az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezéséről" tudós társadalomról
értekezik. Ebben a tekintetben nincs egészen egyedül, hiszen József
Attila is a "hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetéről" álmodott
(aztán láttuk, mi lett belőle, de ez már messzire vezetne). Végül
persze minden pimaszkodás ellenére is belátjuk, hogy a kommüniké
szerzői tudóstársadalomra gondoltak. (Valami rossz érzés azért ott
motoszkál: ezt a dokumentumot az MTA NYELV(!)- és Irodalomtudományok
Osztálya jegyzi... Na, de spongyát rá!)
Más a helyzet viszont Mikulás Gábor esetében. Ő ezt írja:
> Ha türelmünk van, megérhetjük, hogy a szakmai közvélemény is elfogadja [...] a ma még könyvtár szolgáltatások
> professzionális kézbe adását
Ha a lista tisztelt olvasói azt mondják, hogy az előbb az ákádémikus
urakkal görénykedtem egy kicsit, na, azt elismerem. De M. G. mondatát
csak bámulom, mint az őzike.
Mi az, hogy "könyvtár szolgáltatás"? Meg hogy "ma még"? Jó, tegyük
fel, hogy megértjük, hogy mi az! És akkor most az milyen kezekben van?
Hogy aztán most már végre a profik kezébe kellene adni? Miről
beszélünk?
Csak nem a büféről?
Tisztelettel
Csabay Károly
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
