Nem tul reg olvastam az OA folyoiratokrol egy cikket. Szamomra az vilaglik ki, hogy a kutatok nem rajonganak a publikalasert. Jellemzoen egy mondatot illetve bekezdest kiemelnek:
Although restricted to a very small data sample their
analysis shows that almost 50 per cent of the authors would be willing to pay a
surcharge to make their PNAS article open access. However, almost 80 per cent of
those willing to pay would only agree to a surcharge of $500 which is in contrast to the
estimated costs in 2004 of $2,500 (Wellcome Trust, 2004). Richardson and Saxby (2004)
investigate the willingness of authors to pay an author charge of $500 per article in the
journal Nucleic Acids Research and attain agreement from 90 per cent of the papers in
an issue in January 2004. The surveys by Rowlands et al. (2004a, 2004b) and Nicholas
et al. (2005) reveal discipline variances in the willingness to pay author charges[4].
Tehat a szerzo realisnak 500 dollaros dijat tartana, mikozben 2500-at fizet.
Termeszetesen nem tevesztettem szem elol azt sem, hogy 2004-es adatrol van szo, es kis mintarol.
Arnyalja a kepet, hogy az eredeti kutatas azt vizsgalta, hogy a fejlodo orszagokban elo kutatok preferaljak-e az OA folyoiratban publikalast. Es nem. Pedig nekik eloteremteni azt a penzosszeget sokkal nehezebb...
Udvozlettel
Eotvos P. Matyas
2012. május 30. 7:17 írta, <zsolt@mtak.hu>:
Nevetséges - lenne, ha nem lenne mélységesen szomorú.
Ráadásul a cím, micsoda ignoramusok. Ezekről a dolgokról
mindenki tud, aki kapcsolatban áll a tudománnyal - kivéve
úgy látszik egyeseket. Az MTA elnöke tán most értesült
arról, hogy létezik Open Access. Tíz év kellett hozzá...
Bánhegyi Zsolt
On Sat, 26 May 2012 08:46:14 +0200, Büki Balázs <bbuki@t-online.hu> wrote:
> Ingyenessé kell tenni a folyóiratokat
>
> Szabad hozzáférésűvé kell tenni a tudományos folyóiratokat, ez az
> egyhangú döntés született a Science Europe brüsszeli közgyűlésén –
> tájékoztatta Pálinkás József csütörtökön telefonon az MTI-t.
> MTI | 2012. május 25.
>
> „A Science Europe jelentős szerepet tölt be az európai
> kutatási-fejlesztési tervek kialakításában, az európai kutatások
> koordinálásában, hiszen az uniós tagországok kutatásokat végző és
> kutatásokat finanszírozó nem kormányzati szervezeteit egyesíti. Ötvenegy
> tagja között olyan rangos szervezetek találhatók, mint a németországi
> Max Planck Társaság és a Helmholtz Társaság, a Francia Országos Kutatási
> Tanács (CNRS), vagy a brit Research Council. Magyarországot az OTKA
> (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Magyar Tudományos
> Akadémia képviseli” – ismertette az MTA elnöke, aki egyben a Science
> Europe igazgatótanácsának a tagja.
>
> Pálinkás József kitért arra, hogy a tudományos folyóiratok előfizetési
> díja jelentősen megnőtt, ami ma gondot okoz minden kutatást végző
> szervezetnek, még a nagyoknak is.
>
> „Ezt a problémát kíséreljük meg olyan módon megoldani, hogy szabad
> hozzáférésűvé tennénk a tudományos folyóiratokat. Finanszírozásukat
> pedig oly módon oldanánk meg, hogy a cikkek publikálásáért megjelenési
> díjat fizetnének az intézmények, kutatók, vagy az olyan finanszírozó
> szervezetek, mint az OTKA. Szabad hozzáférésű lenne például mindenki
> számára a Nature. Igaz, ennek az lenne az ára, hogy a Nature-ben való
> publikálásért fizetni kellene, viszont a könyvtáraknak ezek után nem
> kellene megvenni a folyóiratot. Az előfizetési díj megszűnik, és
> átalakul publikációs díjjá” – magyarázta Pálinkás József.
>
> Hozzátette, hogy világtendenciáról van szó. A konferencián elhangzott,
> hogy a Harvard Egyetem is kényszerült néhány folyóiratot lemondani, mert
> oly magasra nőttek az előfizetési költségek. Az amerikai Nemzeti
> Tudományos Alap (National Science Foundation) pedig a szabad hozzáférés
> témájában összehívta az ötven ország tudományos szervezeteit egyesítő
> Global Research Council konferenciáját.
>
> „A tudomány képviselőinek elege van abból, hogy miközben ők szerzik meg
> a kutatások végzéséhez szükséges granteket, ők állítják elő a tudományos
> eredményeket, ők bírálják a folyóiratokban megjelenő cikkeket,
> horribilis összegeket fizetnek azért, hogy az általuk létrehozott
> eredményekről olvashassanak. Ez egy alapvető átalakulás, amely
> Magyarország számára is nagyon fontos, hogy a tudományos közlés
> költségei csökkenjenek, ne pedig növekedjenek” – fogalmazott Pálinkás
> József.
>
> Ismertetése szerint a közgyűlés döntött arról is, hogy létrehoz hat
> tudományos bizottságot (mérnöki tudományokban, a fizika, kémia és a
> matematika tudományában, orvostudományok, élettudományok,
> társadalomtudományok és a bölcsészettudományok) terén.
>
> „Jó esélyünk van arra, hogy több magyar kutató is bekerüljön ezekbe a
> bizottságokba, amelyek jelentős mértékben alakítják majd az Európai
> Kutatási Térséget. A közgyűlésen döntés születhet arról is, hogy a
> Science Europe állást foglal a Horizont 2020 programmal kapcsolatban,
> amely az Európai Uniónak 2014-ben induló tudományos, fejlesztési és
> innovációs programja. A Science Europe által tömörített szervezetek
> meghatározó szerepet játszanak az európai kutatásokban. A Horizont 2020
> megvalósíthatósága nagymértékben függ attól, hogy a legjelentősebb
> európai kutatási szervezetek támogatásukról biztosítják a programot” –
> összegezte Pálinkás József.
>
> http://www.nyest.hu/hirek/ingyenesse-kell-tenni-a-folyoiratokat
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
