza? :-)
> Hajnalkának írt leveledre reagálok, de Domonkos olyan jókat ír, hogy
> kihagyhatatlan, ezért az Ő levelén replizek.
>
> Nem olvastam senkitől, hogy a ritkán jelentkező olvasói szükségleteket
> a tipikus illetve nagy számban jelentkező
> igények "elé" kellene helyezni. Meg egyáltalán, ez az "elé" vagy
> "mögé" dolog baromság: minden olvasó olvasó,
> legyen kielégítve a maga igénye, nem? Nem az a rendszercél, hogy ne
> legyen egyetlen "vesztes olvasó" sem?
>
> Szerintem minden halott könyv potenciális Lázár és minden olvasóban
> ott szunnyad a feltámasztás ereje.
> Az más kérdés, hogy a halott könyveket kevesebb gyűjteményben kell
> őrizni, digitalizációs programokban
> későbbre hagyható a villamosításuk stb.
> Hogy értve legyek: annyiban támogatom a halott könyveket, amennyiben
> az atipikus olvasói igényeket,
> illetve bármiféle "lehetséges" olvasói igényt támogatok.
> Még tágabban: támogatom a halott javakra irányuló atipikus fogyasztói
> igények létjogosultságát is.
>
> Nekem olvasóként pl. gyakran akadnak atipikus igényeim és nem örülök
> neki, ha ezért "elhanyagolhatónak"
> tekintenek. A könyvtár egyik nagy erénye épp az (lenne), hogy az
> atipikus igényeket is kiszolgálja - ha nem
> saját gyűjteményből, de legalább "rendszerszinten".
> Már ha egyébként a könyvtárak meg könyvtárközi rendszerek
> menedzselésének a "mindenféle olvasói
> igények kielégítése" az alapértelme, egyaránt tisztelve a tipikus és
> atipikus igényű felhasználók adóforintjait is :-)
>
> Domonkos levelével kapcsolatban csak egy gondolat az
> igényvizsgálatról: bár nyitva tartásunk az olvasók
> zömének megfelelő volt, azért alakítottunk rajta, mert a nem
> könyvtártag távoktatásos hallgatókat
> megkérdeztük és a taggá válás elmaradásának fő okaként a számukra
> rossz látogathatóságot jelölték meg.
> De hogy mennyire talányos út az igénykövetés, arra egy másik példa a
> nappalisok azon igénye, hogy
> legyen hosszabb nyitva tartás a vizsgaidőszakban - amit azért
> csökkentettünk, mert a forgalommérés szerint
> nagyon kihasználatlan volt!
>
> Ugye megérted, hogy nem "lógathatjuk a lábunkat" olvasók nélkül a Te
> adóforintjaidból?
> Szívem szakadna meg, ha pazarolnám ;-)
>
> Üdv.:
>
> Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
>
>
> 2012.05.01. 22:47 keltezéssel, Horvath Sandor Domonkos, dr. írta:
>> Kedves Gábor, vessünk pillantást a fogalmak világára is.
>>
>> 1) Célszerűbb felhasználóról beszélnünk, mint "olvasóról" - nem
>> csupán a hangzó és AV anyagok miatt, hiszen van aki információs
>> igényével érkezik, netet használ, stb. Van akinél a rekreáció és a
>> művelődés játszik szerepet, megint más rendezvényekre érkezik, stb.
>> Amíg az információs brókernek főként kliense van, addig a könyvtár
>> szolgáltatásait (remélhetően a legtöbb helyen) tömegek veszik
>> igénybe, ami valamiféle kulturális és információs fogyasztó
>> fantomképében ragadható meg. (Közkönyvtárat modellezve.)
>>
>> 2) Az igény is érdekes dolog. Mert az végeredményben egyfelől
>> "szükségletként" írható le (ami kell, mert nem boldogul nélküle),
>> másfelől vágyként (ami átfogóbb vagy absztraktabb célok felé
>> orientál, pl. jobb életminőség, művelődés, intellektuális élvezet,
>> tudás-bővülés, stb.). Ezeknek azonban vannak bizonyos tulajdonságai,
>> lehetnek egyediek és tömegesek, lehetnek pillanatnyiak, rövid ideig
>> tartóak, vagy viszonylag állandóak. Lehetnek generációkhoz,
>> szociológiailag megfogható tényezőkhöz köthetők.
>> Ha visszatérünk az "igényhez" - beszélhetünk egyedi igényekről és
>> általános igényekről.... és még mindig az általánosságok terén
>> mozgunk, hiszen az igények nem csak gyarapítási, hanem szolgáltatási
>> igények is lehetnek, sőt a társadalom intézményrendszerével szemben
>> támasztott igények is - és itt hátulról visszafelé kellene haladnunk
>> a hazai könyvtárügy megreformálásának gondolatakor, azaz elsőként
>> makrodimenzióban elhelyezni azt a csodát, aminek megvalósítására ez a
>> szakma hivatott (az emberek életében).
>>
>> DE csavarjunk még egyet rajta: vannak feltárult igények,
>> kielégítetlenségük miatt az intézményrendszertől elhalt igények, az
>> intézményrendszer kellő ismertsége híján ott meg nem jelent igények,
>> a rossz marketing miatt meg nem jelent igények, a társadalom és a
>> technológia változásával megszűnt igények és a jövőben várhatóan
>> megjelenő igények, divathullámzások, stb.
