Ezek a kérdések "fejben" dőlnek el. Természetesen "végét járja" a
hagyományos könyvtári szolgáltatás, egyfelől az olvasásról történő
leszokás, másfelől a digitális átállás, harmadrészt az általános
globális gazdasági és erkölcsi válság hatásai miatt. A folyamat
gyorsasága lehet csak vita téma. Ennek megítélése nem korosztályi
kérdés, aki nem az agyát, hanem a korát tartja fő érdemének, annak
üzenem, hogy bár mindegyik amortizálódó jószág, az utóbbi egészen
biztosan az. :-)
Az, hogy kicsoda minek örül avagy nem örül a katalisten, miként
vélekedik és mire vágyik, az érdekes lehet, de nem befolyásolja a
folyamatokat. A lényeg, hogy sem az önsajnálat, sem az önáltatás nem segít.
Az általam vezetett intézmény teljes átalakításának terveit most
tenderezik egy EU-s projekt adta lehetőség keretében. Üvegtető a
télikertre, ott irodalmi kávéház, art-mozi, konferenciaterem,
hangszigetelt tanulószoba, IT kabinet, nagy egybenyitott, megnövelt
terek, a jelenleginél háromszor nagyobb, játszóházra hajazó
gyermekkönyvtár - ezek a formák, a tartalom pedig egy olyan
közintézmény, ahol szívesen töltik az idejüket az emberek, ehhez erős
informatikai támogatást kapnak, egyformán élvezve a hagyományos
könyvtári szolgáltatások javát és... valami teljesen mást: egy
találkozási pontot, ahova "csak úgy" is jó bemenni.
Persze a világ változik, és millió dologtól függ, meddig jutunk ezen az
úton, milyen akna vagy árok keresztezi majd terveinket - de ha nincsenek
egészen új és trendi elképzeléseink, amelyek mögé lehet álltani a
fenntartót, akkor tényleg előfordulhat, hogy a farba billentett strucc
esetét tudjuk csak modellezni, azaz még mélyebbre kerül a fejünk :-)
Teljesen érthető, hogy az egzisztenciális félelmek és nehézségek
elkeseredett reakciókat szülnek. Az önsajnálat azonban az első lépcső
abba az irányba, hogy mások sajnáljanak (le) bennünket.
Legyünk merészek megmutatni, mit tudnánk hozzátenni egy élhetőbb ország
(világ) megvalósításához. Nincs pénz a kicsiny álmokra. Merészeket kell
imaginálni.
Üdv.:
HSD
2011.09.22. 21:30 keltezéssel, Hegedűs György Tamás írta:
> Tisztelt Büki Balázs!
>
> Alaposan el lettünk parentálva Pintér Lászlóval - bár nagyon udvariasan - mint "idős", már nem kompetens kollégák. Nem vitattam a számítógép előnyeit, s nem is sírom vissza régi időket. A számitógép nagyon sok mindenre tökéletesen alkalmas - gyorstájékoztatásra, a cédulakatalógus kiváltására (nem kell a könyvtárosnak fölösleges köröket futnia), a könyvtári adminisztrációra. És a szakirodalom olvasására, tanulásra, kinyomtatásra, jegyzetelésre stb. Így ezen dokumentumok "kötelező" és ronggyá olvasott példányai válhatnak fölöslegessé (Babbie, Allport, Buda Béla, Forgas stb.)
> Abban van nézetkülönbség közöttünk, hogy valaki - ha még egyáltalán olvas szépirodalmat - (Dosztojevszkijt, Márait, Tolsztojt, Bulgakovot, Kosztolányit - sorohatnám a végtelenségig - horribile dictu: krimit vagy könnyebb olvasmányt) nem a monitorra bámulva akar olvasni.
> Hol vannak az első, nemhagyományos dokumentumok? Dia, videó, hangkazetta??? Még a CD, DVD kölcsönzése is csökken (le lehet tölteni, minek fizessek érte külön), ez okozza a könyvtárak lassú haldoklását, ami szomorúsággal tölt el. Az információs forradalom maga alá gyűrte a Gutenberg-galaxist, pedig a kettő jól megférne egymás mellett. S a forradalom mindig mást hoz, nem mindig a legjobbat, és legtöbbször erőszakosan.
> Lehet, hogy egyetértünk, csak a megközelítési módjaink térnek el egymástól.
>
> Üdvözlettel:
>
> Hegedűs György Tamás
> nyugdíjas tájékoztató főkönyvtáros, könyvtári főtanácsos,
> gimnáziumi magyartanár
>
> (Miért ne írnék titulusokat? A klaviatúra elbírja... Ez már önirónia.)
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
