Kedves Listatagok!
Csak most néztem bele a lefrissebb hírlevélbe.
Két alábbi hírre reagálnék nagyon röviden, kapkodva.
> K I T - 2012/20., máj. 16. írta
>>
> Tisztában kell lenni a 'felsőoktatási maffia' alaptörvényeivel
>
> A tudományos kommunikációval nincs semmi baj: a legutóbbi néhány évben
> több volt a hozzáférés több tudományos információhoz, mint eddig
> bármikor. A tudományos kommunikáció magában foglal számos üzleti
> modellt, formát, erős kereskedelmi és nem-kereskedelmi kiadókat,
> érdekeltséget és figyelmet kormányok és finanszírozó szervezetek
> részéről, és több közreműködőt és kiadót von be több országból, mint
> korábban bármikor. A gond a további fejlődés irányainak
> kigondolásában, kijelölésében mutatkozik.
> Ennek alapkérdését Stewart Brand már 1984-ben megfogalmazta, azt
> állítván, hogy az információ egyrészt drága akar lenni (hiszen
> értékes), másrészt ingyenes akar lenni (hiszen megszerzése egyre
> kevésbé költséges). Ma mindkettőre van példa: a tudományos folyóiratok
> nagyon drágák, az intézményi repozitóriumokban hozzáférhető cikkek
> viszont ingyenesek. A tudományos kutatás és a felsőoktatás világát
> erőteljes verseny, könyörtelen rosta- és díjrendszer jellemzi. A
> kutatói elit és a legjobb egyetemek több forrással rendelkeznek, jobb
> folyóiratokban publikálnak és több támogatást is nyernek el, mint a
> 'második vonalba' tartozók. Aki ebben a világban boldogulni akar,
> tisztában kell, hogy legyen az egész 'felsőoktatási maffia' íratlan
> törvényeivel.
> Forrás: Humanus, 2012. május 12. * Továbbküldöm a hírt
> Címkék: adatbázis, elektronikus adatok elérése | üzleti modell |
> oktatás (folyamat, intézmény stb.) |
> vissza
(NpL mondja :)
Szerintem nem egészen korrekt "felsőoktatási maffiát" emlegetni
a tudományos közösségekkel kapcsolatban.
Érdekcsportok, érdekközösségek, hierarciák,
minősítések, zárt körök stb persze mindenütt vannak,
de az igazi "maffiák" nem szokták betartani a törvényeket.
A "cosa nostra" nagyrészt illegális mószereket alkalmaz,
s anyagi haszonszerzés, nyerészkedés az elsődleges célja,
nem pedig olyasmi,
ami nagyban előrevinné az emberi kultúrát és ismereteket,
ahogy - meggyőződésem szerint -
az egyetemi és tudományos közösségek
(emberi gyarlóságaikkal együtt is) leginkább előreviszik,
s - elsöprő többségüben - a törvényeket is igyekeznek betartani.
...
...
Egy másik hírhez:
> Kisszínes
>
> Az átlagnál gyengébb a magyar felsőoktatás
>
> Magyarország a 34. azon a 48 tagú világranglistán, amelyet a
> felsőoktatás színvonaláról állítottak össze a melbourne-i egyetemen.
> Az első három helyen az Egyesült Államok, Svédország és Kanada áll. A
> kritériumok: a befektetett források, az eredmények (kutatások és a
> munkaerőpiaci megfelelés), az egyetemi hálózat fejlettsége, valamint a
> politikai és törvényi környezet.
> Forrás: Haszon hírek, 2012. május 12. * Továbbküldöm a hírt
> Címkék: felmérés | minőség, -irányítás, -fejlesztés | oktatás
> (folyamat, intézmény stb.) |
> vissza
(NpL: )Véleményem szerint nagyon problematikak ezek a világranglisták.
Aki kis nyelveken szerényebb kultúrákról,
ráadásul helyi szakfolyóiratokban
- mégoly szívonalasan is - publikál
(vagy csak nem a világcentrumokban dolgozik),
azt ezeket a rangsorok nemigen nem veszik figyelembe.
Számos egyéb érv is felhozható lenne az ilyen ranglisták torzításaival szemben.
Regionális rangsoroknak talán lehetne értelmük,
bár módszertanilag aggályos az elkészítésük.
Üdv.:
László
