Szabad hozzáférésűvé kell tenni a tudományos folyóiratokat, ez az
egyhangú döntés született a Science Europe brüsszeli közgyűlésén –
tájékoztatta Pálinkás József csütörtökön telefonon az MTI-t.
MTI | 2012. május 25.
„A Science Europe jelentős szerepet tölt be az európai
kutatási-fejlesztési tervek kialakításában, az európai kutatások
koordinálásában, hiszen az uniós tagországok kutatásokat végző és
kutatásokat finanszírozó nem kormányzati szervezeteit egyesíti. Ötvenegy
tagja között olyan rangos szervezetek találhatók, mint a németországi
Max Planck Társaság és a Helmholtz Társaság, a Francia Országos Kutatási
Tanács (CNRS), vagy a brit Research Council. Magyarországot az OTKA
(Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Magyar Tudományos
Akadémia képviseli" – ismertette az MTA elnöke, aki egyben a Science
Europe igazgatótanácsának a tagja.
Pálinkás József kitért arra, hogy a tudományos folyóiratok előfizetési
díja jelentősen megnőtt, ami ma gondot okoz minden kutatást végző
szervezetnek, még a nagyoknak is.
„Ezt a problémát kíséreljük meg olyan módon megoldani, hogy szabad
hozzáférésűvé tennénk a tudományos folyóiratokat. Finanszírozásukat
pedig oly módon oldanánk meg, hogy a cikkek publikálásáért megjelenési
díjat fizetnének az intézmények, kutatók, vagy az olyan finanszírozó
szervezetek, mint az OTKA. Szabad hozzáférésű lenne például mindenki
számára a Nature. Igaz, ennek az lenne az ára, hogy a Nature-ben való
publikálásért fizetni kellene, viszont a könyvtáraknak ezek után nem
kellene megvenni a folyóiratot. Az előfizetési díj megszűnik, és
átalakul publikációs díjjá" – magyarázta Pálinkás József.
Hozzátette, hogy világtendenciáról van szó. A konferencián elhangzott,
hogy a Harvard Egyetem is kényszerült néhány folyóiratot lemondani, mert
oly magasra nőttek az előfizetési költségek. Az amerikai Nemzeti
Tudományos Alap (National Science Foundation) pedig a szabad hozzáférés
témájában összehívta az ötven ország tudományos szervezeteit egyesítő
Global Research Council konferenciáját.
„A tudomány képviselőinek elege van abból, hogy miközben ők szerzik meg
a kutatások végzéséhez szükséges granteket, ők állítják elő a tudományos
eredményeket, ők bírálják a folyóiratokban megjelenő cikkeket,
horribilis összegeket fizetnek azért, hogy az általuk létrehozott
eredményekről olvashassanak. Ez egy alapvető átalakulás, amely
Magyarország számára is nagyon fontos, hogy a tudományos közlés
költségei csökkenjenek, ne pedig növekedjenek" – fogalmazott Pálinkás
József.
Ismertetése szerint a közgyűlés döntött arról is, hogy létrehoz hat
tudományos bizottságot (mérnöki tudományokban, a fizika, kémia és a
matematika tudományában, orvostudományok, élettudományok,
társadalomtudományok és a bölcsészettudományok) terén.
„Jó esélyünk van arra, hogy több magyar kutató is bekerüljön ezekbe a
bizottságokba, amelyek jelentős mértékben alakítják majd az Európai
Kutatási Térséget. A közgyűlésen döntés születhet arról is, hogy a
Science Europe állást foglal a Horizont 2020 programmal kapcsolatban,
amely az Európai Uniónak 2014-ben induló tudományos, fejlesztési és
innovációs programja. A Science Europe által tömörített szervezetek
meghatározó szerepet játszanak az európai kutatásokban. A Horizont 2020
megvalósíthatósága nagymértékben függ attól, hogy a legjelentősebb
európai kutatási szervezetek támogatásukról biztosítják a programot" –
összegezte Pálinkás József.
http://www.nyest.hu/hirek/ingyenesse-kell-tenni-a-folyoiratokat
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
