elfelejteni, hogy négy alkalommal és mely okokból
fosztották meg trónjától a Habsburg-házat. Tehát vitathatatlanul
főherceg. De jogos trónörökös? Vitatható.
A trónigényről való 1961-es lemondást nem számítva - bár lehet, hogy az
csak Ausztriára vonatkozott :-)
(Ugyanabban az évben, 1961-ben halt meg a K.u.K. kötelékében megrokkant
nagyapám, akinek a szobájában az aradi vértanúk
meg a ceglédi toborzás képe lógott.)
Akik viszolyognak a Habsburg detronizálástól, azoknak - szigorúan "csak"
könyvtárosként - kínálok
egy bizonyára szimpatikus forrást:
http://www.youtube.com/watch?v=XYDmVookVX8
Részlet a kisfilmből:
"... úgy gondoljuk, hogy a konzervatív és a katolikus hagyományőrzésnek
része az is,
hogy a királyság államformát az ember tapasztalatai alapján is és
történelmi tapasztalata alapján is
működőbbnek gondolja, mint egy akár más, köztársasági államformát." (Fr.
Várszegi Csaba)
Nos, akinek a születési jogú és a természetfelettitől származtatott
vezetés meg hierarchia jobban tetszik,
mint a közösség bizalmára, tagjainak szabad választására és a
(bizonyított) személyes kiválóságra épülő megoldás,
kívánom, sikerüljön olyan rendszerben élnie - míg a másként
gondolkodóknak is akad egy másik :-)
Egyetértek Zimányi Magdolnával - kizárólag a teljesség érdekében
felemlegetve, hogy nálunk nem csak az arisztokráciának
nem adták vissza a kastélyokat, de a földműveseknek sem a presszióval
tagosított szőlőcskét, szántócskát, rétecskét,
a kisiparosoknak sem a műhelykét, kiskereskedőknek sem a boltocskát
stb. Mondhatni: nekik annyi sem maradt, mint egy előnév...
("Csupán" e presszió okán tudhat magáénak tágabb famíliám
kényszermunkára vitt iparost, öngyilkosságba hajszolt kulákot és
haláláig pár holdjának,
filléres függetlenségének visszaszerzésével küszködő földművest.)
Benne vagyok: haladjon ki-ki tovább őseinek múltja, családja,
közösségének története mentén, büszkén elődei eredményeire.
Ez a téma szólhat a név- és címviselésről, annak jogosságáról, de a
történelemszemléletekről, világnézetekről is.
Persze egy szakmai listán tényleg "érthetetlen", miért merülünk bele
ezekbe a dialógusokba - hacsak nem azért, mert
ott ficánkol bennünk egy teljesebb ember, igen eltérő kötődésekkel,
tapasztalatokkal, leoperálhatatlanul könyvtáros énünkről.
Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
2011.06.07. 12:15 keltezéssel, Kiss Gabor írta:
> A "státuszát" ő maga egy lendvai látogatása alkalmával így határozta meg:
> A lendvai vármúzeum akkori igazgatója Király Ferenc szobrászművész
> volt, főgondnoka pedig Császár Dezső. Ők fogadták a múzeumba érkező
> Habsburg Ottót, aki a bemutatkozások után így kiáltott fel: Uhaim,
> uhaim...el vagyok bűvölve! Császáhok és kihályok fogadnak...miközben
> én csak egy szegény, száműzött kihályfi vagyok! Nagyon megtisztelnek,
> ehhe nem számítottam.... :-)
> Szóval, ha doktorozunk is, ami megtörtént, megtörtént: tény, hogy ő
> volt jogszerűen az utolsó magyar királyi trónörökös, és ezt, már csak
> a történelmünk iránti tiszteletből sem szabad elfelejteni- az ő joga a
> trónörökösi, főhercegi címhez most ugyanolyan erősségű, mint gr.
> Klebelsberg Éváé ( aki egyébként gr. Klebelsberg Kunó egykori
> kultuszminiszter testvérének a leszármazottja, és jelentős
> környezetvédelmi tevékenységet fejt ki) a grófi címhez - vagyis a
> hagyományokon alapszik. Azok pedig nem bántanak senkit, de mégis
> egyfajta hidat képeznek a múltunk és a jelenünk között. Egyre többen
> nyúlnak vissza őseik múltjához, a családi, közösségi történetekhez, és
> büszkék arra, amit elődeik elértek, felmutattak - de ez szükséges is
> ahhoz, hogy az elmúlt évtizedek ideológiai kataklizmái, migrációs
> mozgásai után lecsillapodva, valóban otthon érezzük magunkat ebben az
> országban. Kiss Gábor
>
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 6190 (20110608) __________
The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
