2011. május 11., szerda

Re: [KATALIST] Sonnevend Péter hozzászólása (OSZK)

Tisztelt Levélíró !

Hidegfejű informatikusként az a véleményem : az OSZK rossz helyen,
alkalmatlan épületben van. Természetesen a környezet csodálatos, de
funkcionálisan alkalmatlan - szerintem.

A bővíthetőség más, a várban lévő bunkerokba, alagútakba - teljes naivitás.
Ki szállítja oda ?
Hogyan ?
Ki lehet egyáltalán tárolásra alkalmas helyiségeket alakítani ezekben ?
(Gazdaságosan.)
Stb., stb., stb.

Az én ismereteim szerint azért épülnek új könyvtárak.
Pl. Aarhus, Helsinki. Pardon : Pécs.
Ezek nekem funkciójukban is tetszenek.

A digitalizálással kapcsolatosan az egyik legnagyobb probléma : 30 év múlva
vissza lehet-e olvasni a mentett anyagot ? Lesz olyan eszköz még ami erre
képes ? A tároló eszköz nem megy-e tönkre ?
Nemrég - azt hiszem brit - véleményt olvastam arról, hogy egyszerűbb a
könyveket, könyv formájában tárolni ...
Persze a digitalizálásnak sok esetben fontos szerepe van, de ez nem a teljes
állományra igaz !

Mélyen tiszteletben tartom a Tisztelt Levélíró szakmai tapasztalatait,
korát, hozzáértését !
Nem kritikaként írtam a fentieket, hanem a probléma más szemszögből való
megvilágítására.
Tisztelettel : Bátori József

-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu
[mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of
kokas@bibl.u-szeged.hu
Sent: Wednesday, May 11, 2011 1:01 PM
To: Katalist
Subject: [KATALIST] Sonnevend Péter hozzászólása (OSZK)


Kedves Kollégák!

Sonnevend Péter csak passzív olvasója a listának, ezért megkért, mint
a témában hozzászólót, véleményét tegyem közzé a listán.
Ez jön alább,

üdv: Kokas Károly

----------------------------------------------------------------------------
-
A nemzeti könyvtár néhány aktuális kérdése: funkciók, gyűjtés,
szolgáltatások, elhelyezés

Egy híján ötven éve léptem az OSZK munkatársai sorába hírlaptári
raktárosként, később voltam középvezető, bő 10 évig (1993 végéig)
főosztályvezetőként az országos szolgáltatások vezetője. Minisztériumi
megbízással 1983 szeptemberétől 1985 tavaszáig a budavári épület
átvételéért és a könyvtár költözéséért egy személyben feleltem, - itt
nem részletezem a könyvtár akkori vezetői helyzetét (e másfél évről
ld. OSZK Híradó, Várbizottsági információk). 1999 tavaszán pályáztam
az intézmény igazgatói feladatkörére (pályázati programom olvasható a
Könyvtári Figyelő hasábjain). 49 éve vagyok olvasója, intenzív
használója az intézménynek. - (Az MTA - konkrétan: kik? -
hozzászólását érdemes pontosan elolvasni: büfét, könyvesboltot
hiányolnák (nincs talán ma is?), meg a sok helyen szétszórt állományt
panaszolják (történetesen gyakran használom az MTA Könyvtárát,
tapasztalom, mennyi mindent kell behozni a törökbálinti raktárból:
erre nem figyeltek volna fel?). - A január óta a Kataliston vajúdó
témakörhöz (új OSZK-épület?) fűznék - talán érdekeltként - néhány
megjegyzést.

1. Az OSZK korábbi elhelyezése (1846-, Nemzeti Múzeum) már a XX.
század elején kezdett szűknek bizonyulni. Az első reális, új
elhelyezésre vonatkozó gondolatok a kádári konszolidáció elején, 1960
körül fogalmazódtak meg (még a Vígadó épülete is felmerült). Végül a
,,királyi várból a kultúra várát" szlogen győzött (s lett a Nemzeti
Galéria, a BTM és az OSZK a kedvezményezett).

2. A nemzeti könyvtár legjobb erői, élükön Sebestén Géza
főigazgató-helyettessel, mindent megtettek, hogy a budavári palotába
kerülés korszerű megoldást eredményezzen (a közlekedés nyilván nem
tartozhatott hatáskörükbe). Egyik zseniális ötletük: a korábbi két
belső udvar beépítése toronyraktárnak (2 x 11 szint, összekötve a
felhasználó helyekkel a Telelift rendszer által) az épület II. és VII.
szintje közé, tejükre ,,sapkaként" nagy olvasóterem. A raktári
elhelyezés biztosítása egy nagy könyvtár esetén tipikusan 40 év. Az
építkezés elkezdődött: engem a Hírlaptárból 1964 nyarán úgy
búcsúztattak - nappali tagozatos egyetemi tanulmányaimat kezdtem
ősszel -, mire végzek, a könyvtár már a várban lesz (ehelyett ld. a
bevezetőt). Újabban egyes kutatók tudni vélik, maga Kádár János sem
támogatta teljes szívvel, s ezért is e ,,rekord-hosszúságú"
kivitelezés (1980 körül komoly alternatívaként merült fel, hogy
leállítják a kb. 90 % feletti készültséget mutató építkezést). A
Telelift 1976 óta állt ládákban, de ha akkor nem szerzik be, soha nem
került volna rá sor később (legkésőbb 1979 után súlyos gazdasági
gondok voltak mindenütt a ,,lágerben"; Moszkva - átéltem - már
1975-ben nem biztosított elemi szinten normális élelmiszerellátást...).

