Kedves Nagypál László!
Egy kedves volt kolleganőm elküldte email-ben az Ön által feltett kérdést: Hogy került a 70-es évek elején Horváth Tibor Amerikába?
Tud-e még valaki ennek az utazásnak a körülményeiről?
Milyen "kompromisszumok" voltak az utazások körül?
Kérdéseire a válaszom:
UNESCO ösztöndíjjal, könyvtárgépesítési témában volt férjem Amerikában, Angliában, NSZK-ban és Párizsban, 1972.okt.1-1972.dec.20-ig.
Miért éppen Ő?: feltételezem, hogy azért, mert az OSZK-KMK kiadásában sorra írta a Könyvtárgépesítési füzeteket, azonkívül 1969.májusában elkészítette A könyvtárak műszaki fejlesztése c.kiadványt, majd később kidolgozta a koncepciót is. Jól tudta az angol nyelvet.
Én is könyvtáros vagyok és a szakmában férjem neve összefonódott a könyvtárgépesítéssel.
A "kompromisszumokhoz"
- úgy gondolom, hogy a legjobb, ha idézem Biczák Péter nekrológjából(Könyvtári Figyelő 2011.3.549-551.p.) a következő sorokat:..."rezzenés nélkül megállni, ha arra van szükség, tapodtat sem hátrálni, ha jó ügy, nemescél védelméről van szó, járjon érte akár büntetés, akár dicsőség. Utakat jelölt ki, s a rajtuk járókat türelemmel, szeretettel kísérte. Ő AZTÁN SOHA NEM VOLT JÁTÉKA SEMMIFÉLE SZÉLNEK."
Apró megjegyzés, volt főnöke Pataky Ernő azt mondta Tibornak, amikor meghallotta, hogy utazik erre az útra: "Menj, tanulj, de ne bízz abban, hogy téged bíznak meg az OSZK könyvtárgépesítésével, az MSZMP úgy is mást fog jelölni."
Valóban nem őt bízták meg.
- Horváth Tibornak több lehetősége is lett volna külföldön munkát vállalni és én mint "nagyravágyó feleség" szerettem volna ha pár évre kimegyünk külföldre (a gyerekek jól megtanulták volna a nyelveket), de férjem azt mondta: "Nem lehet, mert attól tartok nem tudnám kivédeni, hogy beépítsenek, én becsületes szegénységet ígértem neked."
Így természetesen lemondtam vágyamról.
- Egyébként több szaklapban publikált útjáról, tapasztalatairól, előadást is tartott a könyvtáros egyesületben.
- Én szeretettel őrzöm azokból az időkből a leveleit és a mindennap sűrű, apróbetükkel írt beszámolóit. Még ma is érdekesek.
Kicsit hosszúra nyúlt válaszom, de igyekeztem tényszerű lenni. Szívélyes üdvözlettel:
Dr.Horváth Tiborné
