Mindenesetre búcsúzóul kiemelném, hogy mindkét magatartásformának hallatlan nagy szerepe van/lehet a mi kis világunk (nagy világunk) jobbá tételében.
Üdv.:
Domonkos
----------------------------- dr. Horváth Sándor Domonkos szabályozási szakjogász, könyvtáros Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és Közösségi Tér, igazgató 30/504-7108 Skype: hsdhsi1 "Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)
2012.02.06. 12:01 keltezéssel, Adam Paszternak írta:
Kedves D.,
persze, látom én a másik oldalt is, habár számomra az ilyen állásfoglalások nem tűnnek opcionálisnak :)
Egyébként egy lehetséges ilyen tárgyú nyilatkozatról pont nem a képmutatás jutott volna eszembe - holott eléggé "kritikus" vagyok az MKE dolgában ;) -, hanem egy nagy piros pontot adtam volna.
Nem vagyok benne biztos hogyan érted azt, hogy az "MKE működőképességének fenntartása is alapvető érdek", hiszen ha a tagság valóban elkezd "függetlenné válni" és az MKE a (stratégiailag igazolható?) "impotenciája" (na jó: vehemenciahiánya) miatt elpártolnak a tagjai, akkor hosszú távon sokkal nagyobb lesz a működésképtelenség veszélye (szerintem). Elég megnézni a megtorpedózott tagdíjemelést (népszerűbb nevén: reformot), az MKE így sem tudja finanszírozni önmagát (legalábbis kifelé ez jön le), tehát az ilyen elvándorlások abszolút megbéníthatják. Kérdés, hogy megéri-e fennmaradni, ha ennek az az ára, hogy korlátozzuk magunkat a cselekvésünkben?
Egyébként visszaolvasva a jegyzőkönyveket: szó van a pénzügyi gondokról, a kommunikációs problémákról, a gazdálkodás dokumentációjában fellelhető anomáliákról, a vándorgyűlésről, a felterjesztésekről stb., miközben az ilyen leépítés-dolgok csak közvetetten (l. titkárságvezetői státusz) kerülnek elő. Valóban a küldöttgyűlés vagy a taggyűlés "népharagja" kellene ahhoz, hogy ráirányítsa az MKE-elnökség figyelmét arra, amiben benne élünk és ne csak befelé legyen tevékeny az egyesület? Egyáltalán, az önérdekvédelemnek valóban meg kell ölnie a más szakmabeliek érdekeinek védelmét?
Persze, nincsenek illúzióim, tudom, hogy valószínűleg semmit nem ért volna az egész (kivéve ugye az emlegetett közhangulatot). Ám úgy gondolom, hogy akkor is csinálnunk kell, ha nem érünk el vele semmit. Ha közvetlenül nem is tudunk megváltoztatni dolgokat, közvetetten akkor is elérhetjük, hogy az ilyen sajtózásokkal ráirányítsuk az emberek figyelmét a dolgainkra. Mert ahogy elnézem, nekünk nincsenek alapból SLAM-jeink ( http://slamupdate.wordpress.com/), meg FSCL-jeink ( http://www.saveourlibrary.org/index.shtml), márpedig előbb-utóbb valószínűleg szükségünk lenne majd rájuk...
Valószínűleg a képlet tényleg bonyolultabb, mint ahogyan én érzem. Ennek ellenére mivel érzésekről van szó, ez van... :)
Ádám
Paszternák Ádám Könyvtári és információs szakember http://psztrnk.net
_______________________________________________ Katalist mailing list Katalist@listserv.niif.hu https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
