A Molnár Simon által hivatkozott forrás szerint is a nem-formális és az informális tanulásszervezési tulajdonságok dolgában a szakemberek között meglehetősen nagy a vita. Egyes szerzők nem-formálisnak egy átmeneti tanulszervezést tartanak a formális és az informális között, mások pedig ezt, pontosabbab az alkalmazott kifejezés használatát erre az átmeneti jelenségre nem fogadják el. Ennek pedig angolul és magyarul is nyomós okok vannak. Formális logikailag ugyan különbség van a kétfajta ellentélttípus között, az informális ugyanis alapavetően szemantikai (ontológiai) ellentét (mint pl. adekvát-inadekvát, de ide tartoznak a köznyelvben történetileg kialakult formák is, mint apály-dagály), a nem-formális viszont alapvetően szintaktikai (állításon alapuló) ellentét, ui. tagadás. Márpedig az ellentét nem azonos a tagadással. Két ellentélt egyaránt igaz lehet (pl. jobboldali szemlélet, baloldali szemlélet), viszont vagy valami, vagy annak tagadása lehet csak igaz, illetve a tagadás ún. komplementer halmazt generál: a jobboldali nem aznos a nem baloldalival.
Ennek egyrészt van súlyos kommunikációs jelentősége, mert bnem ugyanazt jelenti, ha azt mondom, „ez nem jó”, vagy „ez rossz”, (valakinek a baloldali nem jó egyáltalán nem ugyanaz, mint ha azt mondja, a baloldali rossz: az egyik megengedő, a másik kirekesztő).
A tanulásszervezés területén alapvetően ezért problematikus az infornális és a nem formális fogalmakkal való osztályozás, ugyanakkor ezért nagyon érdekes. Ez ügyben a vita még nem dőlt el.
A pályázatban a két kifejezés együttes alkalmazása arra utal, hogy megszövegezői nem tanúsítottak elég mérsékletet a szaknyelvi megjelenés dolgában. Ennyire szubtilis, és mélyen elméleti problémát ilyen tömören címben szerepeltetni félreértésekhez vezet.
Ami pedig dr. Dárdai Ágnes részletesebb megfogalmazásait illeti, ott az tűnik fel, hogy a „digitális tulajdonság” fogalmán lényegében nem a tudat, hanem a megjelenítés, a nyelv, és vele a műszaki szint tulajdonságát értik:
A kommunikáció digitális és analógiás rendszerek által jut kifejezésre. Ezek a fogalmak a számítógép nyelvéből kerültek át. A digitális kifejezés olyan tulajdonságokat jelent, ahol a kód részeire, összetevőire bontható és a köztük lévő összefüggés leírható. Így a kommunikáció folyamatában a digitális tulajdonságok a nyelvre jellemzők. Az analóg kód tágabb, nem lehet részekre bontani. Az ilyen típusú kód segítségével megy végbe a szimbolikus (művészi) és a nem verbális kommunikáció (pl. gesztus, mimika).
A web találatai legalábbis erre utalnak. Olvasási tulajdonsága az olvasónak van, digitális tulajdonsága pedig az olvasott szövegnek. Nem könnyíti meg még a szakember dolgát se, ha ez a különbségtétel valamilyen módon nem érvényesül a megfogalmazásban.
Mindez akkor probléma, ha a szövegek közreadása egy szintű: a szerző szövege közvetlenül lesz nyilvános, szerkesztői ellentételezés nélkül. Ez a jelenség egyre elterjedtebb és problematikus. A szerző és a szerkesztő közötti ismétlődő egyeztetés a gondolkodói tevékenység egyik leghasznosabb szakasza. A beleérző, jó szerkesztő a szerző szerény társa, valami olyasmi, mint tamplomi freskókon a szentek mögött elmosódott megjelenő emberi alakok egyike. Berke Zsuzsa valószínűleg azért szólalt meg, mert ő is érzékeli ezt a problémát.
Ungváry Rudolf
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes
Sent: Thursday, November 24, 2011 8:05 AM
To: Katalist
Subject: [KATALIST] kompetencia
Tisztelt Balzsay Cecília!
Ha a Vass Vilmostól idézett szöveg, vagy esetleg mások definíciója alapján fogalmaztuk volna meg pályázatunk címét, akkor kb. így nézett volna ki:
"Olvasási és digitális, alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonságok, de fontos motivációs elemek, képességek, és egyéb emocionális tényezők fejlesztése könyvtári szolgáltatásokkal. A PTE Egyetemi Könyvtár a minőségi oktatás és a hatékony tanulás...".
vagy esetleg így:
Olvasási és digitális, a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapuló, egy adott személynek a tanulás során kifejlesztett képességei fejlesztése könyvtári eszközökkel. A PTE Egyetemi Könyvtár a minőségi oktatás és a hatékony tanulás...".
(Esetleg kibonthattuk volna a digitális és a diszpozíció definíciót is...)
A címet, amellyel nyertünk, én fogalmaztam meg, és továbbra is rövidnek és frappánsnak tartom. Nem vagyok benne biztos, hogy a pályázatunkat elbírálók mérlegelték-é a kompetencia definícióját, ahogy abban sem, hogy a pályázati cím alapján döntöttek volna a támogatásunkról. Csak remélni merem, hogy a pályázatunkban megfogalmazott tartalmat, az abban foglalt fejlesztési célokat találták támogatásra méltónak. Ezért egy lezajlott, már a befejezéshez közeledő nyertes pályázat címéről, a címben található fogalom értelmezéséről folyó eszmecserét nem tartom aktuálisnak (pardon időszerűnek).
Mindenesetre kérem, hogy amennyiben ideje engedi, látogasson el a Tudásközpontba a TÁMOP zárórendezvényünkre, hogy személyesen meggyőződhessen, hogy a PTE Egyetemi Könyvtár milyen tevékenységet folytat látogatói olvasási és digitális kompetenciáinak fejlesztésére!
üdvözlettel:
Dárdai Ágnes
A(z) üzenetben nem található vírus.
Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
Verzió: 2012.0.1873 / Vírus adatbázis: 2101/4635 - Kiadás dátuma: 2011.11.23.
