> - Azon művek esetében, melyek a szerzői jog hatálya alatt állnak, valami
> hasonlót kell létrehozni (kiharcolni), mint amit sikerült a
> digitalizáció egy kegyelmi pillanatában a PIM-DIÁ-nak.
>
> - A kurrens irodalom pedig már amúgyis digitálisan jelenik meg, itt csak
> a szolgáltatásról kell megegyezni, persze ez lesz a legnagyobb meccs.
elegáns szint:
Lehet, hogy valami az Apple-hez hasonló megoldás működhetne a jogvédett
dokumentumok esetében is. Az okos telefonokon pár dollárért (centért?)
lehet letölteni alkalmazásokat, de a népszerű "app"-okat sokan töltik le,
és így ez megéri. Tehát valaki le akar tölteni egy tanulmányt, és smsben
füzet 50-100 Ft-ot valakinek, és ebből a szerző is kap egy részt. Ez nekem
önmagában tetszene, de keveset tudok erről.
szemérmetlen szint:
A világban meglepő kapcsolatok állnak fenn, és érzékszerveink hatékonysága
messze alul marad befolyásoló képességünk mögött.
Azt nem tudom, hogy pl. a tabletekben van-e tantál? Mivel telefonokban
igen, gondolom ezekben is. Ha igen, akkor remélem hogy ennek bányászatát
össze lehet majd egyeztetni a gorillák életben maradásával, illetve abból
a bevételből, illetve megtakarításból, ami ezeknek a megnyerő
készülékeknek a használatából származik jut majd a tantált bányászó
gyerekek munkafeltételeinek és az ott élők életszínvonalának javítására
is. Mi egy nagyon boldog és békés országban élünk, én igen örülök, hogy
nem Kongóba születtem, bár a romantikus elképzeléseim "Afrikáról" nagyon
tetszenek.
"A koltán az az ásvány, amiből a tantál nevű fémet nyerik. Az angol
columbite-tantalite mozaikszóból ered, és rendkívül nagy a kémiai
ellenálló képessége. A tantál egy ritka és rendkívül értékes fém, melyre
óriási igény van a csúcstechnológiai műszerek előállításához,
mobiltelefonok, laptopok, MP3 lejátszók és más elektronikai készülékek
kondenzátoraihoz.
A világ koltán készletének 80%-a Afrikában található, ennek is nagy része
a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Világunk egyre növekvő igénye
az elektronikai eszközök és a mobiltelefonok irányában azt eredményezte,
hogy 1990 és 2002 között megnégyszereződött a koltán bányászata a Kongói
Demokratikus Köztársaságban. Ugyanitt él Földünk egyik
legveszélyeztetettebb állatfaja, a keleti sík vidéki gorilla is, további
10 főemlős fajjal együtt. Populációik drasztikus csökkenése bizonyíthatóan
összefügg a természetes élőhelyükön folytatott agresszív koltán
bányászattal.
A bányákban becslések szerint foglalkoztatott 100.000-140.000 munkásból
mintegy 50.000 gyerek dolgozik nap mint nap, közülük a legfiatalabbak alig
7 évesek. Munkakörülményeik elviselhetetlenek és életveszélyesek. A
szegénység tömegeket kényszerít arra, hogy a tüdejüket és szemüket
tönkretevő porban éhbérért dolgozzanak, és miközben a bányák üzemeltetői
busás haszonra tesznek szert, a bányászok a hosszú munkaidő ellenére sem
tudnak annyit keresni, hogy elegendő élelmiszert és gyógyszert vegyenek
maguknak és családjuknak.
Az erőteljes felszíni kitermelés visszafordíthatatlan károkat okoz a
bányák környezetében is. A bányák hulladéka sok esetben nehézfémekkel és
vegyi anyagokkal van tele, melyek súlyosan szennyezik a talaj és a
felszíni vizeket is. A bányák közelében lakó, eddig zöldségtermelésből élő
emberek képtelenek a továbbiakban a földjükön fogyasztásra alkalmas
élelmiszert előállítani, és így teljesen ellehetetlenülnek.
A fakitermelés a bányák közvetlen közelében, és az úthálózat létrehozása
miatt nem csak az ott élő állatok élőhelyének megsemmisítése miatt
kétségbeejtő, de szabad utat enged az orvvadászok számára is, akik ezrével
ölik le, és fogyasztják el az elrejtőzni képtelen vadállatokat.
A környezeti veszélyek sajnos nem szűnnek meg egy bánya bezárásával. Az
elhagyott területek ökológiai időzített bombák lehetnek, hiszen a cégek
maguk mögött hagyva örökségüket, nem költenek a mérgezett területek
megtisztítására, így azok még nagyobb területeket szennyeznek meg és
tesznek örökre lakhatatlanná növény, állat és ember számára.
Az elektronikai eszközökhöz felhasznált koltán több mint a fele ismeretlen
eredetű, melyek felvásárlásával a gyártó cégek közvetlenül felelősek az
Afrikában zajló illegális bányászatért annak minden humanitárius és
ökológiai vonzatával együtt."
Kedves Balázs, ne haragudjon és ne vegye magára, de megint az Ön levelét
egészítem ki az engem zavaró dolgok megemlítésével.
Angolul tudóknak (és erős idegzetűeknek) néhány részlet arról, hogy déli
szomszédaink milyen módon bányásznak.
Ezekről a reklámok nem beszélnek.
Elnézésüket kérve és üdvözlettel
Gondos Gábor
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