>>
>> A jobb könyvtárak megkérdezik a felhasználóikat (igényvizsgálat), de
>> főként azt kérdezik meg, aki már bekerült a rendszerbe, és nem
>> firtatják azt, hogy aki nem került be, az ismeret és tapasztalat
>> alapján kerüli el a szolgáltatást, kiábrándultságból kerüli el a
>> szolgáltatást, vagy egyéb okból közömbös, esetleg nem is tud a
>> lehetőségekről, sőt, talán (ad absurdum) a könyvtár sem tud saját
>> lehetőségeiről, netán forráshiány miatt alapszolgáltatási szinten is
>> problematikus a rendszer, stb. (A könyvtár halála nem a könyv halála,
>> hanem a szolgáltatás halála, aminek orvoslásához absztrakt módon fel
>> kellene tárni a szolgáltatás, mint emberi igénykielégítés tényleges
>> és korhű eszenciáját, és tudomásul venni, hogy ehhez képest az
>> eszközök és módszerek a változó és alárendelt tényezők a képletben.)
>>
>> Amikor "jól kitapintható igényről" diskurálunk, ne feledkezzünk el
>> arról sem, hogy fals az eredmény, ha a társadalom testén egyetlen
>> helyre tapasztjuk az EEG/EKG elektródáját, de már jobb, ha ehelyett
>> folyamatosan a monitoron van a szemünk, és persze az sem baj, ha
>> közben valaki nem kapcsolja le az áramot, illetve azért eltart az
>> állam pár olyan hozzáértőt is, aki megfelelően tudja értelmezni a
>> görbéket.
>>
>> Csak tudnám, hogy miért érzem annyira reménytelennek ezek
>> felemlegetését. :-(
>>
>> A legnagyobb probléma szerintem "dobozon belül" van.
>>
>> HSD
>>
>> "..és nincs más Rajta kívül." (5Móz.4:35)
>>
>>
>> 2012.05.01. 17:15 keltezéssel, Mikulás Gábor írta:
>>> Kedves Hajnalka,
>>> feladata-e az adófizetők összességének javaiból fizetett
>>> könyvtárosnak a jól kitapintható igények szolgálata elé helyezni a
>>> "talán" olvasóknak?
>>> A kérdés gyors megválaszolása helyett inkább mérlegelést fontolnék meg.
>>> Üdvözlettel,
>>> Mikulás Gábor
>>>
>>> *From:* Tempfli Hajnalka <mailto:tehajni@citromail.hu>
>>> *Sent:* Monday, April 30, 2012 1:32 PM
>>> *To:* Mikulás Gábor <mailto:mikulasg@gmconsulting.hu>
>>> *Subject:* Re: [KATALIST] megkésett, de egyben korai reagálás a
>>> "halott könyv"-tárakra
>>>
>>> Kedves Gábor és Kollégák!
>>>
>>> Talán vannak olyan "eszement" olvasók, akiket éppen az érdekel,
>>> amit már nem olvasnak.
>>>
>>> Az ezzel foglalkozó kutatókat már csak csendben említem... Vagy
>>> őket rekesszük ki az olvasók köréből,
>>>
>>> mert elhagyagolható kisebbséget alkotnak? Esetleg kapjanak egy
>>> külön könyvtárat tele "halott" könyvekkel?
>>>
>>> Miért ne próbálhatnánk meg népszerűsíteni, ami jó, csupán
>>> feledésbe merült?
>>>
>>> Üdvözlettel:
>>>
>>> Tempfli Hajnalka
>>>
>>>
>>>
>>> Érdekes gondolat...
>>> A könyvtárak küldetése a könyvek, vagy a könyvtárak menedzselése?
>>> -- Library: managing information to people. (pl.: Maurice B. Line)
>>> És akkor miért papolunk évek óra olvasóközpontúságról?
>>> Ettől ugyan el lehet térni, de akkor Isten óvja a könyvtárakat...
>>> Mikulás Gábor
>>>
>>> *From:* andras lajos roth <mailto:tudkvt_1670@yahoo.co.uk>
>>> *Sent:* Saturday, April 28, 2012 12:33 PM
>>> *To:* levelező lista <mailto:katalist@listserv.niif.hu>
>>> *Subject:* [KATALIST] megkésett, de egyben korai reagálás a
>>> "halott könyv"-tárakra
>>>
>>> Most találtam...
>>>
>>> Gróf Gyulai Lajos (1800 Oláhandrásfalva -- 1869 Pest) jegyezte fel
>>> egyik, 1834-1835-ben írt naplójában
>>> <http://dspace.bcucluj.ro/bitstream/123456789/13258/10/BCUCLUJ_FCS_MS1450_017.pdf>
>>>
>>> (171-172. p./pdf) a következőket:
>>>
>>> A Muzárionban egy helyt olvasám: Jó volna egy könyvet írni
>>> azokból, mit senki sem olvas,[kiemelés RAL] és valósággal nincs
>>> oly rossz könyv, melyből bármi keveset ne lehessen tanulni, és így
>>> sok rossz könyvekből azoknak javát kigyűjtve utoljára, lehetne egy
>>> csomó jót egybeszerkeszteni, de ki veszi magának ezen rettenetes
>>> fáradságot, én nem, és tapasztalásom csak annyiban van, hogy
>>> véletlenül én is ily könyvekbe nyitva, néha kaptam érdekest bennük.
>>>
>>> ... avagy nincsen új a Nap alatt!
>>> ... mi a csoda..., ezelőtt 177 évvel is voltak olvasatlan könyvek
>>> ...??
>>>
>>>
>>> ////
>>> Róth András Lajos könyvtárôr
>>> Haáz Rezsô Múzeum Tudományos Könyvtára
>>> Székelyudvarhely
>
>
> __________ Information from ESET Mail Security, version of virus
> signature database 7102 (20120501) __________
>
> The message was checked by ESET Mail Security.
> http://www.eset.com
>
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
