A szellemi atya -- néhány kollégával egyetemben -- hat hétig válogatta a 89 óta nem kölcsönzött műveket a leltárnaplók bejegyzései alapján. 240 ezer tételt néztünk át, hogy a végül kiállított ötezret megtaláljuk. Utána jött a fizikai portalanítás, kipakolás, valamelyes rendszerezés, sok-sok könyv kézbevétele, (és igen: olvasása is!) interjúk irodalmárokkal, könyvszerkesztőkkel, akik a rendszerváltás óta nem kölcsönzött könyveket ajánlják a később eszmélkedő generációknak.
Az ötlet két éve született meg, eddig nem volt alkalom a megvalósítására. A kiállítás időzítése, a provokatív címmel sokakat meghökkentett a szakmában -- de a könyvtárak, múzeumok, levéltárak januárban folytatódott kivéreztetésére nem számíthattunk, sem pedig arra, hogy ez is befolyásolja majd az értelmezést.
Az ötlet maga korántsem egyedi, bár eddig még csak németországi példákat gyűjtöttem.
2000-ben két fiatal újságíró az ulmi könyvtár tíz éve nem kölcsönzött anyagát elemezte, különös tekintettel a bennragadt Karl May-könyvekre. Ők ugyan nem állították ki, csak elemezték az adatokat, de azt fölöttébb szórakoztatóan tették. Ők első díjat nyertek egy újságíró-versenyen, a könyvtárban pedig sorbaálltak a "senkinek nem kellő" kötetekért.
Más német könyvtárak azóta így reklámozzák a gyűjteményüket, az utóbbi hónapokban Frankenbergben, vagy Freisingben, azzal a felkiáltással, hogy a "Nullerlisté"-ről kell kimenteni a köteteket az olvasóknak:
http://www.wlz-fz.de/Lokales/Frankenberg/Frankenberg/Leser-werden-zu-Buchrettern
http://www.merkur-online.de/lokales/landkreis-freising/nullerliste-gelesen-aber-dennoch-interessant-452202.html
Holnap este hatkor nyitjuk a kiállítást -- Barna Imre vállalta a megnyitót -- két hónapon keresztül lehet olvasgatni, felfedezni. Sok kapcsolódó rendezvényt tervezünk: nem csak irodalmárokkal, kiadókkal, vagy épp antikváriusokkal, hanem olvasó művészemberekkel is. Külön öröm, hogy zenészek, grafikusok, vagy színházi emberek is vállalkoztak "leletmentésre", beszélgetésekre - könyvekről, könyvkiadásról, könyvtárakról.
Nehéz értelmeznem a "keresztre feszített sertéstetem és hasonlók" kitételt. Maradjunk annyiban: nem is találom érdemesnek.
Remélem, megtisztel a látogatásával, és azután alakítja ki a véleményét a vállalkozásról.
Dobó Katalin
OSA Archívum
>>> "Horvath Sandor Domonkos, dr."
Szerintem itt egy szimbólum támadásáról van szó, ami vagy tudatos, vagy ösztönös. Sajnos sok szakmabeli a globális szimbólumot (műveltség, művelődés, humánum) partikulás szimbólumként értelmezi, azaz a korszerűtlen szakmai felfogás(ok) kritikáját látja benne, és ekként üdvözli, közben eszébe se jut, hogy mihez tapsol.
Ennél itt sajnos alighanem többről van szó, számomra valahol a keresztre feszített sertéstetem és a hasonlók társaságában helyezkedik el a dolog. Amint tudjuk, ingyen leves nem létezik, valaki finanszírozta az egész kiállítást, ahogyan a megelőző munkálatokat is.
Szellemi atyját alighanem arra kötelezném, hogy olvassa el a kiválogatott műveket :-)
HSD
"Minden jó ember szívében megleled az Istent" (Seneca)
2012.02.25. 15:39 keltezéssel, Imre Tóth írta:
Kedves Kollégák!
Érdekelne, hogy véleményük szerint valóban szükség van-e erre a negatív kampányraa könyvtárak jelenlegi helyzetében?Nehogy valóban "halottá" váljanak a könyvtárak.
Üdvözlettel:
Tóth Imretájékoztató könyvtáros
