Kedves Vitázók, Tisztelt Büki Úr!
Két reflexió.
A sétálóidő letöltésének kezdete előtt néhány nappal, kedves informatikusunk, Góg Zoltán segítségével, sőt, ajánlására, filmbemutatót tartottunk a Pollack Könyvtárban. Íme a meghívó:
"Filmvetítés a Pollack Könyvtárban!
Szeretettel meghívunk mindenkit a Pollack könyvtárába, az Into Eternity című film vetítésére, 2011. május 17.-én, kedden, 17 órai kezdettel.
A többszörös díjnyertes film az egyik legnagyobb nukleáris hulladéktárolóról, Onkalo-ról (Finnország) szól, bővebben itt: http://www.intoeternitythemovie.com/
A filmet eredeti nyelven, magyar felirattal vetítjük.
A könyvtárosok"
A film arról szólt, hogy mekkora nehézséget okoz az atomhulladék tárolása. Az évezreddel utánunk jövőknek, akikről azt sem tudjuk lesz-e még emberi arcuk (akkor csókolom őket, Nagy László után "szabadon") hogyan magyarázza majd meg a mai "atomtemető" ember, hogy ne nyissa ki Pandora szelencéjét.
(A filmre - a takarítónéniket és Góg Zolit valamint engem nem számítva, hárman voltak kíváncsiak. Ők döbbenten mentek el a film után. Szó nélkül.)
És éppen idevág, az a kérdés, mekkora a könyvnyomtatás és a számítógépes munka ökológiai lábnyoma Földünkön. Aki erről még nem tudna, annak ajánlom Gondos Gábor egyik régebbi Katalistes levelét. (Utólagos engedelmével, idemásolom, hogy ne kelljen keresgélnie annak, aki olvasni akarja.)
A két dolog, a film és a levél együtt, azért elgondolkodtató, nem?
Üdv: P. L.
"Vizsgálja-e valaki, hogy egy digitális kiadványnak mekkora az ökológiai
lábnyoma, környezetterhelése egy könyvhöz képest, vagy csak egyszerűen úgy
gondoljuk, hogy mivel a digitális változathoz nem kell papír, tehát
természeti kára sincs? Ez ugyanis szorosan összefügg a szociálisan
érzékeny hozzáférés biztosításával.
Vizsgálják-e, hogy a digitális hordozók milyen mértékben növelik a könyvet
olvasó (nem a letöltő) emberek számát?
Egy-két szempont az első kérdéshez- bár én csak műkedvelő vagyok, és nem
geofizikus, vagy hasonló:
A szerverek, és a helyi számítógépek, vagy hordozható kütyük
energiaellátása azzal az árammal működnek, amit egyelőre főként kőolajból
állítanak elő. Ennek biztos van a természetre negatív hatása, pl. co2
kibocsátás, ami erősíti a klímaváltozást (ez utóbbi sajnos nem csak azt
jelenti, hogy többet lehet strandra járni, hanem az időjárási viszonyok
kiszámíthatatlanabbak lesznek, illetve pl. a növények által lakott zónák
eltolódnak, tehát ahol eddig lehetett búzát termeszteni, ott esetleg nem
lehet, másutt meg épp mostantól lehet (ez csak a búza, amivel
foglalkozunk, a vadon élő növények és állatok oldják meg maguk ezt az
átrendeződést). Ez persze nem pusztán attól van, hogy én digitálisan
akarom olvasni az Egri csillagokat, hanem a társadalmi berendezkedésünk
egésze épül a kőolaj elégetésére.
A kőolaj kitermelési csúcsa egyébként állítólag ezekben az években van,
ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb gazdaságosan kitermelhető van belőle,
emiatt egyre drágább lesz, végül egy hordó kitermeléséhez egy hordónyi
energiát kell felhasználni, míg eközben az igények folyton nőnek. Új és
elegendően nagy mezőt évek óta nem találtak (a Föld véges, mi meg végtelen
gazdasági növekedést szeretnénk rajta).
A megújuló energiaféleségek állítólag jóval kevésbé impulzívak, mint az
atom, vagy a fosszilis.
Néhány vonatkozó cikk a www.ffek.hu oldaláról:
"The Oil Drum: Interjú készült az IEA (International Energy Agency) vezető
közgazdászával, Faith Birollal, a tegnapi Independent-ben. Az IEA
szakembere nagyon kemény állításokat fogalmazott meg, melyek teljesen
ellentétesek az IEA korábbi nyilatkozataival és irányvonalával. "Egy nap
elfogy az olaj. Ez nem ma van, vagy holnap lesz, de egyszer eljön. Nekünk
pedig el kell hagynunk az olajat, mielőtt az olaj hagy el minket; és fel
kell készülnünk arra a napra. Minél előbb kezdjük, annál jobb, mert egész
gazdasági és társadalmi rendszerünk az olajon alapul, és ezt
megváltoztatni sok idő és sok pénz szükséges - és ezt a kérdést komolyan
kell vennünk." Jelenleg valós veszélye van annak, hogy az olajellátás
összeomlik a jövő év után, mert [a válság elmúltával] az igény megindul
felfelé és nem történt elég erőfeszítés az új források kiépítése terén [a
válság miatt elmaradó befektetésekre céloz], melyek kiváltanák a gyorsan
merülő régi mezőket- nyilatkozta Faith Birol.
A vezető közgazdász azt is beismerte, hogy a korábbi kimerülési mutatók
tévesek az IEA jelentéseiben; az idén 6.7% a már termelő mezők átlagos
kimerülési mutatója [azaz egy átlag mező 6.7%-al kevesebb olajat fog
termelni 2009-ben, mint 2008-ban.] Korábban 3.4%-ról és 4.9%-ról
beszéltek.
VIII. 27. New Scientist: A cikk 15 éven belülre teszi a platinatermelés
kimerülését. Ugyanilyen gyorsan tűnik majd el az indium (LCD tévéknél
használják), a tantál (maroktelefonokban van), a hafnium, de a nem túl
távoli jövőben fogy el az urán, a cink, a foszfor is. A platina egyébként
az üzemanyagcellák alapanyaga lenne.
Láthatjuk, hogy nem elég arra gondolni, a technológia majd megoldja
gondjainkat, úgy tűnik mérlegelni kell, mivel teszi majd ezt.
Atomenergiával, napelemekkel, hidrogéncellákkal úgy tűnik - nem.
The Oil Drum: Az atomenergia rövid távú jövőjéről szóló cikk (szerzője
fizikus, a CERN kutatója) megállapítja, hogy a felhasznált urán
mennyiségét eleddig fedező polgári urántartalékok az elkövetkező 5 évben
kimerülnek. Mivel az előbbi készletek és a bányászat együtt szolgált az
erőműveknek "üzemanyagul", a tárolt készletek fogyását csak a bányák
hozamnövelése lenne képes ellensúlyozni. Évente 5000 tonnával kellene több
uránt bányászni, ez jelenleg valószínűtlennek tűnik, ezért 2009 végére kb.
1200-1400 tonnás hiány lép majd fel. Ez főképp olyan országokat érinthet
kellemetlenül, mint Japán, ahol a nukleáris energia az áramtermelés
tetemes részét teszi ki."
--
Pintér László
nyugdíjas főkönyvtáros
7635 Pécs, Csóka dűlő 8.
Tel.: 72/226-151
Mobil: +36 30 981-88-45
Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
