T. Lista!
Ez is csak humor (vagy anekdota), bár néha elfanyarodik:
Vekerdi László - gondolom többeknek - elmesélte,
hogy régen a rendőrségen megkérdezték tőle, hogy hol dolgozik.
Mondta, hogy könyvtáros. Mire a dörzsölt főrendőr kijelentette,
hogy "akkor maga nem is doktor", s kihúzta az igazolványából a "dr"-t.
(Pedig V. L. fiatal korában ténylegesen orvos volt.)
Laci bácsi a "jelenléti íven" is mindig lehúzta a neve elől a két betűt,
melyet a GH-sok minden hónapban gondosan a veve elé írtak.
Gyakran valamelyik tanítványa a védésére hívta őt,
akkor - számos esetben fültanuja voltam-
Laci bácsi a telefonban az őszinte gratulálás mellé halkan, ironikusan megjegyezte,
"milyen szép is az, amikor valakit megkandidálnak".
A civil életben lehet visszatetsző,
amikor valaki a neve előtti titulussal szerezne előnyöket pl. sorbanállásnál.
Az pedig néha megmosolyogtató,
amikor valaki egyszerrre írja a neve elé és a neve után is kb. ugyanazt,
és nem is mindig hivatalos közegben.
(Nagyon nem szép és igazánelítélhető módon szoktam azzal élcelődni
- bár erre nincs sok alapom-,
hogy ez az ember most "előlről is doktor, meg hátulról is doktor".
Az akadémikusoknak és a nagydoktoroknak erre általában nincs már szükségük.
Meg akad még néhány olyan fura pók, csodabogár is ,
több tudományban találni ilyet,
aki a könyvei közül bármelyiket beadhatta volna disszertációnak,
de nem tette meg.
Ezeket viszont általában kedvelem.
Csuda tudja, miért.
(NpL)