3. Az OSZK 1952 óta kettő köteles példánysort kap, ez ismereteim
szerint egyedülálló a fejlett európai országok közt, tetézve a minden
nagyobb - megőrző - könyvtárban törvényszerűen fellépő raktári
problémát. (Akkor ez a III. világháborús készülődés jegyében történt,
mint ahogy a debreceni második nemzeti gyűjtemény kijelölése is.)

4. A vári épület raktárkapcitása jelentősen - egyes szakértők szerint
legalább felével - növelhető, ha tömör raktári rendszert valósítanának
meg. Maga a vár tele van földalatti létesítményekkel (atombiztos
kórház stb. stb.): ezek irányában, tehát a föld gyomrában nem lehet
bővíteni? Ha az épület új funkciót kap, ki tudja megmondani, milyen
költséggel jár a beton raktártornyok kirobbantása a mai helyéről? -
Szegény gazdagok vagy Gazdag szegények vagyunk, kérdezhetném Jókai
regénycímeivel. Ha nem tévedek, a kormányzat idén minimum 1 (egy) -
vagy több? - milliárdot kivont a hazai könyvtári rendszerből (OSZK:
250 M, FSZEK: 150 M ,,zárolás" stb.).

5. Érdemes eltöprengeni arról, kell-e és milyen nagykönyvtárat építeni

a XXI. században. Meggyőződésem, hogy a Mitterand-féle
könyvtár-piramis típusú építések ideje lejárt. A használó szeretne
minél több dolgot bármikor és bárhonnan elérni, megkapni. Ennek módja:
a digitális könyvtár. Ki a Google-lal szerződik, ki maga áll neki a
munkának (a Finn Nemzeti Könyvtárban tavaly kibontották a klasszicista
műemlék-épület homlokzatát, hogy a világ egyik legkorszerűbb, szuper
teljesítményű digitalizáló gépsorát emeleti helyére juttassák). Saját
(nem professzionális) becslésem szerint a magyar kiadványtermés Hess
Andrástól máig - célirányos szervezést (és nem mutyizást!)
feltételezve - technikailag max. 10 milliárd Ft-ért digitalizálható
lenne. (Copyright-kérdésre nem térve ki.) Ma szakmánk egyik alapító
atyjának, Szabó Ervinnek nincsenek önálló könyvtártudományi művei a
MEK-ben, de nincs Sallainak vagy Sebestyénnek sem...

6. Egy olyan modern épület, amely létszámtakarékos, teljes körűen,
A-Z-ig gépesített, s hozzá jó földrajzi elhelyezést élvez, vajon
hányszor 10 milliárdba kerülne? (És milyen nyitva-tartással fog
működni? - ma a közel 2 milliós fővárosban vasárnap egyetlen könyvtár
sem nyit ki!) És az OSZK mai épületének új funkcióra átállítása ismét
csak további hányszor 10 milliárdot?

7. Mikor kezdünk hozzá a (csak a) világhálón lévő, folyton pusztuló
digitális tartalom megbízható feltárásához és megőrzéséhez? A Tószegi
Zsuzsanna vezette Neumann Digitális Könyvtár korábban épített egy
(legalább egy) web-katalógust, - hol a folytatás? A British Library
évek óta alapozza a világhálós tartalom megőrzését, - elemezte ezt a
tapasztalatot komolyan illetékes hazai szakértő? A modern kornak
megfelelő - a digitális hálózati anyagokat felölelő - köteles megőrzés
megoldása nem tűrhet halasztást. Talán ez a legsürgetőbb tennivaló!

8. Ha azt vetné fel egy mai Eötvös vagy Trefort miniszter, hogy e
megkisebbedett ország fővárosában kellene korszerű könyvtári ellátást
biztosítani, nem azt kérdezné elsőként: miért nem csinálunk 3-4
részkönyvtárból (OSZK, MTA, EK, FSZEK) egy igazit? Digitalizáltan,
bombabiztos nemzeti megőrző raktárral stb. - Ismerek nemzetközi hírű
egyetemi tanárt, aki New-York-i doktorandusz lányomtól kéri az itthon
elérhetetlen publikációk (természetesen digitális formájú)
megküldését. Erről is tudniuk kell(ene) az illetékeseknek, ha a magyar
versenyképességet növelni óhajtják.

9. Mielőtt bárki bármit lépne - kormányhű vagy épp ellenkező
nézetrendszerrel - meg kellene nézni minél alaposabban 5-6 fejlett
európai ország nemzeti könyvtárát. Feltárni eredményeiket és
gondjaikat, begyűjtve tapasztalataikat. Előbb cselekszünk, - azután
keresnénk hozzá ,,indoklást"?

10. Ha az eladósodott, sodródó ország külső fejlesztési támogatást
kap, végre tényleges fejlesztésekre kellene költeni. A felelősség
mindenkié: a (döntési helyzetet élvező) politikusé főleg, de a
,,gyalogos" szakemberé, értelmiségié is, s talán így a józan ész
diktálja majd tetteinket.

Sonnevend Péter PhD főiskolai tanár
Budapest, 2011. május 11.


===============================================
Imagination is more important than knowledge.
Einstein
Dr. Kokas, Károly
főig.h., c.doc./dep.dir., hon.assoc.prof.
*** Szeged University Library ***
H-6701 Szeged, Pf. 393 * Fax/Phone: +36(62)5466-65
kokas@bibl.u-szeged.hu


------------------------------------------------------
SZTE Egyetemi Konyvtar - http://www.bibl.u-szeged.hu
This message was sent using IMP: http://horde.org/imp/

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist